Nem kegyelmezett a hivatal az elárvult kölyköknek: mi lesz így a sérült rókákkal?

Kurunczi Norbert 2004 óta foglalkozik állatmentéssel, és bár a közösségi médiában jelentős követőtábora van, tevékenysége miatt régóta konfliktusban áll a vadászokkal. Állítása szerint a vadászati hatóság arra hivatkozva támadta meg a tevékenységét, hogy rókamentésre Magyarországon nem lehet hivatalos engedélyt kapni, emiatt eljárást is indítottak ellene. Az alapítvány alapítója már évek óta küzd a hivatalos engedélyek megszerzéséért, de folyamatos elutasításba ütközött, ami ellehetetlenítette a munkáját.

Kurunczi Norbert elmondta, hogy a rókák zárt téri tartása jogi szempontból problémás, ám ő jellemzően csak addig tartja a rókákat, amíg azok el nem érik a megfelelő állapotot a szabadon engedéshez. Kurunczi szerint a vadászok régóta próbálják ellehetetleníteni a munkáját, különösen, mivel nyilvánosan fellépett a kotorékvadászat ellen, amely brutális módszereket használ a rókavadászatra.

A kotorékvadászat az egy olyan vadászati módszer, ahol a kölyök rókákat a kotorékebekkel megöletik a szukával együtt. A kotorékvadászat olyan speciális vadászati mód, amelyre külön vadászkutya fajtákat tenyésztettek. Lényege, a föld alatt élő vadfajok egyedeinek felkutatása és jelzése, majd ugrasztása a kotorékból vagy föld alatti harcban azok semlegesítése

- magyarázta a szakember.

Kurunczi több ország példáját is felhozta, ahol már betiltották a rókavadászatot és a kotorékvadászatot is, például Luxemburgban, Svájcban és Németország egyes tartományaiban. Magyarországon azonban továbbra is engedélyezett ez a vadászati módszer, amit szerinte a vadászati hatóságok kifejezetten védelmeznek.

A rókamentő alapító folytatja a harcot a rókák védelméért, és annak ellenére, hogy komoly bírságok elé néz, nem tervezi feladni a tevékenységét. Több ügyvéd is támogatja az ügyét, és továbbra is elkötelezetten küzd az állatok jogaiért.