2019. november 17. vasárnap Hortenzia, Gergő

Páratlan kincseket rejtenek a magyar erdők: nem csak a gazdagok vadásznak rájuk


Magyarországon mintegy 65 ezer vadász van, közülük 3 ezren ráadásul hivatásszerűen, teljesen munkaidőben foglalkoztatottak. Ahhoz azonban, hogy valaki vadászhasson Magyarországon, rögös utat kell bejárni, rengeteg vizsgát kell letenni, amik összességében majd 200 000 forintba kerülnek, és akkor a felszerelés beszerzéséről, az esetleges vadásztársasági tagdíjakról nem is beszéltünk. A hazai vadászat helyzetéről; a természetmegóvásban betöltött szerepéről; illetve a hazai erdők csúcsvadjairól Bajdik Péterrel, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkárával beszélgettünk.

Egész Európában javában tart a vadászszezon, amiből természetesen a magyar vadászok sem maradnak ki. A kontinens adatait összesítő tavalyi számok szerint Magyarországon 5,6 vadász jutott 1 000 lakosra, ami európai viszonylatban igen alacsonynak mondható. A környező EU-s országok közül például egyedül Romániában kevesebb a vadászok aránya, ott 1 000 lakosra 3,1 vadász jutott a Deutscher Jagdverbank statisztikái alapján, míg Szlovákiában ez az arány 10,1, Ausztriában pedig 13,4 volt. 

Ezek a számok bár majd kétszeresei a magyar adaténak sehol sincsenek az igazán nagy európai vadásznagyhatalmak statisztikáihoz képest. Írországban például 72,8 vadász jut 1 000 lakos, ezzel ők ülnek Európa csúcsán, második helyen Finnország végzett, ott 55,6 vadász jutott 1 000 állampolgárra, míg a harmadik helyezett Cipruson 52,3 volt az arányuk.

Ahogy azt adatokból látjuk, bár az európai nagymenőkhöz képest Magyarországon meglehetősen kevés vadász van, olyan országokat is előzünk, mint Németország vagy Lengyelország. Az európai összehasonlító adatokon felbuzdulva kíváncsiak voltunk, milyen is a vadászélet Magyarországon, pontosan hány regisztrált vadásza van hazánknak, valamint, hogy milyen procedúrát kell végigjárnia annak, aki vadásszá akar válni, és hogy ez mennyibe fáj az ember pénztárcájának. 

A magyar vadász

Magyarországon ma 65 ezer vadász van, közülük mintegy 3 ezren hivatásos vadászok, akik főmunkaidőben végzik ezt a tevékenységet. A további 62 ezer ember úgynevezett sportvadász 

- mondta el a Pénzcentrumnak Bajdik Péter, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főtitkára. A szakember arról is beszámolt lapunknak, hogy az ország megfelelő jogi szabályozása okán, a főállásban vadgazdálkodással foglalkozó szakembergárda munkája révén hazánk vadászati, ágazati eredményei nemzetközi szinteken is példaértékűek. A hazai vadgazdálkodás - melynek szerves részét képzik a magyar vadászok - pedig európai szinten is jegyzett és elismert.

A főtitkár, lapunknak adott interjújában elmondta azt is, hogy évente mintegy 25-30 ezer ember érkezik külföldről vadászni hazánkba, ami bár nem számít a klasszikus turizmus kategóriájába, mégis valamilyen szinten ahhoz az ágazathoz sorolható. Hiszen a külföldi vadászok sokszor családdal érkeznek és olyan helyekre mennek el az országban, ahol a vadászaton, természeti adottságokon kívül egyébként semmi más látnivaló nincsen, esetleg hátrányos helyzetű régiói az országnak. A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a külföldi vadászok egy havi 10 ezer forintos vadászengedély birtokában vadászhatnak az országban, amennyiben 12 hónapon keresztül szeretnék hazánkban biztosítani maguknak a vadászati lehetőséget, úgy ennek díja 100 ezer forint. 

Ennél egy magyar vadásznak azonban lényegesen kevesebbet kell kifizetnie az úgynevezett vadászjegyért, ami ahhoz kell, hogy valaki vadászhasson, illetve vadászati célból fegyvert tartson az ország határian belül. Ennek a jegynek az éves díja 20 ezer forint, azonban önmagában ez még édes kevés lenne ahhoz, hogy valaki ténylegesen vadászni is tudjon. 

Türelemjáték

Ahhoz, hogy valaki vadásszá váljon ma Magyarországon az első lépes, hogy jelentkezik egy, az Agrárminisztériumnál nyilvántartott tanfolyamszervezőnél a vadászvizsgát megelőző tanfolyamra. Itt az oktatás 70 órányi elmélet + 30 órányi gyakorlat, ami során a jelentkezők megismerkednek a vadászat elméleti alapjaival, a vadfajokkal, természetvédelmi ismereteket sajátítanak el, fegyvertant tanulnak és lőgyakorlaton is részt vesznek. 

