2020. március 30. hétfő Zalán

Így forradalmasítják az okosbiztosítások az életünket: ez már a jövő


A biztosítási ágazat szereplői tisztában vannak azzal, hogy a szektort alaposan felforgatja a digitális átalakulás. Az átállás után azonban továbbra is az ügyfél- és kockázatkezelést helyezik majd a középpontba, de a digitális trendeket figyelembe véve, az ügyfélélmények fejlesztését és a más iparágakkal való együttműködésre törekszenek a jövőben. A Deloitte által készített jövőkutató-tanulmány szerint 2025-ben három típusú működési modell fogja uralni a biztosítási piacot: az ún. “központosított" biztosító (core insurer) modell, amely a vevői élményt beépíti a klasszikus biztosítási termékekbe. 

Az ún. “túlbiztosító" (beyond insurer) modell, amely azon társaságokra terjed ki, akik kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, és hozzáadott értéket képviselnek ügyfeleik számára. Illetve az ún. "exponenciális biztosító" (exponential insurer) modell, amelyben a társaságok együttműködést alakítanak ki új piaci szereplőkkel (insure-tech) vagy más iparági szereplőkkel, hogy növeljék piaci részesedésüket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

3 terület, 3 lehetőség

A 2020-ban éles üzembe állított Európa Uniós pénzforgalmi irányelv, a psd2, miatt nyitottá vált banki ökoszisztéma számos szolgáltatás-innovációt kínál a biztosító társaságok számára is. A pénzügyi szféra új szereplői, a fintech cégek mellett, az insure-tech cégek is megjelennek, akikkel vagy partnerségre lépnek a biztosítók vagy versenytársként konkurálnak. A Deloitte-tanulmány rámutat arra is, hogy más iparágak is beszivárognak majd a biztosítási szegmensbe, akiknek köszönhetően, bővülnek a klasszikus biztosítási megoldások.

Elsősorban az okos közlekedés, az okos egészségügy és az intelligens otthon, azok a területek, amelyek lehetőséget kínálnak a biztosító társaságoknak, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét

- sorolja Balogh Zsolt. “Úgy véljük, hogy az egészségügy digitalizációja miatt a biztosítók és az egészségügyi intézmények közötti együttműködésből előrevivő megoldások születhetnek, de ez csak egy szelete mindannak a számos lehetőségnek, amely előttünk áll" - fűzi hozzá Balogh Zsolt. Hozzáteszi, hogy ebben az esetben, majd a betegadatok adatvédelmi szabályozására is figyelemmel kell lenni.

A digitális platformok könnyítik az egyénre szabott biztosításokat

A digitális felületeken például vertikálisan lehetséges majd az ügyféladatokat rögzíteni, tárolni és megosztani, ami azt jelenti, hogy például az egészségügyben rögzített betegadatokat is hozzá lehet kapcsolni az ügyfél profiljához, illetve továbbá rögzíteni lehet még az eseményekhez kapcsolódó történéseket vagy befolyásoló tényezőket is. Az így megkapott komplex személyes profilok alapján teljesebb képet kaphatnak a biztosítók az ügyfeleikről, pontosabb ok-okozati összefüggéseket tárhatnak fel, ezáltal könnyebbé válhat a csalás-megelőzés is. 

A mesterséges intelligenciának köszönhetően a digitális csatornákon történő ügyféladatok kezelése lehetővé teszi, hogy adatelemzésre épülő, új termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak a biztosító társaságok. Illetve hangsúlyosabb szerephez jutnak a kockázat-előrejelzési funkciók is.

A digitális technológia ilyen mértékű felhasználása azonban már nagyon távol esik a klasszikus biztosítók analóg és gyakran frusztráló folyamataitól. Például az ingatlan- és balesetbiztosítási iparágban a kárrendezési funkció digitalizálásában további óriási potenciál rejlik, és a digitális követelések funkció alkalmazása további jelentős versenyelőnyt jelent a piaci szereplők számára

- hangsúlyozza Balogh Zsolt.

Mi várható 2025-ben?

A) Integrált biztosítási szolgáltatások

  • Integrált biztosítási alkalmazások jönnek létre (például az elveszett bőröndök esetében az utasbiztosítást a légitársaság rendszeréhez kapcsolják).
  • Különböző biztosítási típusokat kötnek egymáshoz (például az egészségbiztosítást összevonják a kisállat biztosítással).

B) Személyes adatok felhasználása a díjszabásokban

  • Az ügyféltípusokat különböző módon szólítják meg, személyre szabott kommunikációval és személyes ajánlatok készítésével.

C) Más iparágakkal való együttműködés

  • Közlekedés

A biztosítási szolgáltatásokat kiterjesztik a multimodális közlekedésre, például a car sharing, e-biciklik és rollerek használatára. Az ügyféladatok pedig megosztásra kerülnek, például, aki tönkre teszi a bérelt biciklit, annak megnövelik az autójának biztosítását.

  • Egészségügy

Az okos eszközök (például Apple Watch) adatainak megosztása az egészségügyi szereplőkkel. Például műtét után figyelni lehet a páciens alvási adatait, pulzusát, vérnyomását, stb.

  • Intelligens otthon

Az okos otthonok és városok esetében az Internet of Things (IoT) új lehetőségeket hoz a biztosítási szakmába. Például az Amazon Alexán keresztül lehet biztosítást rendelni, vagy az otthonunk biztonsági rendszerét össze lehet kötni a biztosítóval.

Egy nagyon izgalmas időszak előtt állunk, hiszen a digitális élményplatformoknak köszönhetően új alapokat építhetünk számos iparágban. Ugyan a korlátlan lehetőségek egy piciny szeletkéjével foglalkoztunk most, de ahogy egyre mélyebbre ásunk a történetben, annál nagyobb rálátásunk lesz mindarra, hogy mi is a digitalizáció valódi hozadéka

- fejtegeti Balogh Zsolt.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos