Biztató hírek érkeztek a parajdi sóbányáról: mégis el lehet kerülni a katasztrófát?

A szakember tájékoztatása szerint jelenleg 16 nagy teljesítményű szivattyú működik a bánya körül, melyek közül nyolc már két napja folyamatosan üzemel. Ezek a szivattyúk az édesvizet a sóbánya fölötti területről emelik ki, majd a patakot a sóbánya alatti szakaszon engedik vissza a medrébe – így akadályozva meg, hogy a víz érintkezzen a sóval. A megoldás nemcsak a víz sótartalmának csökkentésében segít, hanem a patak elterelésén dolgozó cég munkáját is könnyíti, mivel a víz nem mossa tovább az érintett területet.

Luci Ervin hangsúlyozta: gyakorlatilag a patak teljes vízhozamát sikerül átvenniük, ennek köszönhetően csökken a Korond-patak sókoncentrációja.

A Kis-Küküllőn lefolyó, sós víztömeg időközben elhagyta Gyulafehérvárt. A Hidroelectrica vállalat továbbra is hígítja ezt a víztömeget édesvízzel. Ugyanakkor a Nagy-Küküllőig tartó szakaszon a szakemberek újabb halpusztulást észleltek.

A hét elején helyszíni szemlét tartott a parajdi sóbányánál Bogdan Ivan gazdasági miniszter, aki átlátható napi ütemtervet és a határidők pontos betartását kérte a patak elterelését végző cégtől. Jelezte: ha ezek nem teljesülnek, a hatóságok felbontják a szerződést. Hangsúlyozta továbbá, hogy a különböző hivatalos szervek összehangoltan, kizárólag szakértői jóváhagyással végzik munkájukat.

A magas sótartalom következtében vezetékes víz nélkül maradt Maros megyei településeken kismértékben javult a helyzet. Dicsőszentmártonban, valamint Vámosgálfalva, Ádámos és Szászbogács községekben hétfőtől ismét biztosítanak vezetékes vizet a lakosságnak, bár ez emberi fogyasztásra továbbra sem alkalmas, csak háztartási célokra használható. A vízszolgáltatást azonnal leállítják, ha a sótartalom meghaladja az 1500 mg/litert – figyelmeztetett a Maros megyei katasztrófavédelem.

A megyei vészhelyzeti bizottság országos segítséget kért a Kis-Küküllő menti települések hosszú távú vízellátásának biztosítására. Olyan vízszűrő berendezésekre van szükség, amelyek képesek eltávolítani a sót a vízből, így a helyi víztisztító állomások működőképesek maradnának. Alternatív vízforrásként a Maros folyót és a bözödújfalusi víztározót jelölték meg.

Jelenleg tíz megye katasztrófavédelmi szervezete segíti a vízosztást az érintett településeken, miután múlt szerdán a parajdi sóbányából kijutó sós víz miatt drasztikusan megnőtt a Kis-Küküllő sótartalma, ami tömeges halpusztulást és súlyos ökológiai károkat okozott.

A Korond-patak májusban újra betört a parajdi sóbányába, és néhány nap alatt elárasztotta a bánya teljes rendszerét – beleértve a turisták által látogatott, légúti betegségek kezelésére szolgáló szinteket és az újonnan megnyitott Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai látványossága, évente több százezer látogatót fogad. A bánya működése nemcsak a helyi bányászok, hanem a környékbeli vendéglátóhelyek tulajdonosai és alkalmazottai számára is létfontosságú megélhetési forrás.

Címlapkép: Veres Nándor/MTI