A tanfolyam sikeres elvégzésekor a végzettek igazolást kapnak. Bajdik Péter elmondása szerint a tanfolyamszervezők árait a piac szabályozza, és a kereslet-kínálat fel-le mozgatja a képzések árát, de nagyságrendileg 100-150 ezer forintba kerül maga a 100 órás képzés. Ha ezzel valaki megvan, akkor a tanúsítványával tud jelentkezni az OMVK területileg illetékes szervezeténél vadászvizsgára. Ezt a vizsgát Magyarországon kizárólag, hatósági jogkörben az OMVK bonyolítja, így hazánkban vadász csak az lehet,

aki magyar nyelven, a területi vizsgabizottság előtt sikeres vadászvizsgát tesz.

A vizsgán egyébként részt vesz a kamara területi szervezetének titkára, a rendőrhatóság képviselője, a vadászati hatóság képviselője és a tájegységi fővadász is. Ennek a vizsgának (elmélet + gyakorlati rész is van) a díja 20 ezer forint. Ha ez is sikeres, akkor az ember a vadászvizsgájával a zsebében folyamodhat fegyvervásárlási engedélyért a rendőrséghez, aminek a díja okmány kiállításával 6 000 forint. Ha tehát minden eddigi lépés költségét összeszámoljuk, akkor ahhoz, hogy 

valaki eljusson addig, hogy legálisan vadászfegyvert tartson, és elkezdhessen vadászni legalább egy adott évben, összesen 150-180 ezer forintnyi képzési-, vizsga- és hatósági díjakat kell megfizetnie.

A java még hátra van

Szemléletes példa lehet, hogyha a sportvadásszá válást a jogosítvány megszerzésének analógiájára húzzuk fel - mondta el Bajdik Péter. Ott is ugyanúgy megvannak a szükséges vizsgák, mind elméleti, mind gyakorlati tesztek, amiknek megvan a maguk, sokszor hatóságilag előírt díjszabásai, ugyanígy van ez a vadásszá válás folyamatában is.

Így, ha egy leendő sofőr minden hatósági "akadályt" sikeresen abszolvál, az útja végén vesz magának majd egy olyan autót, ami az igényeinek és pénztárcájának megfelelő, a vadász pedig ugyanúgy lehetőségeihez mérten vásárol majd magának mindenféle felszerelést, kütyüt, fegyvert, amire csak szüksége van.

Ami a sikeres vadászvizsgák letétele után jön, az már tényleg nagyon egyéni és szubjektív döntések sorozata, hogy ki milyen felszerelést, fegyvert vesz magának. Ez ízlés, lehetőség és pénztárca függvénye. Ezzel együtt én azt mondom, hogy kb. 200 ezer forintból már el lehet kezdeni vadászni a sikeres vizsgák után, de természetesen a határ a csillagos ég. Használt sörétes puskát például már pár tízezer forintért is lehet venni, de az nyilvánvalóan nem lesz olyan, mint egy 500 ezer forintos fegyver. Ugyanakkor a vezetéssel összefüggő hasonlattal élve van, aki Trabantot, van, aki sportkocsit engedhet meg magának. Mindkettő biztosítja a vezetés élményét ugyanakkor mégis jelentős különbség lehet mind használati, mind pénzügyi értékben

- tájékoztatta a Pénzcentrumot, az OMVK főtitkára.

Vadat és halat, s mi jó falat

Végzett vadászként az emberek általában kétféleképpen kezdenek el vadászni Magyarországon. Az egyikféle típusú ember csatlakozik valamilyen vadásztársasághoz, ahol éves tagdíjat fizet, és az ottani házszabályzat szerint vadászik a társaság tagjaként, általában a társaság saját vadászterületén. 

Hazánkban a vadászati jogot nagyjából 1 400 vadászatra jogosult gyakorolja, melynek többsége egyesületi formában működő vadásztársaság. Az ilyen vadásztársaságoknál azonban a tagfelvételi díjak óriási mértékben eltérhetnek, lehet, hogy valahol 100 ezer forint a tagfelvételi díj, de van ahol több millió forint, ez rengeteg mindentől függ

- mondta el lapunknak Bajdik Péter, aki arról is tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a másik lehetőség egy vadász számára, hogyha vadásztársaság nélküli tagság helyett, úgynevezett bérvadászatok útján hódol a szenvedélyének. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy vadász kifejezetten vadászati ajánlatokért kutat különböző hirdető oldalakon, vadásztársaságoknál vagy állami erdőgazdaságoknál.

Ha például valaki szeretne sportvadászként vaddisznót lőni egy általa kiválasztott helyen, akkor ki kell fizetnie az adott helyen ennek a vadászatnak a díját, amit egy bérvadászati szerződésben rögzítnek. Hogy jobban értsük, egy állami erdőgazdaságban például egy vaddisznó süldő elejtési díja körülbelül 40 ezer forint, ezt kell tehát kifizetni egy bérvadásznak. A vadászati árjegyzék szerinti ár az elejtés díját tartalmazza, ha a vadhúst is szeretné a vadász magával vinni, úgy további költségei merülnek fel, melyek az elejtési díjnál lényegesen alacsonyabbak.. 

