Nem kegyelmez a NAV az interneten értékesítőknek

A Pénzcentrum.hu több ízben is beszámolt már arról, milyen nehézségekkel kell szembenézniük az interneten keresztül értékesítő magánszemélyeknek. Az adóhatósági ellenőrzések különösen kedvezőtlenül érinthetik azokat, akik a korábbi években adták el elektronikus értékesítési oldalakon keresztül a holmijaikat. Mint többször megírtuk, kellemetlen meglepetések érhetik azokat is, akik a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Az adóhatóság ugyanis továbbra sem hajlandó alkalmazni az üzletszerűség fogalmának meghatározásakor a 2005. január 1-től 2011. december 31-ig hatályban lévő rendelkezéseket a 2008-2010-es adóévekre vonatkozó vizsgálatok során.

Azért nem mindegy, hogy üzletszerűnek minősül-e az értékesítés, vagy sem, mert óriási a különbség a fizetendő adóteherben. Ha üzletszerű a tevékenység, akkor az így szerzett jövedelem után az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ebben az esetben nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a jövedelem 27 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ráadásul tetemes mulasztási és adóbírsággal, valamint késedelmi pótlékkal is sújtja az adóhatóság azokat a magánszemélyeket, akik megítélése szerint üzletszerűen végezték az ingó értékesítést az elmúlt években.

Mint korábban többször megírtuk, a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2005 januárjától 2011 végéig hatályos rendelkezése egyértelműen megfogalmazta, mely esetben számít üzletszerűnek az értékesítés, így az interneten keresztül történő eladás is. Eszerint "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik." Ebből az következik, hogy az az adózó folytat üzletszerű tevékenységet, akinek van adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!) és nem kért alanyi adómentességet, vagyis levonhatja az áfát - magyarázta lapunknak Angyal József okleveles adószakértő.

A Baranya Megyei Adóigazgatóság egy nemrégiben hozott elmarasztaló határozatában ezzel szemben határozottan leszögezi: "az Szja tv. ténylegesen, fogalom jelleggel nem határozza meg az üzletszerűség fogalmát". A határozat a következő, nehezen értelmezhető mondattal folytatódik: "nem releváns az Szja tv. 2004., 2005. évi törvényszövegére történő hivatkozás, mivel a bevallások utólagos vizsgálata a 2008. és a 2009. adóéveket érintette". Mint említettük, a 2005. január 1-től hatályos törvényszöveg 2011. december 31-ig volt érvényben. Vagyis 2008-ra és 2009-re is ugyanez vonatkozott. A határozat szerint az adóhatóság nem hajlandó alkalmazni az adott időszakban hatályos rendelkezéseket, ráadásul szakmai képtelenséget is állít azzal, hogy egy 2005-2012-ig érvényben lévő jogszabály nem releváns 2008-ban, illetve 2009-ben - szögezi le az adószakértő.

A vizsgálatban érintett magánszemély nem említette fellebbezésében a 2004. évi törvényszöveget. Az adóhatóság hivatkozik rendre-módra a 2008-2010-es adóéveket érintő határozataiban a 2005-től megváltozott szabályok helyett a 2004 végéig érvényben lévőkre. Korábban az szja-törvény csak annyit mondott ki, hogy "...ha az ingó vagyontárgy átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik...az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." Azt azonban már nem határozta meg, mi számít üzletszerűen végzett tevékenységnek.

A NAVa közfelfogásra hivatkozik a határozataiban, nem hajlandó a 2005-től megváltozott szabályokat alkalmazni. Az adóhatóság egy korábban nem létező rendelkezés alapján úgy foglal állást, hogy üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából. A Baranya Megyei Adóigazgatóság is az ellenőrzés során értékelt körülményekre hivatkozva szögezi le határozatában, hogy az adott tevékenységek esetében egyértelműen megállapítható a rendszeresség, a haszonszerzési célzat, vagyis ennek alapján az adózó üzletszerűen végezte az ingó értékesítést.

Ez a fajta értelmezés azonban csak a 2012. január 1-től hatályos törvénymódosítás után állja meg a helyét. Az idei évtől ugyanis az szja-törvény már egyértelműen kimondja: "gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi".

Az idei törvénymódosítások értelmezéséről szóló cikkünket ITT OLVASHATOD EL:
Interneten adod el megunt cuccaidat? Te is pórul járhatsz

A hét éven keresztül hatályos szja-rendelkezés valóban óriási kiskaput jelentett a magánszemélyeknek - ismeri el az adószakértő. Az ezt kihasználókat viszont semmiféleképpen nem lehet ezért büntetni - hangsúlyozza Angyal József.

A bíróságokban sem bízhatnak az adózók

Sorra hagyják jóvá a bíróságok az adóhatóság határozatait, amelyek a már hatályon kívül helyezett, 2004-es törvényi passzusra támaszkodnak. Nemrégiben a Fővárosi Törvényszék még az Alaptörvényt is belekeverte az üzletszerűség fogalmának meghatározásába. Az ítélet indoklásában az ügyben eljáró bíró Magyarország Alaptörvényének 28. cikkére hivatkozik, amely január 1-től kötelező értelmezési alapelvet ír elő a bíróságok számára.

A 28. cikk szerint "a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". A bíró ezen elv mentén azt állapította meg, hogy az szja-törvény vonatkozó rendelkezése az adóhatóság értelmezésének elfogadása esetén érheti el a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját.

Angyal József szerint a bíróság tévesen hivatkozik az Alaptörvény idézett cikkére. Az szja-törvény 2005. január 1. és 2011. december 31. között hatályos rendelkezése ugyanis egyértelműen meghatározza az üzletszerűség fogalmát, kogens szabály, amelyet nem kell értelmezni. Ezt a Pénzcentrum.hu kérdésére Kolláth György alkotmányjogász, címzetes egyetemi docens is megerősítette, s ugyanezt fogalmazta meg Takács Albert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője is a Klubrádiónak adott nyilatkozatában.

OLVASD EL korábbi írásunkat: Reszkessetek, adózók! Fenyeget az új alkotmány réme

Az említett ügyben érintett magánszemély a Kúriához elküldött felülvizsgálati kérelem mellett alkotmányjogi panaszt is benyújtott. Az Alkotmányjogi panasz keretében az Alkotmánybíróság megvizsgálja, hogy a bírósági ítélet nincs-e ellentétben az Alaptörvény alapjogi rendelkezéseivel.