Megszólalt az MNB: nincs minden rendben a kötvényekkel

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) V4+ Kelet-Közép-Európai Tőkepiaci konferenciáján Nagy Márton elmondta: a magyar vállalati kötvénypiac mérete régiós és európai uniós szinten is az egyik legalacsonyabbnak számít. Míg a cseh vagy a lengyel vállalati kötvénypiac a GDP 5 százalékát tette ki, addig a magyar piac a GDP alig 1,6 százaléka volt 2018 harmadik negyedévében. Romániának nincs vállalati kötvénypiaca. Európa fejlett országaiban a GDP 20 százalékát éri el a vállalati kötvénypiac mérete - mutatott rá. A cseh vagy a lengyel piac méretének eléréséhez 1800-2600 milliárd forinttal kellene növekednie a magyar vállalati kötvénypiacnak.

Vállalkozásba kezdenél, de nincs kezdőtőkéd? Hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Nagy Márton bemutatta az Európai Központi Bank (EKB) és a Bank of England (BoE) hasonló programjait, amelyek hatására 2016-tól megnégyszereződtek a vállalati kötvénykibocsátások, ezeket főleg piactisztítási céllal indították el. Közölte, hogy április végén közzéteszik a jegybanki program részletes feltételeit, termékleírást, és tájékoztatót, május elején a 110 potenciális kibocsátónak tájékoztatót tartanak, és regisztrációs felületet nyitnak az MNB honlapján. A program következő lépésében június elején várhatóan elindul az értékelési időszak, ami maximum két hónap lesz. A kötvényaukciók a tervek szerint július elsején indulhatnak - ismertette.

A jegybanki program teljes értéke 300 milliárd forint (a GDP 0,7 százaléka), 3-10 éves kötvényeket vásárolnak, legalább B+ hitelminősítésűeket és vállalatcsoportonként legfeljebb 20 milliárd forint lehet az MNB kitettsége - sorolta Nagy Márton. Az alelnök szerint mindeközben 2019-ben a piaci szereplők 270-330 milliárd forintnyi vállalati kötvényt vásárolnának. A cégek két opció közül választhatnak majd, nyilvános vagy zártkörű kibocsátás.

Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója, a Európai Tőzsdeszövetség (FESE)igazgatósági tagja előadásában a kelet-közép-európai régióban működő tőzsdék együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A hat ország tőkepiacának mérete az unión belül alig 2 százalék, így bőven van tere a növekedésnek. Kitért arra is, hogy a magyar kis-és középvállalatokat számos programmal támogatják a tőkepiaci finanszírozáshoz. Magyarországon és a régióban hasonlóak a kihívások: a kkv-k között a bankhitelek dominálnak, a tőzsdén inkább nagyvállalatok vannak jelen, a cégvezetők pénzügyi tudatossága alacsony, a konzervatív befektetői magatartás jellemző.

Kitért arra is, hogy az MNB 330 pontos programjában a tőkepiac fejlesztése is szerepel. Dolgoznak a vállalati kötvények számára egy úgynevezett Multilateral Trading Facility (MTF) létrehozásán a BÉT-en belül, a jegybanki program elindulásáig, július elsejéig a program részletei ismertek lesznek. A V4 (cseh, lengyel, magyar, szlovák) valamint a szlovén és a bolgár tőzsdei vezetők, szakértők részvételével megtartott konferencián a régió tőkepiacaiban, tőzsdéiben, illetve a tőzsdén jegyzett vállalatokban rejlő lehetőségeket vitatták meg. A nemzetközi tőzsdecsúcson az Európai Tőzsdeszövetség (FESE) is bemutatta európai uniós tőkepiaci fejlesztési stratégiáját.