HRCENTRUM

Reszkessetek, adózók! Fenyeget az új alkotmány réme

Pénzcentrum

2012. február 9. 05:25

Link a vágólapra másolva

Előzmények

• Rászáll a hatóság az interneten kereskedőkre: tetemes adót állapít meg
• Ez a legújabb adóteher! Célkeresztben az interneten kereskedők
• Neked is csökkent a fizetésed? Szavazz!
• Számold ki te is, mit nyerhetsz az új árfolyamrögzítéssel!
• Megjött a fizetés: sokan jártak rosszabbul, mint tavaly
• Itt a legújabb netes átverés: milliókat bukhatsz
• Ki jár jól a meghosszabbított árfolyamrögzítéssel?

Az Alaptörvényre hivatkozva hozott döntést a Fővárosi Törvényszék a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényben egyértelműen megfogalmazott rendelkezésről. A bíróság azzal az indoklással hagyta helyben az adóhatóság határozatát, hogy az szja-törvény perben vitatott passzusa akkor érheti el az Alaptörvény 28. cikkében meghatározottak szerint a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját, ha az adóhatóság értelmezését fogadjuk el. Alkotmányjogászok szerint nem lehet az Alaptörvényre alapítani döntést abban az esetben, ha az adott kérdésben létezik konkrét, részletes, speciális szabály. A bírói végzés ellehetetleníti az ügyben érintett családot, 25 millió forintos köztartozást varr a nyakukba.

A Pénzcentrum.hu több ízben közölt cikket arról, hogy az adóhatóság egyre nagyobb figyelmet fordít az internetes ingó értékesítések ellenőrzésére. Tény, hogy az ebből származó bevétel után is adót kell fizetni, a kérdés csak az, hogy mennyit.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az adóhatóság és az adószakértő álláspontja között óriási különbség van. A NAV több, 2010-ben hozott határozatában úgy ítélte meg, hogy a vizsgált magánszemélyek üzletszerű tevékenységet folytattak, ezért az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kellett volna adózniuk. Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont az ellenőrzésben érintett adózóknak az ingó értékesítésre vonatkozó, jóval kedvezőbb szabályok szerint kellett volna az adót megfizetniük.

Miért nem mindegy, hogy önálló tevékenység vagy ingó értékesítés?

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem megállapításakor - a 2011. december 31-ig hatályos szabályok szerint - a bevételből le kellett vonni a számlával, nyugtával igazolt beszerzési költséget, az értéknövelő beruházásokat és az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Ha viszont nem lehetett megállapítani a beszerzésre fordított összeget, mert nem volt meg róla a bizonylat, akkor a bevétel 25 százaléka számított jövedelemnek. Jelentős kedvezmény volt az ingó értékesítésnél, hogy évi 200 ezer forint jövedelemig nem kellett utána adót fizetni. Vagyis 25 százalékos nyereséghányadot feltételezve évi 800 ezer forint bevételig adómentesen lehetett eladni az ingó vagyontárgyakat.

Ezzel szemben az adóhatóság üzletszerűnek minősítette az internetes értékesítéseket, ezért az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat alkalmazta. Ha nem volt meg az eladott termékekről a beszerzési számla, a NAV azt állapította meg, hogy a vizsgált adózóknak csak 10 százalékos költségük volt, és 90 (!) százalékot nyertek az üzleten. Tehát ezután kellett volna a személyi jövedelemadót megfizetniük. Emellett az önálló tevékenységből származó jövedelmek után még egészségügyi hozzájárulás is terhelte őket (2010-től a bruttó jövedelem 27 százaléka).

A kétféle adózás közötti különbséget lásd táblázatunkban! 

Hogyan rendelkezett az szja-törvény?

A 2005. január 1. és 2011. december 31. között hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény egyértelműen kimondta, hogy akkor "üzletszerű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett alanyaként adólevonási joga megnyílik." Ez azt jelenti, hogy az az adózó folytatott üzletszerű tevékenységet, akinek volt adószáma (nem azonos az adóazonosító jellel!), és még le is vonhatta az áfát. Az ellenőrzött magánszemélyek viszont nem jelentettek be adóköteles tevékenységet a hatóságnál, nem kértek adószámot, nem vontak le általános forgalmi adót. Az szja-törvény szerint tehát nem folytattak üzletszerű tevékenységet - összegzi Angyal József.

Ezzel szemben az adóhatóság a 2010-ben hozott határozataiban közölte, hogy "az szja-törvény nem határozza meg sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség fogalmát, ezért az adott szó köznapi értelmezését kell alapul venni. A közfelfogás szerint pedig üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából". Ez úgy fordulhatott elő, hogy a NAV a 2004-ben hatályos törvényszövegre alapította a határozatait, és nem vette figyelembe, hogy 2005 januárjától módosult a jogszabály.

2004-ben még valóban csak annyit mondott ki az szja-törvény, hogy "...ha az ingó vagyontárgy átruházása rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység (gazdasági tevékenység) keretében történik... az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." Valóban nem határozta meg, mit jelent az üzletszerűen végzett tevékenység. Az Alkotmánybíróság akkor kimondta, hogy a hiányos törvényi szabályozás lehetőséget ad az adóhatóság önkényes jogértelmezésére. Ezért módosították a jogalkotók a törvényt, amely 2005-től már pontosan meghatározta az üzletszerűség fogalmát.

