Egyre jobban rohanunk a végzet felé: süket fülekre találnak a figyelmezetések, ez az emberiség vége?

Az ENSZ tavaly indított kezdeményezése, amely az olaj- és gázipari infrastruktúrából származó metánszivárgások nyomon követését tűzte ki célul, eddig 1200 figyelmeztetést adott ki kormányoknak és vállalatoknak. A program hatékonysága azonban megkérdőjelezhető, mivel a riasztásokra adott érdemi válaszok aránya rendkívül alacsony.

Az ENSZ Nemzetközi Metánkibocsátási Megfigyelőközpontja pénteken tette közzé jelentését, amely szerint a nagyobb gázkibocsátásokra vonatkozó riasztások mindössze 1%-ában, azaz 12 esetben érkezett "érdemi válasz", és tettek lépéseket a szivárgás megszüntetésére.

Roland Kupers, a programvezető tervezője az azerbajdzsáni COP29 klímacsúcson tartott előadásán kifejezte csalódottságát: "Arra számítottunk, hogy [a válaszadási arány] lényegesen magasabb lesz."

A helyzet különösen aggasztó annak fényében, hogy számos értesített ország korábban aláírta azt a globális kötelezettségvállalást, amely szerint 2030-ig 30%-kal csökkentik a metánkibocsátást a 2020-as szinthez képest. A helyzet különösen aggasztónak tűnik.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója határozott fellépésre szólította fel a kormányokat és az olaj- és gázipari vállalatokat.

Fel kellene ismerniük a rendszer által kínált jelentős lehetőséget, és válaszlépéseket kellene tenniük az éghajlatot felmelegítő metánt okádó szivárgások megszüntetésével

- hangsúlyozta Andersen.

A metán rendkívül erős üvegházhatású gáz, amely 20 év alatt a szén-dioxid felmelegítő erejének 80-szorosát teszi ki. Eddig a metánkibocsátás körülbelül 0,5 Celsius-fokos globális felmelegedést okozott, ami a 19. század közepe óta tapasztalt hőmérséklet-emelkedés egyharmadát jelenti.

Szakértők szerint az olaj- és gázkutakból és -berendezésekből származó szivárgások lezárása nemcsak környezetvédelmi, de gazdasági szempontból is előnyös lenne, hiszen a metánveszteség egyben termékveszteséget is jelent.

Az ENSZ-program adatai szerint Türkmenisztánban volt a legtöbb szivárgási esemény, közel 400 füstgázkitörést észleltek. Az Egyesült Államok 178 incidenssel a második helyen áll, míg az idei COP29-nek otthont adó Azerbajdzsán 32 szivárgás miatt kapott riasztást.

A jelentés megállapításait korlátozza, hogy a felhőtakaró néha akadályozza a műholdas észlelést. Az UNEP jelentése szerint Algériában, Azerbajdzsánban, Nigériában és az Egyesült Államokban reagáltak a szivárgási riasztásokra. Az elmúlt évben több műholdas program indult a metán nyomon követésére. Egyes vállalatok jelezték, hogy az adatokat felhasználnák az esetleges új nemzeti metánszabályozások betartásához. A fejlődő országok pedig a szivárgási adatokat arra is felhasználhatják, hogy a finanszírozást kérjenek a probléma megoldására.

Az azerbajdzsáni állami olajvállalat, a SOCAR, amely tavaly csatlakozott egy önkéntes olaj- és gázipari szén-dioxid-mentesítési chartához, közölte, hogy eddig 400 szivárgást azonosított a műholdas megfigyelés révén.