Ismerik és nem tűrik, hogy korlátozzák alapvető jogaikat a magyarok...

A GfK Csoport legutóbbi, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban készített felmérésének eredményei szerint a legnagyobb arányban magyarok, legkevésbé pedig a csehek vannak tisztában az alapvető jogokkal. A legtöbbek által említett emberi jog mindhárom országban a "szabad véleménynyilvánításhoz való jog".

A GfK Csoport 2006. április-májusában három kelet-közép-európai országban végzett reprezentatív felmérést az Európai Tanács által 2003-ban felállított Alapvető Jogok Ügynökségének megbízásából, melyet a Nemzetközi Kapcsolatok Központ irányított és az Európai Bizottság, valamint a Konrad Adenauer Alapítvány támogatott. A kutatás elsőszámú célja annak felmérése volt, mennyire ismerik Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország állampolgárai az alapvető jogokat.

Az eredmények szerint a lengyel megkérdezettek 19 százaléka egyetlen alapvető emberi jogot sem tudott megnevezni - a csehek körében ez az arány alacsonyabb, 14 százalék. A magyarok körében ellenben az alapvető jogok viszonylag magas ismertségnek örvendenek.

A felmérésben szereplő három országban legtöbben a "szabad véleménynyilvánításhoz való jog"-ot említették: Lengyelországban 46 százalék, Csehországban 49 százalék, Magyarországon pedig a megkérdezettek 44 százaléka.

A lengyelek hasonló arányban tudták megnevezni "az élethez és emberi méltósághoz való jogot, az ember tiszteletben tartását" (35 százalék), továbbá a "a gondolati, vallási és lelkiismereti szabadsághoz való jogot" (26 százalék).

Alapvető jogok említésekor a cseh válaszadók legnagyobb része is a "szabad véleménynyilvánítás jogára" asszociált. Második helyen - a lengyelországi adatokhoz hasonlóan - "az élethez és emberi méltósághoz való jog, az ember tiszteletben tartása" végzett (19 százalék). A harmadik legtöbb válaszadó által említett ilyen jog pedig "a választás és a választhatóság joga" (17 százalék).

A cseh és lengyel megkérdezettektől eltérően, háromból egy magyar a "választás és választhatóság" jogát, valamint a "magántulajdonhoz való jogot" említette a három országban legismertebb "szabad véleménynyilvánítás" és "az élethez és emberi méltósághoz való jog" után.
Mindhárom országban a "magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot (levelezés, telefonok)" említették a legkevesebben.

Az alapvető jogok rendkívüli állapot esetén történő korlátozásával szemben mindhárom ország megkérdezettjei egyaránt elutasítóak voltak, ennek az elutasításnak a mértéke azonban jelentős különbségeket mutat az egyes országokban. Leghajlíthatatlanabbnak a magyarok tűnnek, hiszen arra a kérdésre, miszerint "egyetért-e Ön azzal, hogy rendkívüli állapot esetén (pl. ha Magyarország biztonsága veszélyben lenne) az alapvető jogok közül bármelyiket ideiglenesen korlátozzák?" a magyarok a 14 alapvető jog közül 11 esetében is 60 százalékot meghaladó mértékben nyilatkozták, hogy egyáltalán nem értenek egyet annak korlátozásával rendkívüli állapot esetén.

A csehek 66 százaléka és a magyarok 60 százaléka tartja szükségszerűnek egy, az alapvető jogok betartását figyelő intézmény létrehozását. E kérdés kapcsán a lengyelországi adatok megint csak eltérnek a másik két országban jegyzett adatoktól: a lengyeleknek csupán 39 százaléka tartja szükségesnek egy ilyen intézmény felállítását hazájában.