Kegyetlen, hogy égetik a magyarok a pénzüket: az utcákat fűtik évtizedeken át

Ki fizeti a számlát?

Az 57 millió tonnás magyar CO2 kibocsátás 16 százalékáért otthonaink fűtése és hűtése a felelős, amelynek 70 százalékát a nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja. Évi 100-130 ezer otthon teljes körű energetikai felújítására lenne szükség ahhoz, hogy ez az arány csökkenjen. Egy jól megtervezett hőszigeteléssel 50 százalékos, komplex energetikai felújítással akár 80-90 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.

A korszerűtlen magyar családiház-állomány teljes körű hőszigetelésével 2 millió tonnával csökkenthető a CO2-kibocsátás évente, a karbonlábnyomunk pedig 32 százalékkal. A Knauf Insulation szakembereinek számításai szerint a jelenleginél is jobb minőségű és megfelelő vastagságú homlokzati szigetelőanyagok a klímavédelemért folytatott küzdelemben még jobban felértékelődnek - írja közleményében a cég.

Mit tehetünk a Földért?

Egyéni szemléletváltásra van szükség, vélik a Knauf Insulation szakemberei. Magyarországon a hazai lakóépületek átlagos osztályzata „FF" vagy annál rosszabb energetikai besorolású. 2017-2019 között az új lakóingatlanok csupán 17 százaléka volt BB vagy annál magasabb minősítésű, ami megfelel majd a 2022 közepétől alkalmazott követelményeknek.

Jól megtervezett és kivitelezett szigeteléssel egy átlagos magyar lakóépület energiafogyasztását szigeteléssel legalább a felére lehetne csökkenteni, ami hatalmas megtakarítást jelentene és jelentősen csökkenne épületeink környezetkárosító hatása is. Magyarországon az európai átlagnál sokkal rosszabb légszennyezettségi – NO2, CO2 – mutatóért a legfőbb szennyező, a lakossági fűtés-hűtés a felelős.

Ablakon kidobott pénz, ami évtizedekre fogva tarthat

Magyarországon az energetikai felújítások többsége nem tervezett, inkább tűzoltásnak tekinthető. A fő szempont sajnos nem az energiamegtakarítás, hanem a gyorsaság és a költségek minimalizálása. Még mindig kevesen gondolkoznak kifejezetten energiahatékonysági célú fejlesztésekben. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt öt évben összesen 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, ám ennek csak kevesebb mint fele járt érdemi energiamegtakarítással. Az ilyen felújítások sokszor a klímavédelem szempontjából többet ártanak, mint használnak.

A szakértelem és tervezés nélkül, ötletszerűen, átgondolatlanul megvalósított energetikai felújítások sajnos hosszan fogva tartanak. Megvesszük a legolcsóbb, esetenként kevésbé korszerű terméket, és utána ugyanott tartunk, mint azelőtt: nem takarítottunk meg energiát, és a következő 15-20 évben ugyanannyit fogunk költeni havonta rezsire

– mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Ugyanakkor egy rosszul tervezett és kivitelezett, ám költséges felújítás évtizedekre elveszi a lehetőséget egy valódi energiamegtakarítást eredményező korszerűsítés elől, ezt hívják szakmai körökben lock-in/belakatolási hatásnak” – tette hozzá a szakember.

Jelentős ártöbblet, jobb értéktartás, kevesebb károsanyag-kibocsátás

Évek óta folyamatosan nő az energiahatékony otthonok aránya. Körülbelül azonos méretű családi házak esetében érezhetően megnőtt a korszerű, hőszigetelt családi házak kínálati átlagára. Az árak növekedése négyzetméterenként 15-28 ezer forint között volt a település típusától függően. Annak ellenére, hogy a hőszigetelt otthonokat drágábban kínálják eladásra tulajdonosaik, az árkülönbség és a magasabb ár nem jár az eladási idő növekedésével.

A Knauf Insulation szakemberei szerint is egyre több ingatlantulajdonos szigeteli a házát, amelynek több haszna is van: az ingatlan használata során akár a rezsi fele is megtakarítható, értékesítéskor a befektetett összeg három-, négyszeresével is nőhet a ház értéke (régiótól függően) és jelentősen csökkenhet a karbonlábnyomunk is.