Hihetetlen együttállás: ilyen csak 823 évente egyszer történik, mint idén októberben

2023-ban még vár ránk egy háromnapos hosszúhétvége, hiszen október 23-a hétfőre esik, egy négynapos hosszúhétvége karácsonykor, mivel december 25-e és 26-a hétfőre és keddre esik. November 1-je szerdára esik, viszont jó hír, hogy így aki az őszi szünetre - október 30-tól november 5-ig - időzítette a szabadságát, annak csak 4 napot kellett kivennie így emiatt. A téli szünet két hetes lesz: 2023. december 22-től 2024. január 7-ig tart majd. Az új évet szintén hosszúhétvégvel kezdjük majd, mert január 1-je is szerdára esik.

Ha elkezdjük vizslatni a naptárat sakkozva a megmaradt szabadságainkkal, őszi kiruccanásokat tervezve, szülinapokat karikázgatva, megakadhat a szemünk olyan egybeeséseken, minthogy október 13-a péntekre esik. Egyesek babonából éppen szerencsésnek, míg mások szerencsétlennek tartják az ilyen dátumokat, valaki pedig nem is foglalkozik velük. Idén már januárban és szeptemberben is 13-ra esett egy-egy péntek, valójában ez a jelenség nem is olyan ritka. Októberben utoljára 2017-ben fordult elő ilyesmi.

Viszont ami sokkalta ritkábban esik meg az októberi naptárban: ebben a hónapban 5 szombat, 5 vasárnap és 5 hétfő van. Egy TikTok-videó szerint ez csak minden 823. évben fordul elő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kezdődik a csillagászati ősz: mutatjuk, mit jelent az őszi nap-éj egyenlőség, melyik napra esik 2023-ban

2023-ban szeptember 23-án kezdődhet meg a csillagászati ősz az északi féltekén, így Magyarországon is.

Közeleg az óraátállítás

2023-ban október 29-én esedékes az őszi óraátállítás, amikor vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. Vagyis "egy órával többet alhatunk", ahogy sokan szokták értelmezni. A fiatalok számára könnyebbséget jelenthet az átállásban, hogy október 30-án már kezdődik is az őszi szünet, legközelebb november 6-án, hétfőn kell majd iskolába menni.

Az óraátállítás eltörléséről már sok éve döntés született, a kivezetés azonban még mindig várat magára. Még 2018-ban történt az a népszavazás, amelnyek keretében megkérdezték az EU lakosságát, mi a véleményük az óraátállításról. A válaszadók többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

Az sem segít a helyzeten, hogy a lakosság inkább a nyári időszámítást, míg a tudomány inkább a télit támogatja. A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni. Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, mely idővel 19 percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunkat.

A Pénzcentrum idén is kíváncsi olvasói véleményére az óraátállítás kapcsán. Kérjük, hogy rövid kérdőívünk kitöltésével segítsd te is a munkánkat: