Brutális pénzt fizethetnek a magyar háztulajok: nagyon megjárta, akinek erre nem volt biztosítása

A MABISZ által augusztus 31-én publikált adatok szerint a május 1. és augusztus vége közötti viharszezonban a magyarországi biztosítók több mint tizenhárom milliárd forintot fizettek már ki, illetve tartalékolnak a lakásbiztosítási szerződéseikhez kapcsolódó kárkifizetésekre. A biztosítókat tömörítő szakmai szövetség 2010 óta összesíti a szóban forgó időszak káradatait, amik alapján elmondható, hogy a biztosítóknak csak a kiinduló, súlyos árvizekkel sújtott 2010-es évben keletkezett a mostaninál nagyobb, mintegy 30 milliárd forintos kárkifizetési kötelezettségük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Soha nem látott károkat okoztak a nyári viharok: évtizedek óta nem volt ekkora pusztítás Magyarországon

Az elmúlt évtized rekordösszegű biztosítói kárrendezésével zárul az idei viharszezon: a társaságok közel másfélszer annyit fizettek ki, mint 2021-ben, az eddigi csúcstartó évben.

A dobogó második helyén eddig a 2021-es év állt 9,1 milliárd forinttal, és azt is érdemes kiemelni, hogy a 2017-2019 közötti három év esetében az összesített kárkifizetések is "csak" 13,5 milliárd forintot tettek ki. Az idei év tehát mindenképpen rendkívülinek nevezhető, így megkerestünk néhány hazai társaságot azzal kapcsolatban, hogy őket hogyan érintették a 2023-as nagy viharok.

Nem csak hevesebb, hosszabb is a viharszezon

Jóllehet hagyományosan a már említett, május 1. és augusztus 31. közötti időszakot tekinthetjük viharszezonnak, ugyanakkor a Pénzcentrumnak nyilatkozó Allianz Biztosító szerint ez az időszak mostanra jelentősen el-, pontosabban kitolódott.

A hagyományosnak mondható viharszezon időszaka immár megdőlni látszik a szélsőséges időjárási helyzetek miatt, hiszen ebben az évben is korábban indult, amikor  február eleji egynapos viharos erejű szél jelentős károkat okozott. Ezt követően a májusi esőzések szintén igen sok, jellemzően közepesebb mértékű károkat okoztak, jelentős kárkifizetést vonva maga után a biztosítók részéről”

-nyilatkozták az Allianz szakértői.

Ugyanerre a jelenségre az Uniqa Biztosító szakértői is felhívták a figyelmünket:

A viharkárok nem kizárólagosan a nyári időszakot érintik, mind a 2022. évi, illetve 2023. évi február-március hónapban jelentős kárt okozott. Míg az év elején inkább a vihar és beázás okozta károkról beszélhetünk, addig a nyári időszakban mindezek mellett jelentősen megnövekszik a hő- és légnyomás különbség miatt kialakuló jégverés károk számossága is.”

Ettől függetlenül a leghevesebb viharok változatlanul a késő tavaszi – nyári időszakban söpörtek végig az országon. Az Allianz ezzel kapcsolatos válaszából az is kiderült, hogy a szélsőséges időjárás bizony nem csak itthon, hanem külföldön is generált kárkifizetési kötelezettségeket:

Az átlagosnál nagyobb mennyiségű kárbejelentés érkezett júliusban is időjárási okokra visszavezethetően, melyben a kedvelt európai üdülőhelyeken (Olaszország, Horvátország) kialakult extrém mértékű jégeső, szélvihar is jelentősen közrehatott: több, gépjárművel utazó ügyfelünk szenvedett jégkárt. Az augusztus is igen erősen kezdett viharkárok szempontjából, amely magas számú kárbejelentésével és súlyos káraival várhatóan ismét milliárdos nagyságrendű kárkifizetést fog eredményezni.”

A biztosító már a MABISZ tegnapi közleménye előtt is úgy nyilatkozott, hogy a kárkifizetések összege elérheti a 2021-es rekordösszeget. Ezt egyébként nem csak a káresemények magas számával, hanem az infláció miatt a javítóiparban kialakult magas munkadíjakkal és anyagárakkal magyarázták.

Az Uniqa azt is elárulta, hogy az idei évben bejelentett nyári viharkárokra már több mint 400 millió forintot fizettek ki kárrendezésként, ugyanakkor „a folyamatban lévő károkra tekinttel várhatóan a kárráfordítás elérheti akár az eddigi kifizetések dupláját is” – tették hozzá.

Leggyakoribb viharkárok

A vezető károkok szempontjából 2023 is átlagos évnek tekinthető: a megszólaló biztosítók a szélvihart, beázást, jégverést, villámcsapások indukciós hatását sorolták fel leggyakoribb viharkárokként.

