Így teheti tönkre a budapestiek egészségét az olcsó tömegközlekedés: mégsem olyan jó ötlet?

A Levegő Munkacsoport annak idején megvizsgálta a BKV jegy- és bérletárai emelésének hatásait: miközben 1990 és 2005 között a BKV-bérlet ára 70%-kal emelkedett, a vállalat bevételei mindössze 7%-kal nőttek (csökkent az utasok száma, illetve nőtt a bliccelőké). Az autóforgalom visszaszorításának pedig a leghatékonyabb eszköze az lenne, ha az autózás költségeit teljes egészében a használóik fizetnék meg. A magyar kormány adatai szerint ugyanis – a környezeti károk és egyéb veszteségek költségeit is beleszámolva – az autózás hazánkban évente a GDP 6%-ának megfelelő támogatásban részesül. Arra már a Levegő Munkacsoport részletes, számításokkal alátámasztott javaslatot tett, hogy miként lehetne az autózás valódi költségeit beépíteni az áraiba – mégpedig úgy, hogy azt a széles közvélemény is támogassa. 

Tallinnban például 2013-ban tették ingyenessé a tömegközlekedést, aminek hatására szignifikánsan megnőtt az utasok száma a cikk szerint. Azonban elsősorban nem az autósok ültek át a buszokra és villamosokra, hanem a gyalogosok és kerékpárosok, továbbá a korábban is tömegközlekedést használók utaznak még többet. A belgiumi Hasseltben az ingyenes tömegközlekedés bevezetésének eredményeképpen szintén nőtt az utasainak száma, azonban csak 16%-uk váltott arra autóról, 12%-uk a kerékpározásról, 9%-uk a gyaloglásról, 63%-ot pedig azok tettek ki, akik korábban is busszal utaztak, de most még többet használták a tömegközlekedést.  

Hollandiában az ingyenes diákjegy, az „OV-Studentenkaart” bevezetése 11%-ról 21%-ra növelte a diákok tömegközlekedés-használatát. Azonban 52%-uk kerékpárról a váltott át, és csak 34%-uk a személygépkocsiról. Ez környezetvédelmi szempontból lehet előnyös, de egészségügyi szempontból összességében rosszabb lehet, hiszen Európában a mozgásszegény életmód számos megbetegedést és évi 600 ezer idő előtti halálozást okoz. 

Németországban 2022 három nyári hónapjában az ország összes helyi és regionális tömegközlekedését havi 9 eurós bérlet megfizetésével lehetett használni. Ennek eredményeként a városokban  2-3 százalékkal csökkent az autóforgalom, amit egyéb intézkedésekkel (például a parkolási díjak emelésével) bizonyára sokkal költséghatékonyabban el lehetett volna érni.  Bár jelentősen megugrott a tömegközlekedési eszközök használata, ez túlzsúfoltsághoz és sok esetben a vonatok késéséhez vezetett.

Tehát az ingyenes vagy nagyon alacsony árú tömegközlekedés gyakran indokolatlan túlkereslethez és így a közpénzek pazarló felhasználásához, valamint a környezet állapotának, illetve a lakosság egészségének romlásához vezet - vonja le a következtetést a cikk.