139 ezer forintot is bukhatsz évente: csak egy orvosi igazolás kell a kedvezményhez

2022. december 15-én megszületett a megállapodás, illetve december 23-án megjelent a vonatkozó rendelet a Magyar Közlönyben, amely szerint 2023-ban a minimálbér 16%-kal, bruttó 232 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 14%-kal bruttó 296 400 forintra nő. Ezzel közvetlenül azok a munkavállalók járnak jól, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, a közvetett hatása pedig az lehet, hogy a minimálbér felett keresők bére is emelkedik. A változás hatására egyúttal számos juttatás összege is emelkedik 2023-ban, amelyek számításának a minimálbér az alapja. Ilyen például az az adóalapkedvezmény, amely egyes betegségekkel élők számára jár.

Sokan kapnak olyan juttatásokat, amelynek összege a minimálbérhez igazodik, így 2023-ban ezek emelkedésére is lehet számítani. Ilyen például a gyermekgondozási díj és a nagyszülői gyed maximális összege, mely legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, vagyis 2023-ban várhatóan bruttó 324 800 forint. A táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 30-ad része lehet, ez 15 466 forintra nőtt a minimálbér-emeléssel. Az álláskeresési járadék maximális összege is nőtt idén a minimálbérrel, illetve számos más juttatás.

A minimálbér emeléssel együtt nő az adóalapkedvezmény mértéke is, melyre a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekkel élők jogosultak. Ez 2023-ban havi szinten 11 600 forint - a minimálbér 5 százaléka - lesz, vagyis éves szinten 139 200 forint. Bár sokan lennének jogosultak betegségeik alapján a kedvezményre, még mindig kevesen hallottak a 335/2009-es kormányrendeletről. Ez a rendelet sorolja fel azokat a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket, melyekkel ha valaki együtt él, akkor jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján. Nem feltetlenül kell viszont a legsúlyosabb problémákra gondolni: a kedvezmény például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén is jár, így mindent egybevetve

akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet. A kedvezményt azonban sokan nem használják ki, mivel nem is tudják, hogy jogosultak rá.

A törvény 29/E. §-a szerint "a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető." Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az ebben a kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

A kedvezmény összegének kiszámítása éppen 2021-ben változott meg: addig az adókedvezmény a törvény szerint havonta a minimálbér 5%-a volt, most viszont az adóalapkedvezmény a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve. Az összeg valójában változatlan: hiszen 232 ezer forintnak az 5%-a ugyanúgy 11 600 forint, mint az egyharmadának - 77 333,32 forintnak - a 15%-a. Mindez azt jelenti, hogy ebben az évben 139 200 forint is megspórolható az adóból. Ráadásul, ha valaki sosem igényelte még a kedvezményt, viszont a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor az első összeg ennek a pénznek a sokszorosa is lehet. Ugyanis

A visszamenőleges érvényesítést a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével tehetik meg a betegek. (Az elévülési idővel kapcsolatban a törvény így szól: az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.)

Kinek jár?

Az adókedvezmény nem segély, hanem egy engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultság alapján. Azok lehetnek jogosultak, hogy kevesebb adót fizessenek a többi adózónál, akik olyan betegségekben szenvednek, melyeket a törvény súlyos fogyatékosságként határoz meg. A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet összesen 18 olyan betegségcsoportot (ez hétszáz betegséget jelent) határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adóalapkedvezmény, melyeket a leleteik és a betegségek BNO kódja alapján a betegek is azonosíthatnak.

A következő betegségek esetén jár az adókedvezmény:

• egyes hallási és látási fogyatékosságok,
• bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
• egyes mozgásszervi fogyatékosságok,
• pervazív fejlődési zavarok (pl. gyerekkori autizmus, sperger szindróma)
• skizofrénia egyes változatai, schizotypiás és paranoid zavarok
• a daganatos betegségek egyes típusai (pl. a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei, emlő, méhnyak, petefészek, here és prosztata rosszindulatú daganatai)
• mesterséges testnyílással élő személyek
• egyes immunbetegségek,
• egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
• endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
• veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
• művesekezelésre szoruló betegek,
• krónikus légzési elégtelenség
• veleszületett és szerzett szívbetegségek,
• egyes fejlődési rendellenességgel születettek
• és endometriózis esetén.

A betegségek pontos listáját a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva érhető el.

Hogyan lehet igényelni?

Ha valaki igényelni szeretné ezt a kedvezményt, akkor először is szüksége lesz egy igazolásra, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben.

Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben, valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

• a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait,
• lakóhelyét,
• adóazonosító jelét,
• az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
• a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását, valamint
• az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírását.