Az OECD szerint a dráguló energia és a bizonytalanság visszafogja a növekedést, miközben a kamatcsökkentés is várathat magára.
A cseh korona és a lengyel zloty árfolyama az elmúlt négy évben alig változott az euróhoz képest.
A fogyasztói árak áprilisban 2,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet idehaza, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb várakozásunknál és a piaci konszenzusnál.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.
Bár a közel-keleti konfliktus miatt jelentősen emelkedtek az energiaárak, a Bank of America friss elemzése szerint a közép-kelet-európai régiót, így Magyarországot sem fenyegeti.
Elemzők szerint a dráguló olaj, a gyengülő forint és a növekvő infláció miatt egyre kisebb az esély arra, hogy az MNB a közeljövőben újabb kamatcsökkentést hajtson végre.
Az árfolyam javulását kiváltó legfőbb tényező, hogy a Magyar Nemzeti Bank kedden hosszú idő után újra lépett, és 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Közel másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Januárban a devizapiacot elsősorban a dollár folyamatos gyengülése alakította: szinte minden fontosabb valuta erősödött az amerikai fizetőeszközzel szemben.
A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök ismertette a részleteket.
Elemzők szerint 2026-ban és 2027-ben együtt akár 30 milliárd euróval nőhet a bankok nettó kamatbevétele.
Az elemzők szerint a jelenlegi időszakot leginkább az "instabilitás korszakának" nevezhetnénk.
A forint kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2025-ben, az euróval szemben több mint tíz éve, a dollárral szemben pedig még régebben nem látott mértékben erősödött.
A jelenlegi szint környékéről már nem számítanak további jelentős forinterősödésre a szakemberek.
Az MNB megváltozott kommunikációja és a friss inflációs előrejelzés alapján 2026 elején már kamatcsökkentés jöhet, ami a forint árfolyamára is hatással lehet.
Negyedszázalékponttal, 3,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Bank of England, válaszul a tartósan gyenge brit gazdasági teljesítményre és a magas munkanélküliségre.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén változatlanul 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a döntés hátterét az elnök indokolta meg.
A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, a hangsúly most az inflációs előrejelzésen és a jegybank üzenetein van.
A Federal Reserve legutóbbi kamatdöntése megfelelt a várakozásoknak: a piacok előre beárazták a lazító lépést,
Bár a 380-390 forintos euróárfolyam erősnek tűnik, hosszabb távon a magyar fizetőeszköz jelentősen gyengült.