A tapasztalatok és a vadászati statisztikák azt mutatják, hogy a magyar vadászok legtöbbet vaddisznóból ejtenek el, ez a vadfaj ugyanis a leghozzáférhetőbb vadászati szempontból hazánkban, legalábbis az afrikai sertéspestis megjelenéséig ez volt a helyzet. Az természetesen mindig döntés kérdése, ki mikor tud vadászni, melyik vadászidényben, milyen vadfajra, milyen vadászati módon szeret vadászni, és természetesen, hogy mire van pénze vadászni. Egy átlagos hazai bérvadász trófeás vadból általában a középkategóriáig ejt el, az ennél nagyobb értéket képviselő trófeás vadat jellemzően már külföldről érkező vadászok ejtik el

- tájékoztatta a Pénzcentrumot Bajdik Péter, aki kérdésünkre abba is beavatott minket, hogy Magyarországon vadászati szempontból a csúcskategóriát például egy 11 kiló vagy magasabb agancssúlyú gímszarvasbika jelenti, ennek a vadászati ára például 9 000 euró körül alakul, ami jelenlegi árfolyamon számolva 2 970 000 forint. De például egy 6 kiló agancssúlyú bika már 1 000 euró körül, azaz 330 000 forint környékén is elérhető. 

Ekkora vadgazdálkodási és pénzügyi értéket képviselő egyedek a főtitkár szerint maguktól egyáltalán nem gyakoriak a vadászterületeken, tehát a szakember szerint fontos azt látni, hogy az ilyen példányok megléte, terítékre kerülése tudatos vadgazdálkodás eredménye, és igazából a vaddal történő gazdálkodás, annak járulékos kiadásai és fenntartási költségei a magasak.

Nem győztem soha, most sem nyerek

Mindezek után arra is kíváncsiak voltunk, hogy az OMVK szerint, milyen hazánkban a vadászat közmegítélése. A főtitkár szerint fontos lenne először is tisztázni azt, hogy a vadászat nem sport, és nem is úgy kellene ezt a tevékenységet elképzelni, mint egy kedvtelésből végzett sporttevékenységet. Természetesen azt nem vitatja el, hogy a vad űzése adott esetben embert próbáló feladat is lehet, de a vadászat sokkal inkább egy természetmegőrzési tevékenység, mintsem sporttevékenység.

Ezzel persze sokan nem értenek egyet, de szerintem mégis ez az igazság. Az embereknek fontos lenne azt látni, hogy a modernkori vadgazdálkodással egyetlen vadfaj sem pusztult ki és nem is fog soha. A szabályok nagyon erősek, amiket egyébként a vadászok a természetvédelemmel közösen határoznak meg, hiszen a vadászható fajok köre, a vadászati idények meghatározása elsődlegesen természetvédelmi konszenzus alapján kerül megállapításra és folyamatos a felülvizsgálata

- hívta fel a figyelmet Bajdik Péter. A főtitkár ezzel együtt azt is elismerte, hogy sajnos orvvadászat még mindig létezik és létezni is fog. Ezek egy része a főtitkár szerint megélhetési vadászat, azonban a szakember szerint ennél sokkal nagyobb károkat okoz az, ha az orvvadászatot bűnszervezetben követik el, amire egyébként az utóbbi években sajnos volt is példa Magyarországon.

Az orvvadászat amellett egyébként, hogy óriási veszéllyel van a hazai vadállományra, a védett állatokra, közegészségügyi kockázatokat is rejt magában, ugyanis a bűncselekmények következményeként olyan vadhús is bekerülhet a közfogyasztásba, ami nagymértékű egészségügyi károkat okozhat az emberek számára is, hiszen nincsenek meg azok az élelmiszerfeldolgozási biztosítékok, amik egyébként jellemzik a hazai vadhúskereskedelmet. Nem véletlen, hogy a 2012-es Btk. módosításkor az új törvény akár 3 évnyi szabadságvesztéssel is sújthat olyan egyént, aki jogosultság nélkül ejt el vadat, idegen vadászterületen végez vadelejésre irányuló tevékenységet vagy vadászati tilalom idején, akár tiltott eszközzel is vadászik. Nem éri meg tehát kockáztatni és a tilosban járni, ugyanis az orvvadászat súlyos bűncselekménynek minősül Magyarországon.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 2 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 40 436 forintos törlesztőrészlettel a CIB nyújtja (THM 8,17%), de nem sokkal marad el ettől a Raiffeisen 40 505 forintos törlesztőt (THM 8,97%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni az Erste, az MKB, valamint a Cetelem konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS