Lassan a vidéki ingatlanárak utolérik a fővárosit: ők pörgetik az újlakáspiacot

A járványhelyzet a lakóingatlanpiacra, a fejlesztésekre is rányomta a bélyegét azáltal, hogy késleltette az átadásokat. De ez elsősorban a vevők óvatosságának tudható be, ugyanis maga a fizetőképes kereslet megvan az újlakásokra. Emiatt pedig szaporodnak a fejlesztések, főleg a sűrűn lakott fővárosi és agglomerációs településeken – értékeli a piaci helyzetet Kővári Mihály, a Sberbank projektfinanszírozási vezetője.

Vidéken is tempósan épülnek az újlakások. Főleg a megyeszékhelyek zárkóznak fel árban és népszerűségben. A nagy termelő vállalatok, amelyek letelepednek ezeken a településeken, könnyedén el tudják csábítani a fiatal mobilisabb korosztályt. Ők pedig a falusi CSOK-ot és a Babaváró hitelt veszik általában igénybe a könnyebb életkezdethez.

Ezeket a forrásokat jellemzően szintén a lakásépítési projektek szívják végül fel. (A bank egy korábbi kutatása szerint a Babaváró hitelt igénylők 53 százaléka lakásvásárlásra, építésre költené legnagyobb részben a kölcsönösszeget, az érintettek negyede pedig felújításban gondolkodik.)

Mivel még így is elmaradunk azonban a kívánt éves negyvenezres újlakásmennyiségtől, ami a lakásállomány megújulásához kell, az építőipari boom még évekig kitarthat. A 2026 végéig megépült lakásokat ráadásul érinti a kedvezményes áfa-finanszírozás is, tehát évekre előre biztosítva van az utánpótlás.

Más kérdés, hogy bírja-e az építőipar a megnövekedett igényt

 - mondja Kővári Mihály. A kapacitás ki van feszítve: a munkaerő ára emelkedik és az ellátási láncok covid miatti el-elakadása is jelenthet csúszást. Ugyanakkor óriási az állami beruházások fejlesztési igénye is – stadionok, vasútfejlesztés, infrastruktúra épül – ezért az építőipari vállalkozás most biztos üzlet. A szakember tapasztalata alapján jelenleg technológiafejlesztésre, kapacitásbővítésre igényelnek hitelt az építőipari vállalkozások.