Átalakuló börtöncégek: a rabok sem elég olcsók

Év végéig várhatóan teljesen átszervezik a 15 éve változatlan formában működő, fogvatartottakat foglalkoztató gazdasági társaságok - legalábbis ezt tervezik a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán. A BVOP által működtetett kft.-k a 15400 börtönlakó nagyjából negyedének adnak munkát, mivel a többi rab különböző okok miatt nem foglalkoztatható.

Sokan talán azt gondolják, hogy a börtönvállalatok versenyelőnyben vannak a többi céghez képest, mivel a cégekben alkalmazott fogvatartottak nem munkabért, hanem az előző évi minimálbér harmadának megfelelő - 23 ezer forintos - munkadíjat kapnak, ráadásul a kft.-knek nem kell fizetniük a bérekre rakodó közterheket sem - azonban Tóth László, a BVOP gazdasági és informatikai parancsnokhelyettese ezt tévhitnek nevezi.

A bv-cégek működtetését sajátos többletköltségek drágítják: például minden telephelyen őrizni kell a munkásokat, akiknek többsége alulképzett, gyakran motiválatlan, ám a rossz munkavégzés miatt senkit sem lehet elküldeni.

Ezek kompenzálására a börtöncégek közvetlen állami támogatást is kapnak, ám ennek mértéke az elmúlt évtizedben folyamatosan zsugorodott, ma már a százmillió forintot sem éri el. A válság erre még rátesz egy lapáttal: jelenleg a tucatnyi kft.-ből hét veszteséget termel, csak a mezőgazdasági kft.-k, valamint a biztos megrendelésállománnyal rendelkező tököli üzem hoznak nyereséget.

Az átszervezés célja a kedvezőtlen folyamatok megállítása. A közüzem vadonatúj működési forma, amelynek kereteit a tavaly életbe lépett státusztörvény határozta meg. Lényege, hogy biztosítsa a különböző költségvetési intézmények belső ellátását: a jövőben például számos közbeszerzés elhagyható lesz, az egyenruhákat, sapkákat, a felszerelési tárgyakat az új bv-közüzem gyárthatja majd le.

Magyarországon a négy mezőgazdasági cég mellett három konfekcióipari, három vegyes ipari, továbbá egy papíripari, valamint egy cipőipari vállalkozás foglalkoztatja a rabokat.