Erős őszre készülnek a szállodások: tényleg a SZÉP-kártyás bevásárlás ütötte meg a balatoni szezont?

Július hónapban is gyengébbek voltak a turizmus adatai az egy évvel korábbihoz képest, így lehet, hogy aggódni kell a magyar turizmus idei állapotáért. Mint hétfőn mi is beszámoltunk róla: a belföldi vendégek száma 3,6, a vendégéjszakáké 8,4%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A külföldi vendégek száma 19, a vendégéjszakáké 13%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
 
2023. júliusban a vendégek száma összességében 4,3%-kal nőtt, a vendégéjszakáké 1,0%-kal csökkent a turisztikai szálláshelyeken. A vendégéjszakák 62%-át a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 2,3%-kal visszaesett. A magán- és egyéb szálláshelyeken 1,2%-kal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban - írta a KSH.

A vendégek száma 1,3 millió, az eltöltött vendégéjszakáké 3,9 millió volt a turisztikai szálláshelyeken; ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 837 ezer vendéget és 2,3 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbiak 57%-át szállodákban töltötték el, ahol a vendégéjszakák száma 9,4%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 8,2%-kal csökkent 2022 júliusához viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai térségben, a Balaton és a Mátra–Bükk turisztikai szálláshelyein a belföldivendég-éjszakák 42, illetve 8,2%-át regisztrálták, Budapest részesedése 4,8% volt.

Kongatni kell a vészharangot?

Habár a júliusi adatokból továbbra is az tűnhet ki, hogy a turizmus nagy bajban van, optimista nyilatkozatot kaptunk Flesch Tamástól, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökétől. Mint lapunknak fogalmazott, szerinte a tengerparti nyaralások voltak a fő kerékkötői a belföldi turizmusnak, de az ide érkező külföldiek ellensúlyozták a belföldi turizmus visszaesését.

Kár lenne vitatkozni az adatokkal, valóban az látszik júliusban, hogy a tavalyi évhez képest visszaesés van a belföldi vendégéjszakák számában, csakhogy nem kizárólag a magyarok, de a külföldiek is szívesen hagyták el saját országukat a nyári pihenés idejére, és ez elég volt az ellensúlyozáshoz. A balatoni szállodáknál azt vettük észre, hogy mivel 2019 óta először lehetett teljesen szabadon megtenni, sokkal több magyar utazott a tengerhez - aki megtehette - ők pedig ebben az esetben nem jöttek a Balatonra. A hétvégék ennek ellenére is telházasak voltak, tehát bőven nincs akkora baj, mint elsőre látszik

- mondta Flesch Tamás. Azt is fenntartja, hogy az ősz még hozhat erősödést, de ennek már nem elsősorban a pihenés hozza meg az értékét a szállodák részére.

Amíg a nyár a pihenésről szól a szállodaiparban, az ősz már inkább a rendezvények, konferenciák szezonja, ami a szállodáknak hozni fog komolyabb plusz bevételeket. Egyébként itt érdemes megjegyezni, hogy a nem balatoni vidéki szállodák esetében sem látunk komoly bajt, egyszerűen az történt, hogy mint fentebb is említettem, az emberek inkább priorizálták a helyszínt. Korai lenne ugyan mérleget vonni, de az sem okozott eddig komoly kárt, hogy augusztus eleje óta a SZÉP-kártyára kapott béren kívüli juttatást hideg élelmiszerre is lehet költeni - azt látjuk, hogy az emberek még költenek belőle pihenésre is, persze azért jobban átgondolják, hogy mennyi pénz mire menjen. Számítunk arra is, hogy ősszel, az infláció csökkenésével egy  időben több pénz maradhat az emberek zsebében, amit talán pihenésre is költenek még ebben az évben

- tette hozzá a szövetség elnöke.

Siófok volt a legnépszerűbb

Amint a nyáron már többször, ezúton is kértünk adatokat a szallas.hu-tól, hogy megtudjuk, melyek voltak a legnépszerűbb célpontok. Az egész nyarat vizsgálva kitűnik, hogy három balatoni település is a top 10-ben tudott végezni - de azért máshová is szívesebben járnak a magyarok, akik idén a belföldi pihenést választották. A listából kitűnik az is, hogy ennek alapján a Balatont is korai temetni. A városok nevei után a cég egy számított értéket közölt, amely a megtett foglalások összértékéből és a vendégéjszakák számából került kiszámításra.

1. Siófok, 13 450 Ft/fő/éj 
2. Budapest, 13 650 Ft/fő/éj
3. Hajdúszoboszló, 12 220 Ft/fő/éj
4. Eger, 11 500 Ft/fő/éj
5. Gyula, 10 960 Ft/fő/éj
6. Balatonfüred, 15 850 Ft/fő/éj
7. Hévíz, 16 470 Ft/fő/éj
8. Szeged, 11 050 Ft/fő/éj
9. Pécs, 9850 Ft/fő/éj
10. Zalakaros, 13 525 Ft/fő/éj

A cég nyilatkozó munkatársa elmondta azt is: augusztus kimondottan erős volt, vagyis úgy tánik, a magyarok most már jobban szeretik a belföldi pihenést az utolsó nyári hónapra időzíteni.

A nyár végére sikerült megközelíteni a 2019-es, pandémia előtti év eredményeit, csupán 3,7 százalékkal csökkent a Szallas.hu-n megtett, belföldi úti célú foglalások száma. A tavalyi évvel összehasonlítva 15 százalékos visszaesés látszik a nyári foglalási számban, viszont az augusztus kimondottan erős hónap volt, itt 2022-höz képest csupán 7%-os volt a csökkenés. A vendégéjszakák tekintetében 2019-hez viszonyítva 6,7 százalék, míg 2022-höz pedig 17,7 százalék az elmaradás. Többnyire az áremelkedések eredményeként a bruttó közvetített szobaár bevétel viszont alig több mint 3,5 százalékkal csökkent 2022-höz képest

- írta az adatokat kommentálva Kelemen Lili, a Szallas.hu munkatársa a Pénzcentrumnak.