Brutális viharkárok országszerte: elképesztő mennyiségű bejelentést kapnak a biztosítók

A MABISZ közelmúltban közzétett adatai szerint csak májusban 16 ezer viharkár-bejelentés érkezett a biztosítókhoz, ami negyedével haladta meg a tavalyi hasonló időszak mennyiségét. Ezek alapján a biztosítók már június elejéig is több mint 1,7 milliárd forintot fordítottak kárkifizetésre. A hétközepi előrejelzések sem ígérnek sok jót, ismét tömeges káreseményekre számíthatunk.

„A jelenleg hatályos lakásbiztosítások szinte mindegyike tartalmaz fedezetet az időjárási károkra, melyek a statisztikák szerint elsősorban tetőrongálódás- és beázás, elöntés, ablakkárok, illetve elektronikus eszközök sérülése nyomán lépnek fel – magyarázza dr. Kozma Gábor, biztosítási szakértő. –

Az elektronikus eszközök sérülése kapcsán feltűnően sok a villámcsapások közvetett, indukciós hatásai következtében fellépő károsodás: ilyenkor a villám nem az épületbe csap, hanem az elektromos hálózatban keletkező túlfeszültség okozza a meghibásodást. A másodlagos villámkárok esetében esetében jelentősen eltérőek lehetnek a biztosítók kártérítési feltételei, ezért mindenképpen érdemes megismerni a meglévő lakásbiztosítás erre vonatkozó feltételeit, szükség esetén pedig módosíttatni azokat.

A kármegelőzés és kárenyhítés fontosabb lépései

A kártérítés során szintén gondot okozhat a tulajdonosnak, ha nem tesz meg minden ésszerű intézkedést a káresemény hatásainak kivédése érdekében – erre jó példa elázás esetén a tetőablakok nyitva felejtése. A biztosítási feltételek között kiemelt helyen szerepel, hogy a biztosítottnak kötelessége a kármegelőzés és -enyhítés, amelynek elmaradása akár ki is zárhatja a kártérítést. A kármegelőzés fontosabb lépései vihar esetén a következők lehetnek:

• Vihar előtt a szabadban lévő tárgyak rögzítése vagy biztos fedél alá vitele.
• Szélvihar kitörése előtt az ablakok ajtók bezárása, redőnyök lehúzása.
• Villámcsapás veszélye esetén az elektronikus berendezések áramtalanítása, az indukciós hatás kivédése érdekében villámvédelmi elosztók beszerzése és használata.
• A lefolyók és az ereszcsatornák eltömődésének rendszeres ellenőrzése.
• Elöntés veszélye esetén célszerű a mélyen fekvő helyiségekben tárolt ingóságokat magasabb helyre helyezni.
• A gépjárműveket is lehetőség szerint érdemes fedett helyre, garázsba állítani, vagy a szabadban ponyvával lefedni.

Immár évtizedes nemzetközi biztosítói tapasztalat, hogy az előzetes figyelmeztető üzenetek (akár sms-ben, akár valamilyen applikáció segítségével érkeznek az érintettekhez) jelentős mértékben csökkenthetik a bekövetkező károk számát és értékét. Ezért ma már a biztosítók többsége közvetlenül is küld ilyen értesítéséket ügyfeleinek, érdemes ezekre fokozottan odafigyelni – tette hozzá dr. Kozma Gábor.

A kár azonban az esetek többségében a megelőző intézkedések ellenére is bekövetkezhet, ebben az esetben a kárenyhítés érdekében az alábbiak szerint célszerű eljárni:

• Elsőként arról kell meggyőződni, hogy van-e közvetlen életveszélyt jelentő károsodás az épületen. Ha igen, minél előbb értesíteni kell a katasztrófavédelmet a további károk bekövetkezése és az azzal járó esetleges személyi sérülések megelőzése érdekében.
• Lehető leggyorsabban értesíteni kell a biztosító társaság kárszakértőjét.
• A kárszakértő megérkezéséig is javasolt megtenni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket – erre példa a tetőt ért kisebb károsodások esetén ideiglenes fóliázás készítése a sérült szakaszon.
• Nagy segítség a biztosítónak, ha a keletkezett károsodásokról fényképek készülnek, és javasolt a káresetből visszamaradó törmelékek megőrzése is, mely a pontos kárfelmérést segíti, így mind a kárfelmérés, mind pedig a kifizetés menete gyorsítható.

– zárta felsorolását a szakértő.