Csepelen sorakoznak a befektetők! Te se maradj le...

Csepel címere

A főváros XXI. kerülete a 25,75 négyzetkilométeres 79 ezer lakóval rendelkező Csepel. A városrész a Csepel-szigetnek az északi, a fővárosnak pedig a déli részén helyezkedik el. A Duna túloldalán keleti oldalról Ferencvárossal, Erzsébettel és Soroksárral, nyugatról Budatéténnyel, délről pedig Szigetszentmiklóssal határos.

Már a honfoglalás idején is lakták a területet, az első írásos emlék 1138-ból való. Az 1838-as jeges ár teljesen elpusztította a települést, ezt követően a magasabban fekvő területeken megkezdődött az újjáépítés.

A kerületet a belvárossal a HÉV köti össze, de több autóbuszjárattal is eljuthatunk oda. Az autósok csepeli gyorsforgalmi úton (Szabadkikötő út), vagy a kelet-nyugati irányban haladó körgyűrűn keresztül közelíthetik meg a városrészt. A XIX. század második felében fellendülő iparosodás a főváros környékének nehézipari központjává tette. Csepelen számos munkás-lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.

Korabeli kép a gyártelepről

A csepeli gyártelep a világháború előtt az egész kelet-európai régió egyik legmodernebb vas és fémműve volt. A háború után központi szerepet játszott a főváros iparában, de a rendszerváltásra a gazdaságtalan termelés lassan leállt és kisebb vállalkozások, irodák és üzemek vették át a területet. Az iparosodás mellett a dunai hajózás központjává is vált a terület, ezek következménye a gyors népességgyarapodás és az építkezések beindulása volt. A lakóházakat lakótelepek és közintézmények építése is követte.

Az 1950-ben a fővároshoz csatolt kerület több városrészből áll, ezek Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Királyerdő, Királymajor és Szigetcsúcs. A legnagyobb lakótelepek az Ady Endre utcai lakótelep, a Csillagtelep, a Királymajori lakótelep, a Vízmű lakótelep és az Árpád utcai lakótelep.

A kerület státusza sokat változott az elmúlt húsz évben, a volt munkáskerületben felnőtt egy új generáció, a modern polgári lakosság újjászerveződött. A kerület lélekszámának csökkenése és a lakótelepek felépítése ellenére még mindig problémásnak nevezhető a kerület lakásállományának minősége és mennyisége.

A régi alacsony műszaki állapotú, egyszobás lakások már nem igazán felelnek meg a mai kor követelményeinek. A kerület fontosnak tartja a város-rehabilitáció beindítását, de égető probléma, hogy a kerület peremterületein sok utcában még mindig hiányzik a közművesítés és a szilárd útburkolat is.

Csepel belvárosát teljesen átalakították az elmúlt rendszerben, a régi házakat lebontották és lakótelepeket húztak fel a helyükre. A terület központ jellegét javította a kereskedelmi- és bevásárlóközpontok megjelenése. A kertvárosi telkek parcellázása körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött meg a korabeli tisztviselők és a munkás-elit számára.

A terület napjainkig is őrzi többségében családi házas beépítését, de találunk néhány a szocialista időket idéző épületet is. A kerület városfejlesztési terve közel egy évtizede lépett életbe, azóta egységes szabályozás szerint, folyamatosan készülnek az új beruházások, de még mindig óriási fejlődési potenciállal rendelkezik.

Az ezredfordulón a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 150 ezer forint körül volt, majd az évtized közepére elérte a 220 ezer forintos átlagot, ami a mai napig stagnál. Az egyes városrészek között akár húsz százalékos eltérés is lehet, még midig lehet találni paneleket 200 ezer forint alatti négyzetméteráron a jellemzően lakótelepi lakásokat kínáló területeken, de a kertvárosi övezetekben nem ritkán 240 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják az ingatlanokat.

Az új építésű, kisebb alapterületű lakásokat 300-320 ezer forintos négyzetméteráron dobják piacra, de a nagyobbakhoz már 300 ezer körül vagy valamivel az alatt hozzájuthatnak az érdeklődők. Az ingatlan.com adatbázisából kiderül, hogy 14 új projekt, körülbelül 250 lakását hirdetik a fejlesztők. A panelek, a családi házak és házrészek piacára a túlkínálat jellemző, ez meghatározza az árakat is. A lakásárak a fővárosi átlag alatt vannak, de a helyi piac sajátosságainak köszönhetően élénknek nevezhető a kerület ingatlanpiaca.

A külföldi befektetők is felismerték a sziget északi részén fekvő területek jelentőségét. A szigetcsúcs fejlesztési terve a fővárosi tervtanács előtt van, kérdés, hogy milyen mértékben és mekkora épületmagassággal engedik beépíteni a területet. Az irodaépületek mellett új lakóövezetet is kialakítanának, az összes fejlesztés költsége százmilliárdos nagyságrendben mérhető.

A kerületi fejlesztések említésekor nem mehetünk el szó nélkül a kerületet délről ölelő települések ingatlanpiaca mellett. A sziget minden településén megélénkültek a fejlesztések, de legkönnyebben és legmagasabb áron a Csepelhez közeli területeken lehet értékesíteni az ingatanokat. Népszerű a sorházak és az ikerházak építése, de kisebb társasházak és lakóparkok is állnak a korábban mezőgazdasági művelésből kivett területeken. Égető kérdése a környék infrastrukturális fejlesztése is, mert az építkezések növekvő lélekszámmal járnak és annak kiszolgálását a közintézményeknek is követni kell.