Nem csak Kínában csökken a termelés: a magyar gyárak is érzik a koronavírus hatását

Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az elnöke a napokban arról beszélt, hogy már most határozottan gond van a magyar vállalatok körében a koronavírus miatt. A magyar iparvállalatoknál már most is előállt az a helyzet, hogy alkatrészek vagy részegységek hiányoznak a termeléshez - fogalmazott Futó Péter a Portfolio kérdésére a PwC vezérigazgató-felmérésének sajtótájékoztatóján. 

Egyes hazai cégek a termelésük visszafogására kényszerültek azt követően, hogy nem érkeznek meg Kínából az alapanyagok. Mostanra egyes Tier1-es (első körös) beszállítókat is érint a termeléskiesés, ami már most is jelentősnek mondható, és még csak most kezd érződni az olasz válság hatása, az elmúlt egy-két hónapban a kínai alkatrészek hiánya okozott problémát. Ráadásul a cégvezetők arra számítanak, hogy az olasz helyzet tovább fog romlani, és több más európai országban is a termelés jelentős mértékű lassulására, visszaesésére kell felkészülni. Egy-egy termék előállítása pedig lehetetlen azok nélkül a szükséges alapanyagok és alkatrészek nélkül, amelyek most nem érkeznek meg. Információink szerint hamarosan olyan helyzet állhat elő, amely a legnagyobb magyarországi gyárak közül többet is érint, mert nem lesz alkatrész és alapanyag a termeléshez.

A feldolgozóiparba begyűrűző hatásokat jelzi, hogy a beszerzésimenedzser-index már februárban a kritikus 50 pontos érték közelébe került. (Ez választja el a növekedést a recessziótól.) A BMI 2013 óta nem állt ilyen rosszul, a menedzserek beszámolója szerint már februárban hiány volt ázsiai alkatrészekből (Kína), kínai alapanyagokból, kondenzátorokból, lemezből, öntvényekből, palackból, passzív elektronikai alkatrészekből és védőfelszerelésekből.

Számos cégnél alkalmazható az otthoni munkavégzés, ha ez szükségessé válik, hiszen ennek a feltételei ezeknél a cégeknél nagyrészt adottak. A jelenlegi helyzetben a szolgálató szektor nem néz szembe olyan súlyos kihívásokkal, mint amelyekkel az iparvállalatok, hiszen döntően nincs szükség a működéshez a beszállítói láncok épségére. Azonban ha súlyossá válik a helyzet, akkor egyes cégeket nagyon erőteljesen érinthet a járvány (pl. mozi, színház, sportrendezvények), hiszen az ő bevételük a belföldi kereslet függvénye. Ráadásul a szolgáltató szektor esetében egy kellemetlen különbség az iparral szemben, hogy a kieső bevétel kevésbé pótolható (ha helyreáll a rend, nem járnak majd többet moziba).

Már a vírus kínai terjedése után világszerte visszaesett a közlekedés, szigorodtak az ellenőrzések, illetve különböző utazási tilalmak léptek életbe. A vírus terjedése után ezek az intézkedések csak szaporodtak, ami elérte a magyar turizmust is. Egyes magyar szállodák alkalmazottjaitól olyan információk érkeztek a Portfolio-hoz, amelyek szerint szabadságra küldtek egyes alkalmazottakat, létszám- és költségstopot vezettek be. A szállodák foglaltsága sokkal alacsonyabb, mint amire még egy hónapja is számítottak, így a bevételek várhatóan a közelében sem lesznek a terveknek.

Miután Olaszországban gyorsult a vírus terjedése, az nagymértékben visszavetette a hazai szállodák foglaltságát. A vírus terjedése után a multinacionális vállalatok szigorú intézkedéseket vezettek be (pl. utazási tilalom a munkavállalóknak), ami újabb lemondásokhoz vezetett.

A koronavírus miatt februárban és márciusban megélénkült a kiskereskedelmi forgalom Európában, így Magyarországon is. Az emberek felhalmoztak bizonyos tartós élelmiszereket, ami rövid ideig üres polcokat eredményezett az áruházakban és jelentősen megnőtt a webshopok kiszállítási ideje, ami azóta sem igazán rövidült. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar kamionstop feloldása azt jelzi, hogy e nélkül áruhiány is kialakulhatott volna. A kiskereskedelem tehát az egyetlen, amire a koronavírus (átmenetileg) pozitív hatással volt. Szakértők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy "ez nem többletfogyasztás, hanem inkább előrehozott fogyasztás", vagyis a vírus lecsengése után jellemzően alacsonyabb lehet a forgalom.