Eltérő a NAV és az adószakértő véleménye abban a kérdésben is, hogy az érintett magánszemélyeknek kellett-e adószámot kérniük. Az adóhatóság szerint kötelező lett volna adószámot kérniük, mivel gazdasági tevékenységet folytattak, amit csak adószámmal végezhettek volna. Angyal József szerint viszont csak azoknak kellett volna kérniük adószámot, akik az adott és a megelőző évben 5 millió forintnál nagyobb bevételre tettek szert ingó vagyontárgy értékesítéséből.

Az áfatörvény szerint ugyanis évi 5 millió forint árbevételig alanyi adómentességet lehet kérni, ami azt jelenti, hogy az eladó nem számít fel és nem is vonhat le áfát. Az áfa szempontjából tehát nem végez adóköteles tevékenységet. Az adószakértő szerint ebből azt a következtetést lehetett levonni, hogy nem kellett bejelentkeznie az adóhatóságnál, és adószámot kérnie annak, aki évi 5 millió forintnál kevesebb bevételt szerzett ingó értékesítésből.

És itt jön a képbe az új alkotmány

Angyal József több, az ügyben elmarasztalt magánszemély ügyében is szakértőként jár el. Egyelőre azonban a bíróságok nem fogadták el az érveléseit, több jogerős végzés is jóváhagyta már az adóhatóság határozatait, amelyek a már hatályon kívül helyezett, 2004-es szja-törvényre alapulnak. A bírósági végzések ellehetetlenítik az ügyekben érintett családokat, több tízmillió forintos köztartozást varrnak a nyakukba.

Nemrégiben a Fővárosi Törvényszék is úgy döntött, hogy helyesen határozott az adóhatóság. Az ítélet indoklásában az ügyben eljáró bíró Magyarország Alaptörvényének 28. cikkére hivatkozik, amely január 1-től kötelező értelmezési alapelvet ír elő a bíróságok számára. A 28. cikk szerint "a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". A bíró ezen elv mentén azt állapította meg, hogy az szja-törvény vonatkozó rendelkezése az adóhatóság értelmezésének elfogadása esetén érheti el a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját.

Az adószakértő hajmeresztőnek tartja, hogy a bíróság az Alaptörvény idézett cikkére hivatkozik a végzésben. Az szja-törvény ugyanis egyértelműen meghatározza az üzletszerűség fogalmát, kogens szabály, amelyet nem kell értelmezni. Ha továbbgondoljuk a bíróság ítéletét, akkor az Alaptörvényben foglalt rendelkezések szerint akár azt is megállapíthatná egy bíró, hogy az egykulcsos adórendszer bevezetése nem felel meg a józan észnek és a közjónak, nem erkölcsös, mert az alacsonyabb keresetűeket hátrányos helyzetbe hozta, és nem szolgál gazdaságos célt, hiszen évi 500 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen - érvel Angyal József.

Alkotmányjogászok szerint is veszélyes fegyver a 28. cikk

Kolláth György alkotmányjogász, címzetes egyetemi docens a Pénzcentrum.hu kérdésére egyértelműen leszögezte: jelen ügyben nem lehet az Alaptörvény 28. cikkére alapozni a bírósági döntést. Az Alaptörvényben foglaltakra hivatkozva sem lehet olyan rendelkezést feltámasztani, amely egyszer már kikerült a jogrendszerből. Ez az eljárás alkotmánysértő, így jogerős bírósági végzés esetén alkotmányjogi panasszal érdemes élni. A panasszal nem kell megvárni, hogy a Kúria (a Legfelsőbb Bíróság utódszerve) elbírálja a jogerős bírósági végzéssel szemben beadott felülvizsgálati kérelmet. A magánszemély emellett a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is fordulhat jogvédelemért, például a fair eljárás elvének megsértése címén - tette hozzá Kolláth György.

Takács Albert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője is osztja azt a véleményt, hogy nem lehet az Alaptörvényben foglaltakra döntést alapítani akkor, amikor van olyan jogszabály, amely konkrét, részletes szabályt rögzít. Az alkotmányjogász a Klubrádiónak nyilatkozva leszögezte: ősrégi római jogi elv, hogy a speciális szabály mindig az általános szabály felett áll. Ezt az Alaptörvény 28. cikke sem írja felül.

Ez a szabály nem engedi meg a jogszabályok közötti választást, vagyis azt, hogy a bíró mérlegelje, hogy az adott törvénynek a 2004-ben vagy a 2005-ben hatályos rendelkezéseit kell-e figyelembe venni. Az Alaptörvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha egy adott jogszabályi rendelkezésnek bizonytalan az értelme. Ebben az esetben az értelmet úgy kell megállapítani, hogy a bíróság feltételezi, a konkrét jogszabály erkölcsös, ésszerű, gazdaságos célt szolgál - magyarázta az alkotmányjogász.

