Messzinek tűnik, pedig közeleg a határidő.

Az Európai Unióban egyre többen élnek túl szűk otthonokban. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2020-ban a lakosok 17,8, míg egy évvel korábban még csak 17,1 százaléka élt túlzsúfolt lakásokban. A változás oka minden bizonnyal a koronavírus járvány következtében elterjedő home office volt, azonban nem minden ország járt be azonos utat, Magyarországon a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra, azaz egy év alatt igen látványosan csökkent. A jelenség lehetséges okait az OTP Ingatlanpont elemzője vizsgálja.
Az Eurostat legfrissebb, 2020-as statisztikái alapján az Európa Unió polgárainak közel ötöde él zsúfolt lakásokban. Az egyes tagállamok adatai alapján a legmagasabb arányban Romániában (45,1%), Lettországban (42,5%) és Bulgáriában (39,5%) nyilatkoztak úgy a megkérdezettek, hogy szűknek érzik otthonuk négy falát, míg ez az arány Cipruson (2,5%), Máltán (4,2%), Írországban és Hollandiában (4,8-4,8%) volt a legalacsonyabb. Az Eurostat zsúfoltsági rátája a zsúfolt lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján.
A folyamatot hosszabb távon vizsgálva megállapítható, hogy uniós szinten 2010 és 2019 között ez az arány minden évben folyamatosan csökkent, majd 2020-ban ismét növekvő tendenciát mutatott és a 2019-es 17,1 százalékról 17,8 százalékra növekedett.
A túlzsúfolt lakások mellett 2020-ban a home office elterjedtsége is ugrásszerű növekedést mutatott, az Eurostat statisztikája alapján 2020-ban a korábbi 5,4 százalékról egy év alatt hirtelen 12 százalékra emelkedett uniós szinten az otthoni munkavégzés aránya. Az, hogy a két adatsor között összefüggés áll fenn, egyértelműnek tűnik abból, hogy bár kivételek vannak, jellemzően ott növekedett a zsúfoltsági ráta, ahol a home office terjedése is nagyobb arányban nőtt.
Ahogy a korábbi években, úgy 2020-ban is országonként eltérő, olykor jelentős mértékben, hogy a lakosság mekkora részben él túlzsúfolt otthonokban, de a hirtelen trendfordulás feltételezhetően összefüggésben áll azzal, hogy a koronavírusjárvány miatt többen kényszerültek a napi munkába járás helyett otthonról dolgozni. A rendelkezésre álló tér csökkent, mivel az otthonukban kellett kialakítani egy irodát vagy megteremteni a munkavégzés feltételeit, illetve azáltal, hogy jelentősen több időt töltöttek otthon, lakhatásuk minőségét is objektívebben tudták megítélni
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Bár Magyarországon a home office aránya 2020-ban az előző évhez képest megháromszorozódott, mégis kevesebben éltek zsúfolt körülmények között, a zsúfoltsági ráta 20,3-ról 19 százalékra csökkent. Az első pillantásra különlegesnek tűnő helyzet több indokkal is magyarázható.
JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 42 034 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,96%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 42 083 forintos törlesztőt (THM 10,01%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Bár a home office aránya ugrásszerűen nőtt, ez a foglalkoztatási forma a nyugati országokkal összehasonlítva még mindig jóval kevesebb embert érint hazánkban (a 3,6 százalékos rátával a sereghajtók közé tartozunk), ezért az ezzel összefüggő változások is kevesebbeket érintettek. Ugyanakkor az, hogy kevésbé túlzsúfoltak az otthonok, azzal is összefügghet, hogy 2019-ben számos változás történt az otthonteremtési támogatásokban és elindult a falusi CSOK is, ezek sokak számára tették elérhetővé azt, hogy az igényeiknek jobban megfelelő otthonokba költözhessenek
– tette hozzá Valkó Dávid.A megváltozott otthonválasztási szempontokat támasztják alá az OTP Bank legfrissebb kutatási adatai is, hiszen a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az életminőségük javítása miatt vásároltak új otthont, míg ez az arány 2018-ban csupán 18 százalék volt.
A túlzsúfoltság ellentéte a kihasználatlanság (amikor az ingatlan túl sok helyiséggel, elsősorban hálószobával rendelkezik a lakók igényeihez viszonyítva), az ilyen otthonok aránya az Európai Unió átlagában egy év alatt, 2020-ra 32,8 százalékról 32,5 százalékra csökkent. Míg Máltán a lakosok közel háromnegyede (72,5%) érzi úgy, hogy otthona részben kihasználatlan, addig Romániában ez az arány mindössze 7,1 százalék. Magyarországon az otthonok körülbelül negyedéről (24,5%) nyilatkoztak úgy 2020-ban, hogy túl nagy, ami 0,6 százalékpontos növekedés 2019-hez képest. Ennek magyarázata lehet, hogy valószínűleg növekedett azoknak a száma, akik a családi fészekből elköltözve kezdtek új életet, immár a szükségleteiknek megfelelő méretű új otthonban, miközben a szülők az így túl naggyá váló lakásban maradtak.
Az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt az internetet vásárlásra is használók aránya Magyarországon az elmúlt öt évben.
Hova kerül a magyarok elektronikus hulladéka, milyen szemléletváltásra lenne szükség, és legfőképpen hogyan készül kincs a szemétből- erről kérdeztük a RoboKalandot.
Az otthoni kávézásnak is egyre inkább szeretjük megadni a módját, akár egy drágább kávégépről van szó, akár kávékülönlegességről.
A pandémia alatt megugrott a szobanövények, és kertészeti eszközök iránti kereslet, 2020-ban a szobanövények tekintetében 8%-os emelkedést észleltek a piaci szereplők.
-
Szakképzett és megbízható mester csak néhány kattintásnyira Öntől! (x)
Otthonfelújítást tervez? Felejtse el a stresszt! Küldjön keresletet és válasszon a több mint 5.000 különböző építőipari vállalkozó közül.
- Tömegkarambol miatt lezárták a 4-es főutat
- Nem fogadják a betegeket a krími kórházakban – a háború vasárnapi hírei
- A Liverpoolnak nincs szerencséje a Real Madrid ellen a kapusokkal
- Így magyarázza az UEFA a BL-döntő előtti botrányt
- Toni Kroos beszélt a német riporternek, majd faképnél hagyta – videó
- Carlo Ancelotti: ezt nem hittem volna – a BL-döntő visszhangjai
Külföldi piacra lépés 2022
Tiszaújváros – Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022


