Havi 160 ezer forint a közösköltség a luxustársasházban

Nem könnyű feladat a társasházon belüli arányok újragondolása. A közös költséget leggyakrabban a lakás nagysága, tehát négyzetmétere vagy tulajdoni hányada alapján határozzák meg. Minél nagyobb valakinek az ingatlana, annál többet fizet, függetlenül a közös helyiségek, például lépcsőház, udvar vagy mondjuk a lift használatának gyakoriságától. Azok, akik saját lakásuk összes rezsiköltségét, tehát a vízdíjat is saját mérő alapján fizetik, nem értik, miért kell nagyobb mértékben hozzájárulniuk az üzemeltetéshez csak azért, mert nagyobb a lakásuk. Ezen kívül az egy lakáson belül élők száma sem lehet meghatározó a közös költség meghatározásánál.

Az jelenlegi rendszer ellenzői szerint a leghelyesebb elosztási arány az lehetne, ha lakószámtól, lakásnagyságtól függetlenül minden háztartás egyenlő arányban járulna hozzá közös költségeikhez. Akár helyes az elképzelésük, akár nem, elképzelésüket szinte alig tudják keresztülverekedni a társasházi közgyűléseken. A rendszer "haszonélvezői", azaz a kisebb lakások tulajdonosai ugyanis nem szavaznak meg egy számukra nyilvánvalóan drágább megoldást.

Jól is van ez így - véli Langer Ivánné, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke. Véleménye szerint többféle megoldás létezik, de a leggyakoribb, leginkább elfogadott még mindig a négyzetméteralapú elosztási arány, amellyel nagyjából azonos a tulajdoni hányad szerinti kötelezettség, mivel amúgy túl sok szempontot kellene mérlegelni.

Igen nagy különbségeket lehet felfedezni mind országosan mind a fővárosban az egy négyzetméterre eső költségekben. Nagyjából 150 és 600 forint között mozognak az árak. Természetesen akadnak extrémitások is. Az egyik budapesti luxustársasházban például egy 100 négyzetméteres lakás után több mint 160 ezer forintot kell kifizetni.