2019. április 23. kedd Béla

Elárulta az RTL gyönyörű cápája, mivel lehet bankot robbantani Magyarországon


Önmagában semmit nem ér egy innovatív ötlet, ugyanis egy vállalkozás során sokkal nagyobb szerep jut a vállalkozó személyének - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Apró Anna, az OXO Holdings kockázatittőke-befektető csoport ügyvezetője, az RTL Cápák című műsorának egyik befektetője. Apró Anna azt is elárulta, hogy a hazai startupok jelentős része elbukik, és a magyar startupok nem is állnak jól a nemzetközi innovációs rangsorban. Az ötletek sokszor jók, a mögöttük rejlő háttértudás már kevésbé, a bukás pedig nem feltétlenül rossz - erről és hasonló dolgokról beszélgettünk a befektetővel.

Ön aerobik-bajnok és modell is volt korábban. Mi vitte rá, hogy pénzügyekkel, portfóliókezeléssel foglalkozzon? Mi a legvonzóbb abban, hogy befektetőként segíti startupok működését?

Az egész magánügynek indult: egyszerű felhasználója voltam egy startupnak, amely arra vállalkozott, hogy adagokra kiszámítva, a pazarlást kiküszöbölve szállít hozzávalókat otthoni étkezésekhez. Rettentően tetszett az ötlet, és elhatároztam, hogy pénzzel is beszállok. Amikor a szándék tetté érett bennem, kiderült, hogy a vállalkozás az OXO Labs "gyermeke": ez a kockázatitőke-befektető csoport finanszírozta a céget. Ebből adódóan ültem le tárgyalni Oszkó Péterékkel, és már ezen a találkozón elindult egy közös gondolkodás. Ez odáig vezetett, hogy üzlettársként csatlakoztam a befektető társasághoz, az OXO Holdingshoz, aminek később ügyvezetője lettem. Ez a történet, ami pedig a kérdés második felét illeti: nagyon sokat tanulok a munkámból és a cégektől is. Ez egy kifejezetten színes világ, tele izgalmas, új ötletekkel az élet minden területéről.

Megnézte-e a Cápák külföldi adásait, mielőtt belevágott a zsűrizésbe? Mit gondol, mik lesznek a közös pontok a külföldi és a magyar ötletekben?

Még korábban láttam jópárat az amerikai sorozatból, és eléggé megfogott a szellemisége. A problémák megközelítésének újszerűsége, az ötleteket eredetisége feltehetően mindkettőben közös lesz - hiszen éppen ez adja a show lényegét. Nem beszélve az üzletkötés izgalmáról és a befektetők gondolkodásmódjának megismeréséről.

Milyen formában kell elképzelni a startupok támogatását? Az önök vállalata hiteleket is nyújt, vagy tulajdonrészt vásárol a startupokban? Támaszt a finanszírozásért cserébe követelményeket az adott startup működésével kapcsolatban?

A dolog többlépcsős, az adott ötlet érettségén múlik, hogy mi pontosan a teendőnk. Ha az ötlet jónak tűnik, viszont még nincs kellőképp kidolgozva, tehát nem látni, milyen út vezet a piacképes termékhez, akkor az inkubációt szoktuk javasolni. Ezzel el lehet juttatni projektet a befektetési fázisig. Ha pedig termék már van, de még nem jutott el a piacra, és ezen változtatni, gyorsítani szeretnénk, erre való az akcelerátor program. Nálunk mindkét tevékenységet az OXO Labs végzi, majd utána szállnak be az OXO Holdings befektetői: olyan vállalkozásokat, ötleteket karolunk fel pénzzel, amelyekben ígéretes üzleti potenciált látunk. Tulajdonrészt vásárolunk legtöbb esetben és utána nyomon követjük a cégek munkáját, ellenőrizve az üzleti tervet és mérföldköveket.

Tapasztalatai alapján mire számít, milyen jellegű ötletekkel járulnak a befektetők elé a startupok? Magyarországon jellemzően milyen innovatív ötletekkel állnak elő a kisvállalatok?

