Megúszta a Magyar Posta!

Az Európai Unióban jelenleg zajlik a postai szolgáltatások piacának megnyitása. A közösségi jogszabályi előírások szerint az uniós tagállamokban 2009-ig fokozatosan teret kell engedni a versenynek, oly módon, hogy a korábban monopóliummal rendelkező postai szolgáltatók - Magyarországon a Magyar Posta - mellett lehetőséget kell biztosítani más vállalkozások számára is a piacra történő belépésére.

A versenyfelügyeleti eljárás során a Gazdasági Versenyhivatal azt vizsgálta, hogy a Magyar Posta Zrt. (a továbbiakban: Magyar Posta) által alkalmazott levélpostai kedvezményrendszer és a kiemelt ügyfeleivel küldeményforgalmi szolgáltatások és kapcsolódó kedvezmények tárgyában kötött szerződéseinek kedvezményekre vonatkozó feltételei sértik-e a magyar versenytörvény, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés erőfölénnyel való visszaélés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

A GVH határozatában rámutatott, azok a kedvezmények, melyeket a Magyar Posta költségmegtakarítást jelentő feltételekhez (gépi feldolgozásra alkalmasság, előrejelzés, elektronikus feladójegyzék használata, bérmentesítő gép használata) vagy az ügyfél forgalmához (forgalomkedvezmény) kapcsol - az Európai Bíróság joggyakorlatának megfelelően - versenyjogi szempontból nem minősül jogsértőnek, hiszen ez közgazdaságilag a nagyobb megrendelésből származó méret-gazdaságossági előny (költségmegtakarítás) vevővel történő megosztását jelenti.

A levélpostai küldeményekre vonatkozó "Forgalomnövekmény kedvezmény" a küldeményfajták súlydíjai, valamint különleges szolgáltatások díjai alapján számított, sávos kedvezmény-forma, amelynek mértéke a forgalomkedvezménytől eltérően nem az ügyfél bruttó forgalmával, hanem a forgalom éves növekedési arányával áll összefüggésben. A 2006. évben bevezetett "Hűségkedvezmény" feltétele pedig, hogy a tárgyévi teljes levélpostai szolgáltatás forgalma a megelőző évben bonyolított teljes levélpostai szolgáltatás forgalmát elérje.

A GVH álláspontja szerint a Magyar Posta által alkalmazott "Forgalomnövekmény kedvezmény" és a "Hűségkedvezmény" alacsony mértéke - kizárólagossági kikötés hiányában - nem alkalmas más vállalkozások piacra lépésének akadályozására, s ily módon nem sérti a hazai és a közösségi versenyjogi szabályokat.

A "Szortiment bonusz" a forgalom növekedése esetén a teljes forgalom után járó kedvezmény. Lényeges sajátossága, hogy a kedvezmény alapját képező forgalom nem csak azon érintett piac (a levélpostai szolgáltatások) forgalmát foglalja magába, amelyen a Magyar Posta gazdasági erőfölényben van, hanem a Magyar Posta olyan szolgáltatásainak forgalmát is, amelyek tekintetében a Magyar Postának érdemi versenytársai vannak. A "Szortiment bonusszal" kapcsolatban a GVH kiemelte, ez a kedvezmény alkalmas lehet a versenyző piacokon a Magyar Posta helyzetének nem hatékonysági (és ezért versenyjogot sértő) alapon történő erősítésére. Az ügyfeleknek ugyanis gazdaságos lehet igénybe venni - akár a versenytársakénál magasabb áron is - a "Szortiment bonusz" kedvezmény alá eső egyéb (nem postai) szolgáltatásokat, ha csak azok révén tudják elérni az előző évi forgalmat. Ebben az esetben ugyanis a teljes forgalomra kapott kedvezmény ellensúlyozhatja az egyéb szolgáltatások önmagában nézve gazdaságtalan igénybevételéből származó veszteséget. Ez a hatás annál erősebb, minél nagyobb a kedvezmény mértéke.

A versenyfelügyeleti eljárás során megállapításra került, hogy a "Szortiment bonusz" kedvezménynek a 2005. évben nem volt tényleges hatása a Magyar Posta helyzetére a küldemény-előállítás piacán. A GVH nem látta indokoltnak annak további vizsgálatát, hogy (az egyébként is csekély mértékű) kedvezmény - fennmaradása esetén - alkalmas lett volna-e versenyt korlátozó hatás kifejtésére, mert az esetleges jogsértés megállapítása esetén alkalmazható jogkövetkezmények közül a magatartás további folytatásától való eltiltásra nem lenne szükség, a Magyar Posta ugyanis a 2006. évben már nem alkalmazza a "Szortiment bonusz" kedvezményt; illetve tényleges piaci hatás hiányában a GVH álláspontja szerint a bírság kiszabása sem lenne indokolt. A GVH határozatában ugyanakkor felhívta a Magyar Posta figyelmét arra, hogy a "Szortiment bonusz" - vagy a versenyző és nem versenyző piacokat más módon összekötő - kedvezmény esetleges jövőbeli alkalmazása újabb versenyfelügyeleti eljárást vonhat maga után.

A GVH azt is kiemeli, hogy indokoltnak tartja a Magyar Posta által alkalmazott különféle kedvezmények folyamatos figyelemmel kísérését.

A Magyar Posta Rt. által alkalmazott kedvezmények tárgyában a GVH már folytatott versenyfelügyeleti eljárást (Vj-167/2001), amelyben megállapítást nyert, hogy a Magyar Posta a küldemény előállító részlegét (EPK - Elektronikus Postaközpont, amely az elektronikus formában beérkező adatokból leveleket nyomtat, személyesít meg és borítékol) támogatta diszkriminatív levélpostai kedvezményrendszerével. Azon feladók ugyanis, akik a Posta EPK üzemével állíttatták elő küldeményeiket, nagyobb kedvezményt kaptak a kézbesítési díjból). A jogsértésért a GVH 20 millió Ft. versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Postára. A Fővárosi Bíróság a Magyar Postának a GVH határozatát megtámadó keresetét elutasította; az ítélet jogerős.