Növekvő hitelezés a vállalati szektorban

Az egyes szektorok vezető nagyvállalatai összességében sikeresen átvészelték a válságot, habár a magyar tulajdonú cégek nehezebb helyzetben voltak, nem számíthattak anyavállalati támogatásra. Mivel a nagyobb beruházásokat a nagyvállalatok többsége elhalasztotta, ezért a finanszírozási piacon - a kínálat mellett - a kereslet is elsősorban a rövid távú hitelek iránt volt tapasztalható.

A válság nem egyszerre ért el minden ágazatot, így fordulhat elő, hogy amíg bizonyos ágazatok még csak most szembesülnek a továbbgyűrűző hatásokkal, addig mások már maguk mögött hagyták a nehéz időszakot. A válság először a szállítmányozási és logisztikai piac szereplőit érte el, míg a szerződésekkel rendelkező építőipari cégeknél csak késleltetve jelentkeztek a válság jelei. A kiskereskedelmi cégek még megtapasztalhatták az addig szokásos 2008 év végi karácsonyi rohamot, ám 2009 tavaszától a meredeken csökkenő kereslettel kellett szembenézniük, és ez a tendencia még mindig nem változott jelentősen.

A Közép-európai régióban a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégeket sújtotta a leginkább a kereslet drasztikus visszaesése, ami a megelőző időszak fogyasztási hitelekkel táplált gyors felfutása miatt volt különösen érzékelhető. Az elektronikai ágazat helyzete 2009-ben fokozatosan romlott, ahogyan a megrendelések egész Európa szerte fogytak. A válság azonnali vesztesei közé tartozott az autóipar is, ám az európai kép nem egységes, hiszen az egyes országokban bevezetett roncsprémium rendszer, vagy az autógyárak újításai, amelyekkel már a 2011-ben piacra kerülő modellekre készültek lassú fellendülést hoztak a beszállítóknak. A legkevésbé érintett szektorok a energetika és a gyógyszeripar voltak.