Döbbenetes, mennyire értéktelen valuta valójában a forint: elég csak benézni egy Mekibe

1986-ban alkotta meg a The Economist brit gazdasági lap az úgynevezett Big Mac Indexet, amely azóta világszerte ismert és elismert mérőszámmá vált. Az index eredetileg egy, az országok közötti vásárlóerő-paritás mérésére szolgáló, némileg furcsa megközelítés volt, ám mára a globális gazdaság jelentős mutatójává fejlődött. Az index összehasonlítja a különböző országok Big Mac-árait az Egyesült Államokban meglévő árral, ezáltal betekintést nyújt a gazdasági körülményekbe, illetve gyakorlati mérőeszközként szolgál a fogyasztók vásárlóerejének mérésére a különböző országokban.

Az Egyesült Államokban átlagosan körülbelül 5,15 dollárba kerül egy Big Mac, jóllehet az árak regionálisan változnak. Az index 78 ország adatait tartalmazza, ezek közül mindössze 5 országban, Svájcban, Norvégiában, Uruguayban, Svédországban és Kanadában magasabb a szendvics dollárra átszámolt helyi átlagára, mint az Egyesült Államokban. A legmagasabb, 6,71 dolláros árral Svájc ’büszkélkedhet’, ami igen jelentős mértékben, mintegy 30,3 százalékkal haladja meg az Egyesült Államok-beli átlagárat. Ezt a jelentős eltérést olyan tényezők okozzák, mint például a magasabb munkaerőköltségek, az eltérő vásárlóerő és az adók. A közép-európai országot Norvégia, Uruguay, Svédország és Kanada követik a sorban különböző mértékű árkülönbségekkel.

Ezzel szemben más országokban, például Libanonban, Izraelben és az Egyesült Arab Emírségekben valamivel alacsonyabb a Big Mac ára, mint az USÁ-ban – Libanonban például 5,08 dollárért árulják a szendvicseket. Az európai országok egy jelentős csoportjában, köztük Andorrában, Ausztriában, Belgiumban és számos egyébben úgy 7,47 százalékkal marad el a Big Mac ára az amerikaitól.

A tíz legalacsonyabb Big Mac Indexű ország jelenleg Törökország, Magyarország, Tajvan, Malajzia, Egyiptom, India, Indonézia, Dél-Afrika, Románia és Venezuela. Utóbbi országban egy Big Mac ára mindössze 1,76 dollár, ami az ország folyamatos hiperinflációját és az ország valutájának leértékelődését tükrözi. Ez az éles árkülönbség is rávilágít a világon tapasztalható változó gazdasági feltételekre.

Alul- és felülértékelt valuták

Az index alapján az is látható, hogy az egyes országok nemzeti valutái igen széles sávban vannak alul- illetve felülértékelve az amerikai dollárhoz viszonyítva – az uruguayi peso 51,8 százalékkal van felül-, míg a tajvani új dollár 59,3 százalékkal van alulértékelve az amerikai fizetőeszközhöz viszonyítva. (A felülértékeltség azt jelenti, hogy egy országban az egy főre jutó GDP különbségei alapján egy Big Macnak kevesebbe kellene kerülnie az adott országban, mint az Egyesült Államokban, ám az mégis többe kerül. Az alulértékeltség értelemszerűen ennek a fordítottja.)

A The Economist friss listája szerint ugyancsak jelentősen felülértékelt az argentin peso (47%), a svájci frank (45,6%), a norvég korona (22,5%) és a Costa Rica-i colón (20,6%). Az euróövezet tagországainak adatai alapján az euró 19,7 százalékkal van túlértékelve a dollárhoz képest, míg a brit font 14 százalékkal.

A fentiekkel szemben a magyar forint esetében jelentős, 20,3 százalékos alulértékeltséget jelez a Big Mac Index.

Már a gyorskaja is luxus

Korábban a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy egy idei felmérés szerint a gyorséttermi ételek árának jelentős emelkedése miatt egyre többen vannak, akik már a gyorskajákra is luxustermékként tekintenek. A felmérés során megkérdezett több mint 2 ezer amerikai több mint háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a gyorséttermi kínálat már nem tartozik az alapvető étkezési lehetőségek közé, emiatt egyre ritkábban is választják azokat.

Ugyanis az élelmiszerek árának utóbbi években végbement jelentős növekedésével párhuzamosan a gyorséttermek árai is igen jelentős mértékben megemelkedtek – az Egyesült Államokban például 2014 óta számos gyorséttermi láncnál megfigyelhető volt az árak közel megduplázódása. Az áremelkedés Magyarországon is igen jelentős volt – egy közepes menü ára 2022 elején még 1 500 – 1 600 forint körül alakult, ám mostanra már 2 300 forint körül mozog, ami több mint 33 százalékos áremelkedést jelent nagyjából 2,5 év leforgása alatt.

Iskolakezdés 2024 felmérés

A Pénzcentrum oldalán rendszeresen végzünk nagymintás felméréseket, a mostani a 2024/2025-ös tanév legégetőbb kérdéseire adhat választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára? Ha nevelsz általános iskolás vagy középiskolás gyermeket, kérünk, szánj 5-10 percet a kérdőívünk kitöltésére, ezzel is segíted a munkánkat és hogy valós képet kapjunk az ország helyzetérről.