Ilyen lenne az új magyar jegyrendszer: rengeteg család készülhet arra, hogy csak ennyit egyen?

A jegyrendszer emlékét felidéző fejadagok témája az elmúlt években rendre előjött, tavaly nyár végén megjelent cikkünkben cikkünkben is foglalkoztunk a témával. Nem csoda hiszen a mára már mindenki számára általánossá vált árstopok bevezetése is a szocialista időket hozta vissza sokaknak. Így ha a fejadagról esik szó, sokaknak eszükben juthat a jegyrendszer intézménye.

Hazánkban a jegyrendszer intézménye mindkét világháború alatt, a Tanácsköztársaság idején és 1951-ben is bevezetésre került. A háborúk okozta élelmiszerhiány orvoslására vezették be, hogy mindenkinek jusson az alapnak számító termékekből. De ilyen rendszer nem csak Magyarországon volt már a történelem során, Angliában például 14 éven keresztül működött (ez számít a leghosszabb időnek), de Izraelben, Spanyolországban, a Szovjetunióban és az USA-ban is volt a II.világháború alatti és utáni időszakokban.

Egy éve megjelenő cikkünkben az Agrárminisztériumot kérdeztük, hogy látnak-e relevanciát abban, hogy hazánkban olyan szintű élelmiszerhiány alakuljon ki, hogy szükség legyen egy hasonló gazdasági rendszer bevezetésére. Megkeresésünkre akkor azt reagálták, hogy

a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint húszmillió ember ellátására képes. Az alapvető élelmiszerek többségéből hazánk önellátó és jelentős mennyiségű export árualap is keletkezik évről évre. Ezért a hazai lakosság élelmiszerellátása a mostani rendkívüli körülmények között is biztosított

Válaszaikban alapvetően rögzítették, hogy jelenleg nem kell félnünk, ha nem is minden alapvető élelmiszerből, de a legtöbből önellátók vagyunk, ezért egyelőre durva beavatkozásra nagy valószínűséggel nem kell számítania a lakosságnak. Azonban most mégis újra napirendre tette az ügyet tervezetével a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy a fejadagok bevezetése alapvetően hat esetben lehet indokolt,

• fegyveres konfliktus vagy annak veszélye jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
• szövetséges erők támogatása jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
• egészségügyi jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
• katasztrófa jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
• ágazati válsághelyzet jellegű gazdaságmozgósítási helyzet,
• illetve humanitárius jellegű gazdaságmozgósítási helyzet.

A téma azért is kelthet sokakban pánik szerű hangulatot, mert jól látható a fenti felsorolt esetek között, hogy van olyan, aminek bekövetkezési lehetőségét a környező háborúk és az elmúlt évek járványhelyzete indokolttá tehetné. Illetve a kormány kommunikációja is sokszor inkább a veszélyhelyzet hangulatát kelti a polgárokban.

Az élelmiszerek és egyéb termékek listáját úgy állították össze, hogy megnézték, hogy mik azok az alapvető termékek, amelyek egy család mindennapi életében elengedhetetlennek számítanak, és ezekből számoltak fejadagokat. A számolással kapcsolatban sok szkeptikus hang terjed, miszerint nem a valós fogyasztási számokat vették alapul a kalkuláció során, mindenesetre így született meg a hivatalos lista a termékekről, melyeket vészhelyzeti időszakban ingyen is biztosít számunkra a kormány. Ezek pedig:

• 3 kg csontos nyers hús és vágott baromfi,
• 1,5 kg zsiradék,
• 2 kg liszt,
• 0,5 kg cukor,
• 9 kg kenyér,
• 11 l tej,
• 1 kg mosó- és mosogatószer,
• 120 l ivóvíz,
• 1 kg húskészítmény,
• 15 db tojás,
• 2,5 kg főzelékkonzerv,
• 2 kg gyümölcsbefőtt,
• 1 kg savanyúság.
• 0,25 kg élesztő,
• 0,15 kg só,
• 0,15 kg szappan,
• 1 kg gyertya,
• 4 doboz gyufa,
• 0,3 fogkefe,
• 40 ml fogkrém,
• 6 tekercs toalettpapír,
• 0,25 l alkoholos kézfertőtlenítő,
• 0,3 kg egészségügyi vatta.

Ha megnézzük a listát, akkor olybá tűnhet, mintha a kormány tényleg komolyan készülne arra, hogy valami rossz fog történni. A téma kapcsán nem csak az merült fel kérdésként az emberekben, hogy valóban kell-e tartanunk a közeljövőben attól, hogy a tervezetet aktiváló eseménybe keveredünk, de az is, hogy kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. A tervezetben arra vonatkozóan külön kitérnek, hogy a cégek kiválasztásakor fő szempont lesz, hogy a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat fogják az előtérbe helyezni.