Eszeveszett tempóra kapcsolt a gázbetárolás: marad elég energiánk télire?

Az előző év júliusához képest 3,5 TWh-val emelkedett a hazai nettó import, és 0,5 TWh-val csökkent a fogyasztás, így a tárolókba az előző júliusi mennyiség több mint kétszerese került. A hónap végén a hazai tárolók töltöttségi szintje már 51,7%-on állt.

A magas árkörnyezetben csökkent a hazai gázkereslet, a felhasználás az előző évihez képest 10%-kal esett vissza. A kereslet mérséklődése minden szektorra kiterjedt, a lakossági fogyasztása 14%-kal, az erőművi felhasználás 14%-kal, az ipari felhasználást reprezentáló egyéb kategória fogyasztása 8%-kal csökkent.

A hónap közepén az Északi Áramlat karbantartás utáni újraindulásával kapcsolatos bizonytalanság mozgatta a piaci árakat, míg a hónap végén az újrainduló áramlás felére csökkenése, valamint a kompresszorok jogi helyzetével kapcsolatos problémák okoztak újabb ártüskét.

Az Északi Áramlat vezetéken a szállítás a karbantartás után sem nőtt, maradt a májusi napi átlagos mennyiség 40%-a, amely július 27-től közelítőleg 20%-os szintre apadt. A Török Áramlaton a szállítás éves alapon 11%-kal bővült, a júliusi szállítási mennyisége meghaladta az Északi Áramlat szintjét.

Júliusban a földgázpiaci spot árak egyetlen hónap alatt több mint 50 €/MWh-val nőttek, és 200 €/MWh körüli szintet értek el. A határidős árak is követték az emelkedést: a 2023. és 2024. évi szállítású földgáz is harmadával lett drágább, a 2023-as éves termék ára 150 €/MWh-ra emelkedett.

Az európai piacra érkező import volumene az előző évinél 3%-kal alacsonyabban alakult, és az előző hónaphoz képest is 1%-kal csökkent a napi átlagos szállítás. Az orosz forrás a tavaly júliusi szint harmadára esett vissza, amit részben ellensúlyozott az LNG-import 7%-os, és a norvég források 8%-os növekedése. A szűkös LNG forrásokért folytatott versenyben az európai piacok jelentős felárat fizettek: a hónap végén a szeptember havi termék több mint 50 €/MWh-val volt drágább, mint a távol-keleti piacokon.