Lezárult a befuccsolt e-jegyrendszer 10 éve húzódó ügye: óriási veszteséget kell lenyelnie Budapestnek

Végleg elbukta Budapest a befuccsolt e-jegy-projektből származó 10 milliárd forintos veszteségét, a BKK csak az előleget és kamatait kapja vissza a német Scheidt&Bachmann (S&B) nevű cégtől a Népszava szerint. A projekt Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével. Első körben az átadás határidejét 2013-ra tették, de már az elején megcsúsztak, a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztessel.

Az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a német cég csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, egyes eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre, azóta is egy távol-keleti raktárban vannak. 2018-ban a finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést. A befuccsolt projekt ikonikus elemeit, a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mert meg kellett várni a per végét. Az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapó S&B a hét fázisból csak négyet teljesített, és a rendszer soha nem vált működőképessé. A BKK 2021 szeptemberében nemzetközi választottbírósági eljárást indított az S&B ellen, összesen 45,5 millió eurót, plusz kamatokat követeltek a német cégtől. Az S&B egy 24,4 millió eurós kárigénnyel állt elő, amit az állásidővel magyaráztak, de térítést kértek a leszállított és ki nem fizetett eszközökre is.

A mostani ítélet szerint elfogadták a BKK jogi érvelését, amely szerint az EBRD a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó, többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált. Az S&B-nek ezért vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot. Azonban a BKK további milliárdos követeléseit nem tartották jogosnak: a bíróság szerint a megbízót terheli a felelősség amiatt, hogy a német cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességekkel. A mulasztást az sem oldja fel, hogy az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni. A főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet, lenyelik a veszteséget, és forrást keresnek egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA