2022 első negyedévében tovább javult a magyar háztartások fizetőképessége, a kilátások azonban a makrogazdasági környezet miatt negatívak.
Ismét megjelent a jóléti index, az OECD kutatása, most a fizetéseket, és a foglalkoztatottságot vizsgáljuk, valamint azt, hogy mennyire vagyunk elégedettek mi magyarok.
Márciusra 8300 milliárd forintra nőtt Magyarországon a készpénzállomány, ami mellett rekord mennyiségű lakáshitelt vett fel a lakosság.
A magyar háztartások nettó vagyona 154 641 milliárd forintot tett ki 2020 végén, ennek közel 50%-a van a leggazdagabb 10%-ba tartozó családok kezében.
A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében meghirdetett felhívás a vártnál is nagyobb népszerűségnek örvendett.
Az összes háztartás 8%-a biztosan, 13%-a valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. Nem árt sietnük, mert csak év végéig lehet igényelni.
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,5, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Legendák keringenek emberekről, akik egy háztartásban éltek koronavírussal fertőzött beteggel, mégse kapták el. De ez mitől lehetséges? Mi alapján fertőződünk meg?
A háztartások mintegy fele 5 százalék feletti inflációt vár a következő egy évre.
Folytatódott az elektronikus kereskedelem lendületes térnyerése is.
Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek.
A mostani árak mellett nem meglepő, hogy egyre kevesebbet költünk. A magyarok zöme pedig csak a szükségletekre költ, ha teheti.
Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény.
A magyarok a pandémia második és harmadik hulláma alatt is rendszeresen vásároltak háztartási gépeket, tízből négyen viszont csupán ötven- és kétszázezer forint között adtak ki új termékekre.
A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2021 III. negyedévében 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A két legnépszerűbb cél a belső terek, illetve a fürdőszobák felújítása, a harmadik helyre a fűtési rendszer korszerűsítése jött fel.
Országos kutatás vizsgálta a környezettudatos háztartásigép-használat és -vásárlás összefüggéseit.
A lakások felújítására és korszerűsítésére vonatkozó lakossági tervek az idei negyedik negyedévben is erősödtek.
Magyarország várhatóan nem tudja teljesíteni a CO2 kibocsátás időarányos csökkentését 2030-ig, derül ki egy friss elemzésből.
A második negyedévben 657 milliárd forinttal nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona, 433 milliárd forintot a friss megtakarítások, 213 milliárd forintot a piaci hozamok adtak.