Kolláth György hozzáteszi: véleménye szerint a jogszabályok értelmezésére vonatkozó 28. cikk alapjaiban idegen az alkotmányosságtól, s azon belül a demokratikus jogállamiságtól, így általában és konkrétan is alkotmánysértő. Kiüresíti ugyanis az alkotmányosság alapelveit, az egész Alaptörvényt meghatározó normáit. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan lehet egyszerre jogállamiságról, a törvény uralmáról rendelkezni, miközben a 28. cikk lényegében zárójelbe teszi a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, a normavilágosságot és a bírói függetlenség lényegét alkotó fair eljárást és szabad mérlegelést.

Az alkotmányjogász úgy véli, hogy az említett cikkben szereplő "gumifogalmak" kötelező értelmezésével és alkalmazásával bármikor - szemben a nyilvánvaló anyagi joggal is - megítélhető, megerősíthető az adóhatóság, s más közhatóság érdeke, érvelése és igaza.

Az idei évtől már az szja-törvény szerint is igaza lesz az adóhatóságnak

Január elsejétől módosult az szja-törvény, amely egyértelműen kimondja, hogy 2012-től már önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ingó vagyontárgy eladása. A törvénymódosítás azért is érdekes, mert az előterjesztő Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel, a parlament elé terjesztett indítványt azzal indokolta, hogy "az önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat jelenleg nem lehet alkalmazni akkor, ha az értékesítő nem jelentkezik be áfa-alanyként, vagy, ha bejelentkezik ugyan, de alanyi mentességet választ, függetlenül attól, hogy az értékesítés az eset összes körülménye alapján kimeríti a hétköznapi és az általános forgalmi adó szerinti üzletszerűség fogalmát".

A NAV a törvénymódosítás minisztériumi indokolására tekintettel sem gondolta úgy, hogy meg kellene változtatnia a jövedelemszerzési célból magánszemélyek által végzett ingó értékesítéssel kapcsolatos korábbi álláspontját. Az adóhatóság a Pénzcentrum.hu kérdésére korábban közölte: egy törvénymódosítási indítvány indokolása nem minősül jogszabálynak, így az nem is köti a jogalkalmazó szerveket.

A törvénymódosítás révén az idei évtől már valóban gazdasági tevékenységnek minősül, ha valaki rendszeresen, jövedelemszerzés céljából értékesít ingó vagyontárgyakat. Vagyis az is ennek számít, ha például egy kismama a kinőtt gyermekruhákat szeretné pár száz forintért az interneten eladni.

Az első és legfontosabb tanács, hogy a vásárlásokról kapott nyugtát, számlát meg kell őrizni! Ha ugyanis a vásárláskori érték több mint amennyiért használtan sikerül eladni a babaruhákat, akkor nem keletkezik jövedelem, és nem kell adót fizetni.

A jogszabály módosítása csak részben hozza vissza a 2004-ben hatályos rendelkezés nyomán alkalmazható szabályokat. A törvényalkotó vélhetően túlzónak találta azt az adóhatósági gyakorlatot, amely a számlák hiányában 90 százalékos nyereséget feltételez, s azután fizettetné meg a közterhet. Az új szabályozás kimondja, hogy ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor az ingó értékesítésből származó bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Vagyis a bevételnek nem 90, hanem 25 százaléka után kell megfizetni egyrészt a 16 százalékos szja-t, másrészt pedig a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Angyal József szerint azoknak, akik "rendszeres jelleggel" értékesítenek ingó vagyontárgyakat az aukciós portálokon, célszerű adószámot kiváltaniuk és alanyi adómentességet kérniük. Utóbbi azért fontos, hogy ne kelljen az általános forgalmi adóval bíbelődniük. Vigyázniuk kell azonban arra, hogy a bevételük ne haladja meg az évi 5 millió forintot, abban az esetben ugyanis már nem folytathatnak alanyi adómentes tevékenységet. 

Fontos tudni, hogy nem kell a személyi jövedelemadó bevallásban bevallani az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételt, ha annak éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem több 200 ezer forintnál.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

Özönlenek a vendégmunkások Magyarországra: Kirgizisztán és Vietnam a top küldőországok között

Fülöp-szigetek, Kirgizisztán és Vietnam polgárai között népszerűek a magyar álláslehetőségek, míg a környező országok dolgozói már rég nyugatabbra keresnek munkát.

Tömegével keresik a magyar nőket Ausztriába: 700 ezres fizetést adnak, pici nyelvtudás is elég

Ausztriában már készülnek a nyári szezonra, takarító és szobalány munkakörbe toboroznak magyar munkavállalókat az osztrák hotelekben idénymunkára.

Indul a nyári boltháború a Balatonnál: rálicitált az ALDI a Lidlre, ezzel csábítanák magukhoz a fiatalokat?

A munkavállalók a határozott idejű munkaviszony keretén belül teljes, illetve heti 30, vagy 35 órás részmunkaidőben is dolgozhatnak.

Óriási toborzásba kezdett a magyar Lidl: 600 ezres bért és szállást is adnak a jelentkezőknek

A nyári szezonos munkalehetőségek 2024. április 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkoznak.