15 °C Budapest
Te is így használod a Chat GPT-t? Sokkoló, ami kiderült róla, ez katasztrófához vezet

Te is így használod a Chat GPT-t? Sokkoló, ami kiderült róla, ez katasztrófához vezet

2025. június 21. 16:03

A mesterséges intelligencia ma már szinte minden digitális tevékenységbe beépült – képeket generál, kérdésekre válaszol, utazást szervez –, de kevesen gondolnak bele, hogy mindez hatalmas energiaigénnyel jár. Az MI működéséhez szükséges adatközpontok egyre több áramot emésztenek fel, gyakran szennyező forrásokból. Egy friss elemzése szerint az AI energiafogyasztásáról szóló adatok aggasztóan hiányosak, a nyilvános tervek homályosak, miközben a nagy techcégek már atomerőműveket építenek és százmilliárdokat költenek AI-infrastruktúrára. A kérdés már nem csak technológiai: ki fizeti meg az MI korszakának egyre drágább villanyszámláját – és milyen áron?

Az elmúlt években, hónapokban számtalanszor foglalkoztunk a mesterséges intelligenciával – nem véletlenül. Az AI megjelenése alapjaiban forgatta fel azt, ahogyan tanulunk, dolgozunk, információt keresünk vagy akár döntéseket hozunk. Etikai kérdéseket vet fel a gépi döntéshozatal felelősségéről; jogi vitákat indított el a szerzői jogoktól az adatvédelemig; miközben a munkaerőpiac átalakulása miatt sokan már most a szakmájuk jövőjét féltik. Az oktatásban is újrarajzolja a tanulás és tanítás kereteit, miközben egészségügytől a büntetőjogig számos területen kap szót olyan ügyekben, ahol eddig csak emberek dönthettek.

Van azonban egy kevésbé látványos, mégis égetően fontos aspektusa is az AI térhódításának, amelyről meglepően kevés szó esik: a mesterséges intelligencia klímára gyakorolt hatása. A téma marginalitását jól jelzi, hogy még Ürge-Vorsatz Diána sem említette a klímakatasztrófa fő indikátorai között. Pedig az OpenAI vezetője, Sam Altman maga is elismerte: még az olyan udvariassági gesztusok, mint a "kérem" vagy "köszönöm" hozzáfűzése is globálisan érezhető karbonlábnyomot hagy, ha chatbotokkal kommunikálunk.

Lehet, hogy ez az egyik legnagyobb, láthatatlan fenyegetés? Rab Árpád jövőkutató egy korábbi interjúnkban figyelmeztetett: az AI valóban borzasztóan energiaigényes technológia. Fejlesztik ugyan, hogy idővel kevésbé legyen az – például új típusú hűtési rendszerekkel, vagy azzal, hogy a szerverfarmok termelte hőt lakóházak fűtésére használják fel. De amíg az adatközpontok burjánzása és a milliárdszám futtatott lekérdezések üteme nő, az AI energiaéhsége – és ezzel együtt a karbonlábnyoma – is velünk marad. Csak nem biztos, hogy jól látjuk, mekkora is valójában.

Egy technológiai ugrás ára: AI és az energiaigény robbanása

A mesterséges intelligencia az elmúlt évtized legnagyobb hatású digitális fordulópontja. Emberek százmilliói használják nap mint nap: csevegőrobotokra bízzák a házi feladatot, képeket generálnak, kódokat írnak, kutatnak, utazást terveznek. Csakhogy mindez hatalmas gépparkokat mozgat meg a háttérben – és ezek árammal működnek. Sokat fogyasztanak. Többet, mint gondolnánk.

Az MIT Technology Review átfogó vizsgálata szerint az AI valódi energiafogyasztása alig ismert. A cikkük készítése során több mint húsz szakértővel beszéltek, több száz oldalas elemzéseket dolgoztak fel, és rákérdeztek a vezető AI-cégek terveire. Az eredmény: az AI-hoz kapcsolódó energiahasználatról szóló közbeszéd súlyosan hiányos, és gyakran tévúton jár.

Egyetlen lekérdezés ára – apróság vagy figyelmeztetés?

A kérdés alapvetően egyszerű: mennyi energiát igényel egyetlen AI-lekérdezés? Bár önmagában csekélynek tűnik – egy kép generálása, egy válasz megfogalmazása –, a gond ott kezdődik, amikor ezek milliárdszámra történnek naponta. Az AI ugyanis nemcsak a chatbotokban van jelen: beszivárog a keresőmotorokba, a digitális asszisztensekbe, sőt, már az olyan hétköznapi alkalmazásokba is, mint az online vásárlás, az utazástervezés vagy az edzéskövetés.

A techóriások már nemcsak az adatközpontokat bővítik, hanem az energiaellátásukat is új alapokra helyezik. A Microsoft és a Meta például új atomerőművek beindításán dolgoznak. Az OpenAI és Donald Trump közösen hirdették meg a Stargate programot, amely 500 milliárd dollárt költene tíz olyan adatközpontra, amelyek egyenként is egy egész amerikai állam – például New Hampshire – teljes áramfogyasztásával vetekednének. Az Apple szintén 500 milliárdot költ négy év alatt gyártásra és adatközpontokra, a Google pedig 75 milliárd dollárt irányoz elő 2025-ben kizárólag AI-infrastruktúrára.

Már nem csak "digitális" – ez valami más

Az AI által kiváltott energiaéhség egyedi. Nem hasonlítható a hagyományos internetes szolgáltatásokhoz. Míg 2005 és 2017 között az adatközpontok energiafogyasztása szinte stagnált (a hatékonyságnövekedés miatt), az AI megjelenése után a görbe kilőtt. 2023-ra az adatközpontok áramfelhasználása megduplázódott. Jelenleg az USA teljes energiafogyasztásának 4,4%-át emésztik fel ezek a központok, és az általuk használt áram szén-dioxid-intenzitása 48%-kal magasabb az országos átlagnál.

A jövő még drámaibb lehet: a Lawrence Berkeley National Laboratory szerint 2028-ra az adatközpontok energiafogyasztásának több mint fele mesterséges intelligenciára megy majd el. Ez önmagában annyi áramot igényelhet, mint az amerikai háztartások 22%-a.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Piszkos energia, átláthatatlan tervek

A növekedés sok esetben nem is fenntartható módon történik. Az adatközpontok egyre inkább visszanyúlnak a gyorsan elérhető, de környezetszennyező energiaforrásokhoz – például földgázhoz –, hogy kielégítsék az azonnali kapacitásigényeket. És mindez egy olyan technológiáért történik, amely sok esetben még kísérleti fázisban van. Oktatás, orvosi tanácsadás, jogi elemzések – ezekben a területeken gyakran lenne energiatakarékosabb megoldás az AI helyett.

Az energiafogyasztásra vonatkozó adatok ráadásul zavarba ejtően hiányosak. A nagy AI-cégek kevés információt osztanak meg arról, hogy egy-egy interakció pontosan mennyi energiát emészt fel. Ez megnehezíti az energiahatóságok és közműcégek tervezését, ami végül magasabb lakossági villanyszámlákhoz vezethet.

Hol kezdődik az AI energiaigénye? – A modellek tanítása

Mielőtt az AI válaszolni tud egy kérdésre, vagy képet generál, előbb meg kell tanulnia, hogyan tegye ezt. Ez a modell betanítása (training) – egy rendkívül energiaigényes folyamat.

Például az OpenAI GPT-4 modelljének betanítása 100 millió dollárba került, és 50 gigawattóra energiát emésztett fel – ez nagyjából San Francisco háromnapi teljes áramfogyasztása. A cégek ezeket a költségeket csak később tudják visszanyerni, amikor a felhasználók elkezdik "lekérdezni" a modelleket – ezt hívják inference-nek. A Microsoft egyik kutatója szerint az energiaigény 80–90%-a ma már az inference során keletkezik, nem a betanításnál.

Rejtett infrastruktúra, rejtett költségek

Az USA-ban körülbelül 3000 adatközpont működik, amelyek AI-modellek betanítására és futtatására szolgálnak. Ezeket óriáscégek – Amazon, Microsoft – üzemeltetik, de kisebb AI-startupok is használják őket. Ezek az épületek szerverekkel, hűtőrendszerekkel vannak tele – és egyre több közülük kifejezetten AI-igényre optimalizált.

Mégis, hogy hol vannak ezek, pontosan mekkora energiaigényt generálnak, milyen forrásból származik az áramuk – ezekre alig kapunk választ. Az átláthatatlanság miatt ma még azok is sötétben tapogatóznak, akik az energiahálózat jövőjét tervezik.

A jövő már elkezdődött – csak nem biztos, hogy fel vagyunk rá készülve

A mesterséges intelligencia terjedését nem lehet megállítani. De ami eldönthető, az az, hogyan építjük ki az energiaigényét kiszolgáló infrastruktúrát: hol legyenek az adatközpontok, milyen forrásból kapják az áramot, és kik viselik ennek a költségeit. Ehhez azonban valós, nyílt, transzparens adatokra és szabályozásra van szükség. Az AI jövője már itt van – és minden jel arra utal, hogy a mai energiafogyasztás csupán az alapozás. A valódi terhelés csak most jön.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. július 9. szerda
Lukrécia
28. hét
Ajánlatunk
  • Újabb okosórás fizetést vezet be a Gránit Bank (x)

    A Garmin és a Xiaomi okosórákon is érintésmentesen fizethetnek a napokban élesített fejlesztés révén a Gránit Bank ügyfelei. A bank az innovációval tovább bővítette a gyors és kényelmes fizetési megoldásainak körét.

EZT OLVASTAD MÁR?