Széthúzás az unióban - mi lesz a reformmal?

A belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos, Charlie McCreevy nyújtotta be a biztosítási reform-javaslatot, amely megváltoztatná a biztosító társaságok tőketartalék-képzésének szabályait, s így nagyobb védelmet nyújtana a biztosítási szerződéssel rendelkezők számára.

Charlie McCreevy
Forrás: ec.europa.eu

Az egyes társaságok szerint a javaslat azért is előnyös, mert csoportszinten így alacsonyabb tartalékot kellene lekötni, vagyis több pénz maradna szabadon, melyet új termékek és szolgáltatások kifejlesztésére fordíthatnának. Úgy tűnik azonban, hogy bizonyos államok most inkább kihátrálnak ebből a nézetből.

A kedden kiadott uniós dokumentum alapján abban egyetértenek a tagállamok, hogy egy-egy biztosító-csoportot egységesen kezeljenek. Az is elfogadott, hogy a megnövekedett termékkínálat előnyös a diverzifikáció szempontjából, ami végső soron újfent a tartalékolási kötelezettség mérséklődéséhez vezet.

A tervezettel kapcsolatosan a tagállamok még abban is egyetértenek, hogy bizonyos szintű csoportos felügyeletre is szükség van. Csoportos felügyelet alatt azt értik, hogy az egyes tagállamok, melyben a biztosító, vagy az adott csoport tevékenységet végez, felügyeleteinek együtt kell működnie.

Az egyet nem értés a tekintetben keletkezik a tagok között, hogy meg kell-e fékezni, s ha igen milyen mértékben a jelentkező diverzifikációs hatásokat, hiszen azok a legnagyobb társaságokat érintik előnyösen. A másik vitás terület pedig annak a kérdése, hogy az egyes országok felügyeletei hogyan működjenek együtt.

Több nagy európai biztosító központja Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban található meg, miközben leányaik kelet-európai országokban tevékenykednek, ahol a piacon a legnagyobbak közé számítanak. A lengyel, illetve balti államokbeli felügyeletek attól tartanak, hogy kihagyják őket a felügyeleti körből, s a későbbiekben nem tudnak majd olyan cégekre hatni, melyeket valamely másik tagállamból felügyelnek.

McCreevy egyre sürgeti az egyes tagállamokat a megegyezés elérése érdekében, amelynek nyélbe ütésére van esély, ugyanis a júliustól soros elnökséget betöltő Franciaország eltökélten szeretné meghozni a Szolvencia II szabályait - legalábbis a szektorbeli vezetők és uniós jogalkotók így vélekednek.

A végleges reformra egyébként az egyes tagállamoknak és az Európai Parlamentnek közösen kell rábólintaniuk, s így a változtatás az elmúlt 20 év egyik legnagyobb mértékű reformja lehet.