Elmondható, hogy »nincs új a nap alatt«, 2023-ban is ezek a vezető károkok. A legnagyobb mértékű kártérítésiösszeg-kifizetést a jégverés és a villámcsapás másodlagos hatása miatt bekövetkezett károk tették ki. A listavezető helyeket ebben az évben is ezek a károkok foglalják el”

- tudtuk meg az Allianz Biztosítótól.

A tavalyi évben a bejelentések legnagyobb része a hétvégi viharkárokkal kapcsolatban történt, de jelentős számban történt csapadéktól való beázás és jégverés miatti kárigények esetében kártérítés. A tavalyi évben a jég okozta károk száma jelentős volt, amely idén is előfordult, de viszonylag kisebb intenzitással”

– ezt már az Uniqa árulta el nekünk.

Problémát jelent az alulbiztosítottság

Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor csak egy káresemény bekövetkezte után derül ki, hogy az érvényes lakásbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem képes fedezni az ingatlan helyreállításának, esetleg az ingóságok újbóli beszerzésének költségeit. Ez a probléma jellemzően a régen megkötött, azóta indexszálás nélkül meg-megújuló lakásbiztosítások esetében merülhet fel, bár nem kizárólagosan.

„A jelentősen megemelkedett építőipari anyagárak, valamint munka- és rezsióradíjak növekedésével a káresemények helyreállítása is egyre többe kerül, már a kisebb helyreállítások során is” – emelte ki az Allianz Biztosító. Sőt, az is előfordulhat, hogy az ingatlan átesett valamilyen értéknövelő beruházáson (például felújításon, korszerűsítésen, hozzá- vagy ráépítésen stb.), ám ezt követően nem került sor a biztosítás aktualizálására. De az is elégtelenné teheti az egyszerű éves indexálást, ha időközben értékesebb berendezéseket, bútorokat, műszaki cikkeket vásároltunk az ingatlanba.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a probléma jellemzően csak az igazán jelentős mértékű károk esetében merülhet fel.

Jellemzően az érvényes biztosítással rendelkező károsultak esetében a viharkárokra, mint elemi károkra vonatkozó fedezet alapvetően kiterjed. Azonban előfordulhatnak olyan károk, melyekre vonatkozó biztosítási feltétel korlátozott vagy nem terjed ki, azonban kiegészítő biztosítások keretében lehetőség van a kockázati kör, a kockázati limit kiterjesztésére”

– mondta el a kérdéskörrel kapcsolatban az Uniqa.

Elsősorban az infláció emelte meg a kiadásokat

„A viharokat illetően a százhúszezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a korábbi évekét. Ez egyrészt jelzi az idei viharok intenzitását, másrészt köszönhető a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek”

- olvasható a MABISZ tegnapi közleményében.

Ezzel megegyező tartalmú választ kaptunk az Allianztól is:

A viharos időjárással összefüggésbe hozható kárbejelentések száma a csőtörés mellett évek óta vezető helyen áll a lakásbiztosítási kárstatisztikákban, azonban 2020-2022 közötti három évben nem tapasztaltunk jelentősebb eltérést illetve emelkedést az ilyen jellegű károk darabszámát illetően. Az idei jelentős viharok, illetve a fentebb már említett kárinfláció, az alapanyagárak és munkadíjak folyamatos emelkedésének hatása azonban valóban jelentősnek mondható, és meglátszik az átlagkárok magasabb összegében.”

Az Uniqa válaszából is az tűnik ki, hogy bár valóban erős viharokat láthattunk a 2023-as nyár folyamán, azért ez még önmagában nem magyarázza a rekordösszegű kárkifizetéseket:

A kárinfláció mértéke jelentősen emelkedett az elmúlt éveken, mely visszavezethető az alapanyagárak és munkadíjak emelkedéséhez. A pandémia idején a leállások miatti készlethiányok voltak tapasztalhatók, jelenleg a magas infláció van kihatással az árak emelkedésére. Az esetenként előforduló extrémebb időjárás kihatással van a károsodás mértékére, nagyságára, így az átlagkárok összegére is.”

Valami történt

Bár egy-egy nagyobb vihar jelentős anyagi károkat, sőt emberi tragédiákat is okozhat, annyi pozitívuma azért lehet egy ilyen természeti csapásnak, hogy ráirányítja az emberek figyelmét a lakásbiztosítás meglétének fontosságára. Legalábbis ez látszik az egyik legnagyobb hazai biztosításközvetítő tegnap publikált friss adataiból.

A hét elején az ország számos részét elérő vihart követően megnőtt a biztosítások iránt érdeklődők száma a Netrisknél. Lakásbiztosítást 4 százalékkal többen kötöttek mint egy héttel korábban, közel 33 ezer forintos átlagdíjért. Cascobiztosításokra pedig 24 százalékkal kalkuláltak többen”

– derült ki a cég közleményéből. Ha más nem is, ez legalább pozitív fejlemény.