Valószínűleg lesz minden, ami szem szájnak ingere. Nyilván találkozhatunk majd innovatív start-upokkal, találmányokkal, de a klasszikus értelemben vett üzletek is megmérettetik magukat, hiszen a magyar céges ökoszisztéma jelentős részét képezik.

Az egészségügyi befektetések az ön szakterületei közé tartoznak. Mi a tapasztalata, ezen a területen a magyar startupok mennyire versenyképesek?

Az egészségügy az egész világon folyamatos átalakuláson meg keresztül mert olyan külső tényezők befolyásolják a működését, mint a radikálisan felgyorsult technológiai fejlődés, az elöregedő és megváltozott szolgáltatásokat igénylő társadalmak, illetve általában is a túlnépesedés. Ilyen környezetben az innovációra egyre nagyobb szükség van, ebben a startupok rengeteg lehetőséget találhatnak. Egy hazai startup pedig nem kell, hogy a hazai egészségügyben próbáljon csak partnert találni, valójában bármikor próbálkozhat bárhol a világban, így semmilyen módon nem indul nagyobb hátrányból, mint bármilyen más területen. Sőt, a hazai egészségügy sajátos viszonyai olykor maguk indukálnak olyan új ötleteket, amelyeket aztán máshol is ki lehet próbálni. Hátrány legfeljebb általában lehet a startupok tapasztalatlanságában, a támogató környezet hiányosságaiban, de az egészségügy területén versenyképességben semmivel sincsenek lemaradva a startupjaink.

A műsor során Önnek kell döntenie arról, hogy beszáll-e az adott vállalkozásba. Mi az, amit leginkább figyelme vesz egy ilyen döntésnél? Az üzlet működőképessége fontosabb, vagy a vállalkozó személye?

Mindkettő egyaránt fontos, de a vállalkozó személye mindent felülírhat. Az üzlet működőképességén mindig lehet javítani, de fontos, hogy kölcsönösen akarjunk együtt dolgozni, hiszen ez egy hosszú távú együttműködés. Számomra megkerülhetetlen, hogy az üzleti ötlet értelmes, hasznos és piacképes legyen, valamint annak megvalósíthatósága ésszerű pénzügyi keretek között mozogjon.

Nemzetközi összehasonlításban mennyire tartja innovatívnak a magyar vállalatokat? Mennyi versenyképes ötlet születik?

Statisztikai adatok alapján bőven van még fejlődési lehetőségünk, sajnos nem állunk jól a nemzetközi innovációs rangsorban. De meggyőződésem és részben tapasztalatom is, hogy ez nem azért van, mert a hazai vállalati környezetben ne lenne elég kreativitás, ötlet és tudás. Sokkal inkább a környezet, a domináns üzleti kultúra, az együttműködő légkör hiánya okozza, hogy számos ölet és kezdeményezés meg sem jelenik, vagy gyorsan elhal.

Mennyire jellemző, hogy a startupok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket? Az innovatív ötletekből milyen arányban válnak agilis, működő és nagy növekedési pályára álló vállalatok?

Az elinduló cégek zöme elhull, de ez nem feltétlenül baj, sőt, ez a startup világ természete. Egy nagyvállalat nem engedheti meg magának, hogy folyamatosan rendhagyó ötletekkel kísérletezzen,, és ha elbukik az első tucat, akkor folytassa a következővel, mert abba belerokkan. Egy startup ezzel szemben a kudarcaiból gyűjti a tapasztalatot és építkezik, hiszen sokkal kisebb kockázatok és költségek mellett tud kísérletezni és tud rátalálni a helyes útra. Ezért a dolgok természete, hogy a startupok nagyobb része elbukik.

Ha elbukik a megvalósítás, Ön szerint ennek mik lehetnek az okai?

Én első körben magamban keresem a kudarcaim okát, de megtanultam, hogy sokszor vannak olyan körülmények, amelyeken képtelenség változtatni. Személyiségfüggő, ki hogy van ezzel, befektetőként pedig ezerféle helyzetet látok. Akad köztük olyan, amelyben az ötletgazda annyira görcsösen ragaszkodik az eredeti elképzeléshez, hogy hiába bizonyítjuk be neki feketén-fehéren, hogy csak némi módosítás árán tehető működőképessé az ötlete, inkább hagyja elvérezni, mintsem engedményt tegyen. Aztán jönnek olyan megoldások, amelyekre az adott pillanatban a piac még egyszerűen nincs felkészülve, hogy pár év múlva - akár más kezdő cégek jóvoltából - zajos sikert arassanak, alig módosított formában.

