Veszélyben a nyár? Tényleg egyre kevesebb magyarnak jut nyaralásra 2023-ban

Öt lezárt hónap eredményeit összesítve a magyarok belföldi foglalásainak száma 11 százalékkal csökkent a Szallas.hu adatai szerint tavalyhoz képest, éppúgy mint a vendégéjszakák száma is. Mindezek ellenére a foglalásokból származó bruttó szobaár bevétel 8 százalékkal nőtt. Az elmúlt 5 hónap átlaga alapján egy főnek egy éjszaka 12 500 forintba került.

A hosszú hétvégék előfoglalásai biztatóan indultak, azonban a korábban elinduló keresleti görbe az időponthoz közeledve már laposabb volt az előző évinél, a leutazások eredményeit összesítve pedig csökkenést tapasztalunk tavalyhoz képest

– mondta Szabó Tamás, a Szallas.hu Magyarországért és Horvátországért felelős igazgatója. A hosszú hétvégék közül a legnagyobb visszaesést a húsvét hozta, végül 18 százalékkal kevesebb foglalást és 17 százalékkal kevesebb vendégéjszakát rögzítettek 2022-höz viszonyítva.

Alacsonyabb árak hozhatnak élénkülést

Kettős arcú az idei nyár is. A pandémia idején arról szóltak a várakozások, hogy 2022-re helyreállhat a belföldi turizmus és 2023 nyarára már a beutazások mértéke is fellendülhet, megérkeznek a külföldi turisták is, így növekedésnek indulhat a hazai turizmus. A Szallas Group és a Nielsen IQ 2022-ben készített felmérésében még optimista hozzáállás jellemezte a magyar utazóközönséget: akkor a válaszadók 58 százaléka belföldi utazása mellett külföldi kikapcsolódást is tervezett.

Mivel jelenleg a portál 16 százalékos csökkenést lát a nyári időszakra tavalyhoz képest, idén május utolsó napjaiban nem reprezentatív online felmérést végzett, melyben a nyári kereslet visszaesésének okát keresték. Bár a 970 válaszadó zöme (85%) tervez nyaralást, minden második még nem foglalta le szállását. A kutatásban résztvevők 58 százaléka csak belföldi üdülést fontolgat, 32 százalékuk pedig a belföldi mellett még külföldi úti célban is gondolkodik. A csökkenő keresletet kézenfekvő lehet az áremelkedéssel magyarázni. Ugyanakkor a felmérés szerint csupán 15 százalék azoknak az aránya, akik idén nem tudnak pénzt fordítani az utazásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült, hol nyaralnak idén nyáron a magyarok a Balaton helyett: tényleg annyival olcsóbb?

A Pénzcentrum legújabb, a magyarok utazási szokásairól szóló felméréséből kiderül, hol nyaralnak idén a  családok.

Mindezekből jól látszik, hogy ugyan van utazási kedv az idei nyárra, sokan kivárnak még a foglalással. „A hazai szállásadóknak most az a feladata, hogy ezeket a magyar vendégeket bevonzzák, ajánlataikat mielőbb versenyképessé tegyék belföldön és vonzóbbak legyenek a magyarok számára, mint egy külföldi utazás – mondta Szabó Tamás.  – Ehhez idén egyértelműen az alacsonyabb árakra, szezonközi akciós ajánlatokra van szükség.”

A felmérés szerint a belföldi utazók elsősorban az akciós árakat, a csomagajánlatokat, az előleg fizetése nélküli foglalást és a SZÉP-kártyás fizetési lehetőséget keresik.  „A felmérés eredményeivel összecsengenek az adataink – tette hozzá az igazgató.

2023. január óta két belföldi és két horvát akciós előfoglalási, illetve június elején egy nyári leárazás kampány is futott. Azok a szállásadók tudtak eddig idén növekedést mutatni, akik részt vettek az idei kedvezményes előfoglalási kampányainkban, hiszen a kedvező árú ajánlatok közül döntenek a vendégek”.

Az előzőeket erősíti, hogy a foglalási adatok szerint a hotelek esetében nagyobb mértékű a foglalási számok visszaesése, mint a nem-hotel típusú szálláshelyeknél (pl. apartman, panzió, vendégház stb.).

Egy főnek egy éjszaka átlagosan 18 százalékkal drágult, de értelemszerűen ehhez az átlaghoz jóval magasabb és alacsonyabb változás is hozzájárult, ha a szállástípusokat vagy akár a településeket is külön-külön vizsgáljuk

– magyarázta Szabó Tamás. 

A hotelek esetében ez magasabb, átlagosan 22 százalék, hiszen az ő áraikat nagyobb mértékben befolyásolják az üzemelési költségek emelkedése mellett a szolgáltatások árai, a munkaerő bérköltsége és az élelmiszerárak is.

Így hat a gazdaságra a visszaesés

Míg a hotelek esetében 21 százalék a visszaesés foglalási darabszámban a nyárra vonatkozóan tavalyhoz képest, a nem hotel típusú szálláshelyek esetében 8 százalék a csökkenés. A  szakértők szerint nem lélegezhet fel a belföldi turizmus pusztán a non-hotel szektor kisebb léptékű visszaesése miatt. A turizmusban kiemelkedő az egymásrautaltság, a multiplikátor hatás, ami legegyszerűbben azt jelenti, hogy a turista által elköltött pénz hányszor kering az ország gazdaságában. Ha például egy hotel vendégköre vagy akár egy település nagy szállodáinak vendégköre csökken, az hatással van a térség gyógyfürdőjének, vendéglátó egységeinek és turisztikai attrakcióinak forgalmára is. Ha pedig csökken a költés a helyi éttermekben, az éttermek tulajdonosai is kevesebbet költenek mind az üzemeléshez szükséges beszerzésre, mind a saját privát vásárlásaikra. Így a vendégéjszakák számának csökkenése jelentős bevételkiesést okoz a magyar turizmusnak és a gazdaságnak egyaránt.

A felmérésben résztvevők elsődlegesen az online szállásközvetítő platformokon keresik az ajánlatokat. „Ennek egyik oka lehet, hogy az így elérhető kínálatban a szállástípusok mellett az árak tekintetében is széles a portfólió. Jelen környezetben, ahol az áralapú keresés felértékelődött, az online szállásközvetítő platformok megkönnyítik a felhasználók utazástervezését és szálláskeresését is egyaránt” – mondta az igazgató. A szakember azt is hozzátette, hogy a felhasználói visszajelzések alapján a magyar nyelvű, minden nap hívható ügyfélszolgálat és a foglalások mellé járó ajándék belföldi programkuponok is ösztönzik a szálláskeresőket a platform használatára.