Ingatlan-nyilvántartásban is kutakodik az APEH

Pénzcentrum
2006. október 9. 10:00

A jogalkotók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gazdasági forgalom résztvevői fokozottan ellenőrizzék egymás jogszerű és valóságos működését. Az adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről szóló adatok nyilvánossága, ezáltal ellenőrizhetősége mellett ebbe az irányba mutat az adóeljárási törvénynek az a módosítása, amely tovább bővíti az egyébként jogszerűen működő adózókról az adóhatóság honlapján elérhető információk körét.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


Míg az a korábbi szöveg szerint is tartalmazta az áfaalanyok nevét és adószámát, addig januártól már az áfaalanyok bejelentett alkalmazottainak száma is elérhető lesz az adóhatóság honlapján. Az indoklás szerint ennek azért van jelentősége, mert egy megrendelő így győződhet meg arról, hogy leendő partnere valóságosan működik-e, illetve rendelkezik-e a szerződés szerinti munkához szükséges kapacitással

A január 1-jén létrejövő regionális APEH-igazgatóságok közül kiemelt szerepet kap az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, amely kizárólagosan lesz jogosult az úgynevezett központosított ellenőrzések elvégzésére. Ez olyan vizsgálati forma, amely az államháztartásra nézve különösen veszélyes adójogi jogsértések valószínűsítésekor két nagy esetkörben alkalmazható. Az egyik, amikor az érintett kereskedelmi kapcsolatok túlnyúlnak országhatárokon. A másik, amikor az adókötelezettségeket belföldi illetőségű adózók sértik meg, vagy az elszámolóárak szabályainak megszegésével, vagy színlelt szerződéssel, vagy pedig a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértésével. Különösen e megfogalmazások miatt rendkívül fontos, hogy a központosított ellenőrzést az APEH elnöke saját hatáskörben, mérlegelés alapján (diszkrecionális jogkörben) is elrendelheti. A központosított ellenőrzés lényege, hogy azt valamennyi érintett adózóra vonatkozóan egy eljárásban kell lefolytatni, sőt az megvalósulhat úgy is, hogy az igazgatóság egy már folyamatban lévő vizsgálatot magához von.

Már az idén júliusban hatályba lépett, de csak a szeptember 15-e után indult ellenőrzési eljárásokban alkalmazható az adóeljárási törvénynek az az új rendelkezése, amely az adóhatósági becsléssel szembeni bizonyítás lehetőségét szigorítja.

A becslés egy bizonyítási módszer, amellyel az adóhatóság a törvényes és valós adóalapot valószínűsíti akkor, amikor az adó alapja egyáltalán, vagy például a szükséges bizonylatok hiányában, illetve az adózó valótlan, hiányos vagy elmulasztott nyilatkozata miatt nem állapítható meg. Még ezekben az esetekben is az adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy a becslés feltételei fennállnak, illetve, hogy a becslés során alkalmazott módszerek valószínűsítik az adó alapját. Az adózót viszont a korábbi szabályok szerint korlátozás nélkül megillette a becsléssel szembeni, hitelt érdemlő adatokon nyugvó bizonyítás joga. Minthogy ellenbizonyításként az adózók gyakran más adózóval fennálló szerződésre (vagy egyéb ügyletre) hivatkoznak, s utóbb bebizonyosodik, hogy ezt a hivatkozást semmi nem támasztja alá, a módosítás két irányból igyekszik ezeknek a magatartásoknak gátat szabni. Egyrészt az adóhatóság ilyenkor megvizsgálja, hogy a hivatkozást alátámasztják-e a másik adózó bevallásai, illetve a nála folytatott ellenőrzés tapasztalatai. Nemleges válasz esetén haladéktalanul megindítja (mégpedig kötelezően, e tekintetben a törvény nem enged mérlegelést) a másik adózónál a kapcsolódó vizsgálatot. Ez abból a szempontból lehet visszatartó erő a megalapozatlan hivatkozásokkal szemben, hogy a módosítás után egy ilyen bizonyítási indítvány automatikusan az adóhatóság ellenőrzését hozhatja például egy jó barát fejére.

Másrészt az utóbb sikertelennek bizonyult bizonyítási indítványt a törvény ezentúl az ellenőrzés akadályozásának tekinti, s mint ilyet, magánszemélyeknél 100, egyéb adózóknál 200 ezer forintig terjedő bírsággal szankcionálhatja

A becslést alkalmazza az adóhatóság akkor is, amikor azt észleli, hogy a vagyongyarapodást és az életvitelre fordított kiadásokat nem fedezik a bevallott, illetve az adómentes vagy a bevallásból elhagyható jövedelmek. Az adózó ebben az esetben is élhet a bizonyítás jogával, sőt állíthatja azt is, hogy vagyongyarapodásának forrása még az elévülési idő kezdete előtt keletkezett. Az adóhatóság ebben az esetben a korábbi szabályok szerint e nyilatkozat valóságtartalmát az elévülési idő kezdetét megelőző időszakra vonatkozóan is jogosult volt vizsgálni, s e körben bármely bizonyítékot (akár tanúvallomásokat is) szabadon mérlegelhetett. A módosítás annak a ténynek az igazolására, hogy valóban az elévülési idő előtt történt-e a megmagyarázatlan vagyonszerzés, csak korlátozott körű bizonyítási eszközt tesz figyelembe vehetővé. Ilyenek a közhiteles nyilvántartások, hatósági (bírósági) határozatok adatai, közokiratok, adóbevallások és különböző számlakivonatok. A más bizonyítási eszközök eleve alkalmatlanok az elévülést megelőző szerzés tényének bizonyítására, így az erre való hivatkozás a felsorolt bizonyítási eszközök hiányában nem akadálya a vagyonosodási vizsgálatnak.

Maga az ellenőrzés már az idén januárban is egyszerűsödött az adóhatóság számára. Az ingatlan-nyilvántartási törvény tavalyi módosítása ugyanis az adóhatóságot is bevonta azon szervezetek körébe, amelyek a teljes ingatlan-nyilvántartásban név szerint kutathatnak a tulajdonosok között, megtudva ezáltal, hogy kinek, hol, mennyi és milyen ingatlana van.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 3. péntek
Ferenc, Olívia
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?