Mit gondol, mennyire tudatosak pénzügyileg a magyar startupok és kisvállalatok? Tapasztalatai alapján miben tartják a forrásokat (értékpapír, készpénz, vagy kifizetik/felélik)?

Az általam alaposabban szemügyre vett cégek nem igazán bővelkednek forrásokban, és azok is leginkább likvid eszközökben vannak. Ennek az az egyszerű oka, hogy ezek a pénzek a működéshez, annak bővítéséhez, kiszélesítéséhez, az ötlet további megalapozásához, fejlesztéséhez kellenek, azaz rövid távra sem tudják őket nélkülözni a vállalkozók.

Mit a tapasztalata a magyar startupok üzleti elgondolásáról? Milyen minőségű üzleti tervet készítenek? Ismerik-e piaci részesedésüket?

Ez rettentően változó. Az igényes vállalati kultúrából, esetleg tanácsadói oldalról érkező kezdő vállalkozó természetszerűleg több figyelmet fordít a megalapozott tervezésre - láttunk már megdöbbentően precíz és szofisztikált üzleti elképzeléseket is papírra vetve. És van a másik véglet, ami sokkal gyakoribb: az ígéretes ötlet mellé érezhetően minimális háttértudás az adott piaci szegmensről, a versenytársakról és a többi körülményről. Legfeljebb arról van fogalmuk, hogy mennyi pénzt szeretnének a befektetőktől, de arról kevésbé, hogy a saját vállalkozásuk önmagában mennyit ér.

Rendelkeznek-e a magyar startupok, kisvállalatok kidolgozott stratégiával, gondolkodnak-e exporton?

Ahogy már említettem, sokszor hiányzik az elszántság vagy a képzelőerő ahhoz, hogy nagyban, tág keretekben gondolkodjanak. Ezért is fontos, hogy az OXO-ban ahhoz is megvan a szakmai háttér, hogy az ilyen jellegű lemaradásokat felszámoljuk - természetesen azzal a feltételezéssel élve, hogy maga az ötlet kellően nagyszabású és ígéretes. Olyan cégekkel, amelyek csak a hazai piacon akarnak terjeszkedni, általában nem is tudunk mit kezdeni, mert ők nem fognak tudni akkora növekedést produkálni, ami képes kitermelni a kockázati tőkebefektetés költségét.

A magyar kisvállalkozások nagy része eltartó jellegű - célja a tulajdonosok biztos jövedelmének biztosítása. Mit gondol, mi az oka annak, hogy ezek a vállalatok nem akarnak növekedni, nem céljuk, hogy versenyképesek és innovatívak legyenek. Ön szerint hogyan segíthet ezen a Cápák között című TV-show?

Ezeken csekély mértékben fog a műsor segíteni, hiszen ahhoz az üzleti kultúrában, a vállalkozói mentalitásban kell, hogy általában elinduljanak fejlődési folyamatok. Ahogy korábban megállapítottuk, hogy tanulni leginkább a kudarcokból lehet, motivációt leginkább a sikerekből lehet meríteni. Minél több példa lesz arra, hogy induló vállalkozások elértek a világsikerig, annál többen fogják megpróbálni.

Van-e olyan potenciális lehetőség, amellyel nagyot lehet most robbantani a magyar piacon? Mi az az elgondolás, amelynek nagyon örülne, ha a jelentkezők megjelenítenek a műsorban?

A kockázati tőkebefektetők körében közhely, hogy az ötlet önmagában semmit nem ér, értéke a csapatnak van, aki képes bármilyen ötletet is megvalósítani. Ezért én sem elgondolásokat, hanem valójában vállalkozókat keresek. Meggyőző csapatba akkor is kész vagyok befektetni, ha az ötletük egyébként hétköznapi.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,2 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H (46 000 Ft/hó; THM 8,1%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az Erste (51 352 Ft/hó; THM 11,92 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Cetelem és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk