Megbűnhődnek a tojásosok...

Pénzcentrum
2006. december 1. 11:45

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. november 30-án tartott tárgyalásán meghozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, valamint számos, az étkezési tojás termelési és értékesítési piacán tevékenykedő vállalkozás versenykorlátozásra alkalmas magatartást tanúsított, megsértve ezzel a magyar és a közösségi versenyjogi szabályokat. A GVH 120 millió Ft-ra büntette a Szövetséget, továbbá összesen 26,5 millió Ft bírságot szabott ki a Magyar Tojás Kft. tagjaira.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

1) A GVH határozatában megállapította, hogy a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) 2002-től kezdődően versenykorlátozó döntéseket hozott. A Szövetség minden évben közölte tagjaival, hogy milyen árak betartása ajánlott, illetve hogy a termelési ár megemelése javasolt. 2002-ben importengedélyezési rendszert vezetett be, az aprótojás kivonására szólított fel, későbbi években a tojótyúkállomány idő előtti csökkentését, a termelés 10 %-ának exportálását írta elő, továbbá megszervezte a nagyobb termelők közötti információkartellt. E magatartásokat egységbe kovácsolta a közös szándék: a hazai tojástermelők érdekeinek védelmét szolgáló módon biztosítani a kívánatosnak tartott árszintet és a kínálati oldal stabilitását.

 

A több évet átfogó jogsértést a GVH bírsággal is sújtotta, melynek alapját a Szövetség tagjainak 2005-ös tojáspiaci árbevétele jelentette. Az összeg meghatározásakor tekintetbe kellett venni egyebek mellett azt is, hogy a jogsértés tényleges, jelentős piaci hatást az áruházláncok erős alkupozíciója és az import térhódítása miatt bizonyított módon nem ért el.

2) A határozat jogsértőnek minősítette a nagyobb termelők részvételével 2005. őszén zajlott két tanácskozást is. E megbeszélésekre az észlelt "piaci zavarok" megoldása miatt került sor. Megállapítható volt, hogy olyan információkat közöltek egymással - pl. nagyobb áruházak irányában alkalmazott eladási áraik, készleteik nagysága -, amelyek jellegüknél fogva befolyásolhatták árképzésüket, ezáltal alkalmasak voltak az árverseny korlátozására. E tanácskozások legalább egyikén részt vettek: a Gyermelyi Tojás Kft., az Aranykorona Rt., a Bólyi Zrt., a Capriovus Rt., a Családi Tojás Kft., a Farm Tojás Kft., a Magyar Tojás Kft., a Szerencsi Mezőgazdasági Rt., a Szíjártó Bt., a Nyugat-Nyíregyházi Szövetkezet, az Agricola Rt., Aranybulla Rt., Cse-Mi Farm Kft., a Mizse Tojás Kft., a Novogal a.s., a VITAL-EGGS Kft. és a Magyar Tojás Kft..
Az információkartellnek minősülő összehangolt magatartás miatt a GVH külön bírságot nem szabott ki, tekintettel a jogsértés rövid időtartamára és arra, hogy az szervesen illeszkedett a Szövetség - már bírsággal sújtott - piacszabályozó magatartásához.


3) Végezetül, a határozat megállapította, hogy a Magyar Tojás Kft. jelenlegi és korábbi tagvállalkozásai (az Agricola Rt., az Aranybulla Rt., a Csabatáj Rt., az Érsekcsanádi Mezőgazdasági Zrt., a Gyermelyi Tojás Kft., és a Máriahalmi Tojás Kft. jogutódjaként a Gyermelyi Brojler Kft.) a közös vállalkozáson keresztül egyeztették piaci áraikat és piacaikat. A jogsértés miatt a vállalkozásokra 200 ezer Ft-tól 8,4 millió Ft-ig terjedő, összesen 26,5 millió bírságokat állapított meg a GVH. Az egyes bírságok mértéke a jogsértés időtartama és a tojásforgalmazási árbevétel alapján arányosan lett megállapítva. Enyhítő körülményként került értékelésre, hogy a tagok utóbb szakosodási megállapodást kötöttek, azzal a céllal, hogy együttműködésükben a jövőben a hatékonysági előnyöket is produkáló elemek kerüljenek túlsúlyba.


A GVH nem fogadta el azokat a védekezéseket, melyek szerint a fenti magatartásokat a szektor állami szabályozottsága, a termelők túlélésért folytatott harca, a takarmánypiaci nehézségek, a nagyméretű kiskereskedelmi láncok piaci ereje, továbbá a fogyasztók érdekeit szolgáló közegészség-védelmi szempontok indokolták volna. E szempontok egy részét ugyanakkor a bírság kiszabásakor az eljárás alá vontak javára figyelembe vette.


A határozat világossá teszi, hogy a mezőgazdasági szektorban is alkalmazandók a versenyszabályok. Az adott árupiac sajátosságai miatt esetleg indokolt különleges szabályokat a közérdeket képviselő állami szerveknek kell - most már a közösségi joggal is összeegyeztethető módon - megalkotni. A piacon szereplő vállalkozások nem vehetik át e szerepet, mivel ezzel szükségszerűen saját javukat szolgáló, a fogyasztói érdekekkel viszont ellentétes intézkedéseket hozhatnak. A közegészségügyi előírások betartatása szintén nem a vállalkozások feladata, különösen nem tanúsíthatnak ennek érdekében versenyjogba ütköző magatartást.


Jogszabályi és jogalkalmazási háttér


A közösségi és magyar versenyjog szerint jogellenes a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.


A versenyjog tehát nemcsak a megállapodás révén, hanem az összehangolt magatartással megvalósuló versenykorlátozásokat is tiltja annak érdekében, hogy a versenykorlátozás tilalma a megállapodás szintjét (és formáját) el nem érő, de ugyanúgy tudatos versenykorlátozást magában hordozó összehangolt vagy egyeztetett magatartásokra is kiterjedjen. Összehangolt magatartásnak minősül, például a vállalkozás olyan összejövetelen való részvétele, amelyen a résztvevő vállalkozások jövőbeni piaci magatartásukra vonatkozó információkat közlik, ill. cserélik ki egymással, mivel az így a versenytársak tudomására hozott információkat azok szükségszerűen figyelembe veszik piaci magatartásuk meghatározásakor, valamint az adott vállalkozás (közvetlenül vagy közvetve) tekintettel van saját piaci magatartása alakítása során a versenytársak által közölt információkra.


A versenytörvényben foglalt tilalom kiterjed a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének döntésére is. A "döntés" fogalmát szélesen kell értelmezni: ide tartozik minden olyan aktus, melyben az adott szervezet kifejezi akaratát, így pl. a szervezet szabályzatai, határozatai, alapszabálya, vagy a tagokra formailag nem kötelező, de magatartásukat ténylegesen befolyásoló ajánlások is.


A versenykorlátozó vállalkozói magatartások - amennyiben érinthetik az EU tagállamok közötti kereskedelmet -, 2004. május 1. óta ellentétesek az EK Szerződés 81. cikkével is. Az ezt megelőző, 2002. április 1-től kezdődő időszakban az Európai Megállapodást végrehajtó törvény azonos szövegezésű rendelkezéseinek megsértése is megállapítható volt.

NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 4. szombat
Borbála, Barbara
48. hét
December 4.
A cookie napja
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?