Hazánkban is pusztít az alattomos népbetegség: nálad is kialakulhat, így előzd meg a bajt

Az American Heart Association (AHA) legújabb kutatásában rámutatott arra, hogy milyen veszélyeket rejt magában a stressz a szív- és érrendszerünkre. A rossz stresszkezelés ugyanis növeli vizeletünkben annak a három stresszhormonnak a jelenlétét, amely hosszú távon kihatással lehet érrendszerünkre, és szívünkre.

Glenn Levine, a Baylor Egyetem professzora a CNN-nek elmondta, hogy a stressz, a depresszió, a frusztráltság, a harag és a negatív hozzáállás az élethez nem csak lelkileg betegít meg minket, hanem súlyos következményei lehetnek az egészségünkre is. Az AHA figyelemmel követte a mentális egészség, és negatív pszichikai terhelés hatását a szív egészségére. Levine az eredményhez hozzátette, hogy ez a kutatás rámutatott arra, hogy akkor is segíthetjük szívünk egészségét ha a gondolkodásunkon változtatunk, tehát nem stresszelünk.

Ha változtatunk a hozzáállásunkon a stresszes szituációkhoz, illetve tudatosan kezeljük a stresszt, máris többet tettünk egészségünkért 

-tette hozzá Dr. Cynthia Ackrill.

Az új tanulmányban 412, 48 és 87 év közötti embert vizsgáltak meg 2005 és 2018 között. Az adott intervallum alatt különböző időpontokban mérték a stresszhormonok szintjét a páciensek vizeletében, majd ezt összehasonlították az esetlegesen előforduló kardiovaszkuláris problémákkal, mint a szívroham, magasvérnyomás és bypass műtétek.

A korábbi kutatások a stresszhormon szint, a magas vérnyomás, valamint szívpanaszok közötti kapcsolatokra összpontosítottak

- mondta Dr. Kosuke Inoue, a tanulmány szerzője, a Kiotói Egyetem adjunktusa.

A tanulmányban három hormon tesztelésére került sor, amelyek a norepinefrin, az epinefrin és a dopamin voltak, ezek szabályozzák az idegrendszert, valamint azokat a testfunkciókat, amelyek a pulzusszámért, vérnyomásért is felelnek. A csapat megvizsgálta a kortizol szintjét is a pácienseknél, amit a szervezet stresszhelyzetben szabadít fel. Ha a személy folyamatosan stresszel, úgy ez a hormonszint magas marad.

A tanulmány rávilágított arra, hogy a kortizol szint emelkedése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy érrendszeri betegségek alakuljanak ki, hiszen ha a négy stresszhormon szintje megduplázódik, úgy nől a magas vérnyomás kialakulásának kockázata 21 százalékról 31 százalékra.

Tehát a stresszhormonok kritikus szerepet játszanak a magas vérnyomás kialakulásában

- írták a kutatók.

Mivel azonban senki sem tudja a kortizol szintjén folyamatosan ellenőrizni a vizeletben, úgy magunkat kell, hogy ellenőrizzük.

Fontos, hogy figyeljünk magunkra, arra, hogy mi okozza a stresszt, és érdemes -e ez miatt stresszelnünk. A tudatos stresszkezelés hozzájárulhat a normális hormonszint megtartásához.

- írta dr. Levine.

Hazánkban is megelőzhető betegségekbe halnak bele az emberek

A stresszhelyzetekre való higgadt reagálás, valamint az egészséges életmód sok betegségtől óvhat meg minket. A Pénzcentrum korábbi cikkében rávilágított arra, hogy hazánkban is egyre többen szenvednek szív-és érrendszeri panaszokban.

A megelőzésnek fontos szerepe lenne az egészségügyben, főképpen azért, mert 2017- ben Magyarország vezette az EU halállástáját, már ami a megelőzhető betegségeket illeti. Az Eurostat korábbi adatai szerint Magyarországon volt a legtöbb haláleset százezer lakosra vetítve a 75 év alattiak körében a megelőzhető haláleseteket és betegségeket nézve. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak, kiugróan magas a betegek és az ilyen megbetegedésben elhunytak száma is az EU más országaihoz képest.

Havonta akár 4000 is lehet azoknak a pácienseknek a száma, akik szív- és érrendszeri megbetegedés következtében hunynak el. Magasvérnyomás- betegségben pedig a lakosság 30-35 százaléka szenvedhet, amely szintén magas érték Európa más országaival összevetve.

A Pénzcentrum arról is írt, hogy minden második ember, akinek magas a vérnyomása, nem tud az életét veszélyeztető betegségről.

Világszerte több mint 1,3 milliárd embert érint a betegség, amely Magyarországon is nagy problémát jelent.

Az érintettek száma 1990 és 2019 között megduplázódott, és elérte az 1,3 milliárdot - írták a londoni Imperial College és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.