Indul a razzia: már ezért is önkormányzati bírságot kaphatnak a magyar ingatlantulajok

A múlt héten végre igazán beköszöntött a tél: megérkezett az ország jelentős részébe az első, immár komolyabbnak nevezhető havazás. Azon túl, hogy sokak várták ezt, egy nagyon fontos szabályról ilyenkor egyáltalán nem szabad megfeledkezni: nevezetesen arról, hogy amennyiben olyan helyen lakunk, akkor bizony kötelesek vagyunk a járdánkról, az elénk eső szakaszról mi magunk letakarítani a havat.

Igen ám, de azt is nagyon kevesen tudják, hogy ha ez elmaradna, és valaki a síkosra, csúszósra hagyott (és feljegesedett) járdán vagy úton elesne, vagy ms módon szenvedne balesetet, akkor akár több százezer forintba is kerülhet a kártérítési eljárás, meg az is, amit a szenvedő félnek ki kell fizetnünk. Mik a legfontosabb szabályok ezzel kapcsolatban, és mit mondanak a jogszabályok?

Nagyon veszélyes lehet

Az első és legfontosabb, amit ezzel kapcsolatban érdemes leírni, az az, hogy saját magunk egészségére is vigyázunk azzal, hogy eltakarítjuk a havat, ha az leesik. Ha kertes házban élünk, ahol mondjuk az udvaron vagy a kertben lépcső is van, akkor azt is síkosságmentessé kell tenni, mert ezzel elkerüljük a súlyos, sokszor akár halálos kimenetelű balesetek bekövetkeztét.

Nem véletlenül írunk halálos baleseteket, a csúszós vagy jeges lépcsőn elcsúszás ugyanis beletartozik a KSH statisztikáiba, mikor ezeket az adatokat közli. Tavaly összesen 1 611 halálos otthoni baleset történt Magyarországon, amely 2020 óta a legmagasabb adat volt.

Panelre is vonatkozik

Nem mindegy az sem, hogy milyen helyen lakunk: természetesen más szabályok vonatkoznak a kertes- vagy társasházakra, valamint természetesen az utakra is. Az utakat a közútkezelő tartja karban: a hókotrókkal például már az elmúlt hetekben is sokat találkoztunk. De mi van akkor, ha valóban elfelejtettük letakarítani a járdát a házunk, a lakóhelyünk előtt?

A Pénzcentrum kérdésére Gerő Tamás ügyvéd elmondta, hogy a járdák, ha lakóház előtt vannak, a lakóközösség felelősségi körébe tartoznak. Ezt pedig rendszeresen ellenőrzik is, hogy rendesen le van-e takarítva.

A járda nem lehet vizes, szemetes, síkos, hótól vagy latyaktól csúszós mert önkormányzati büntetést kockáztatunk. Ha társasházi ingatlanban élünk, akkor jogi személynek számít az is, a lakóközösség is, közös érdek és felelősség, hogy rendesen le legyen takarítva. Ha baj történik, tehát valaki elcsúszik, elesik és sérülést szenved, és az eljárásban megállapítják a mulasztást, a felelősséget, akkor sokszor egy kártérítési alapból fizettethető. A bírság 50 ezer forintig terjed abban az esetben, ha sokszori figyelmeztetés után sincsenek a járdák letakarítva. Érdemes arra is gondolni, hogy a háznak legyen biztosítása, mert erre például fizetnek, ha baleset történik. De ha valaki kezét-lábát töri, nem csak sérelemdíjra jogosult, hanem az ápolási díjat, a munkából kiesést is megfizettetheti a társasházzal, mint jogi személlyel, és a végösszeg bőven több lehet, mint az ötvenezer forintos bírság

- mondta Gerő Tamás.

Sózni tilos!

Ugyanakkor az ügyvéd azt is hozzátette, hogy bizony már a takarítás módja sem mindegy. Bár több helyen még láthatunk sózást, azt talán még kevesebben tudják, hogy ennek használata immár másfél évtizede tilos.

Nem csak az utak állapotában tesz komoly károkat a só - hogy mást ne is mondjak, a kátyúk terjedését is elősegíti, mert károsítja az aszfaltot -, de a növényeknek és még az állatok tappancsának is kimondottan káros. A cipőnk talpát is simán lemarja, tehát már csak ezért sem a legjobb megoldás. Helyettesítőnek leginkább homokok lehet javasolni, a síkosságmentesítést is megoldja, és nem is káros. A legjobb viszont az, hogy ha már a havazás elején megfogjuk a hólapátot, és azzal takarítunk

- tette hozzá Gerő Tamás.

Milliós kártérítés lehet a vége

A már említett ötvenezres önkormányzati büntetésnél sokkal durvább összeget említett Bihary Ákos ügyvéd, aki még korábban értekezett a havas, latyakos vagy jeges utakon történő balesetek utáni kártérítésekről. Mint honlapján írja: előfordult, hogy milliós összeget kellett fizetni olyan károsultnak, aki emiatt szenvedett balesetet.

Az ingatlantulajdonos (illetve használó, kezelő) fenti kötelezettségeit természetesen jogszabályok írják elő, mind országos, mind helyi önkormányzati szinten, a hanyag tulajdonosnak pedig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha a ház előtti csúszós járdán balesetet szenvedett járókelő pernyertes lesz az ellene indított kártérítési perben. Számos olyan eset ismert ugyanis, amikor a bíróság milliós nagyságrendű kártérítési összeg megfizetésére kötelezte az ingatlan tulajdonosát a ház előtti jeges járdán elesett, nem éppen a közmondás szerinti értelemben vett „kéz- és lábtörést” szenvedett járókelő javára.

- fogalmazott Bihary Ákos.