Megvan Dubai utódja: tuti nagy menet lesz...

A Global Property Guide év elején megjelent elemzése szerint 2008-2009-ben jelentős lassulás várható a dubai ingatlanpiacon. A prognosztizált lassulásnak azonban vajmi kevés köze van az európai piacok megtorpanását és az amerikai piacon visszaesést okozó válsághoz.

Második Dubai: sokan kételkednek

Az elemzők szerint a következetlen városfejlesztési politika eredménye, hogy Dubaiban 2008-2009-ben akár túlkínálatossá is válhat a piac, a gomba módra emelkedő épületek többségét ugyanis a következő két évben adják majd át, több ezer ingatlant ömlesztve a piacra.

Abu Dhabi esetében ezzel szemben még legalább 2009 végéig dinamikus fejlődést várnak az elemzők, az árak növekedése azonban, amennyiben az emírség vezetésének sikerül kézben tartani a piaci folyamatokat, akár 2010 után is fennmaradhat. Erre a piac a dubai fejlődési modelltől való eltérései engednek következtetni.

Művészeti Központ, Abu Dhabi

Forrás: djz.hu

Míg Dubaiban a 6 évvel ezelőtti piacnyitáskor az első kisebb projekteket szándékosan alulárazottan értékesítették, hogy keresleti piacot teremtsenek, addig Abu Dhabiban erre a trükkre már nem volt szükség. Ez persze részben Dubai tündöklésének köszönhető, a külföldi befektetők mellett azonban ebben az esetben erőteljes azon helyi vásárlók jelenléte, akik befektetési céllal veszik meg az újonnan felépülő ingatlanokat.

2005 a nyitás éve volt

Az ingatlantulajdonlási törvény 2005-ös módosítása óta megkétszereződött a bérletre szánt lakások száma, a kormányzat azonban még időben közbelépett és 2007-ben 5 százalékban határozta meg a bérleti piac bővülésének maximális mértékét.

A 2005-ös törvénymódosítás előtt még az emírség állampolgárai sem vásárolhattak ingatlant, ahhoz csakis ajándékozás útján lehetett hozzájutni, melyet a megajándékozottnak a későbbiekben nem volt joga elidegeníteni. Ma már azonban a helyiek szabadon vásárolhatnak, a külföldi állampolgárok pedig 99 évre földet, 50 évre pedig az azon álló felépítményt is bérbe vehetik a vételár fejében.

A piacnyitáskor megépült kisebb fejlesztéseket, ahogy Dubai esetében, itt is megaprojektek követték, melyek azonban nem minden tervezés nélkül emelkednek ki a földből. Az emírség kormányzata a repülőtér és a város közötti területen található fejlesztésekhez keresett külföldi beruházókat, akik számára kedvező feltételek mellett finanszírozási lehetőséget teremtett.

A kisebb fejlesztéseket, ahogy arról a későbbiekben bővebben szólunk gigaprojektek követik, melyek egy része kifejezetten turisztikai célokat szolgál. A következő években dollár milliárdok alakulnak majd téglává és malterré az arab városban.

Olcsó ingatlanok nagy jövő előtt...

Mit akarhatunk még?

Abu Dhabi esetében is vonzó lehet, hogy az Arab Emírségek területén egyedül a külföldi bankok leányvállalatainak, illetve a nyersolaj exporttal foglalkozó cégeknek kell adót fizetnie. Társasági vagy személyi jövedelemadóval azonban nem kell számolni.

Az emírségek fővárosában, ahogy arról már a korábbiakban is szó volt, megvan a helyi vásárlóerő is, amely annak köszönhető, hogy Abu Dhabi rendelkezik a világ olajkincsének 10 százalékával. Ennek köszönhető, hogy a város viseli a világ leggazdagabbja címet, melyet az egy főre jutó GDP alapján osztanak ki.

Eladni és kiadni tehát van kinek a megvásárolt ingatlanunkat, adózni pedig a bérleti díjból és az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után sem kell. Az egyetlen közteherrel ingatlan vásárlásakor szembesülünk, ekkor ugyanis az illetékhivatal új ingatlan esetében a vételi ár 2 százalékát, réginél pedig 1,5 százalékát követeli bejegyzési díj címén.

Az ingatlanvásárlás a legtöbb esetben ingatlanügynökön keresztül zajlik, vételkor azonban általában a fejlesztő rója le háláját pénz formájában, a magánszemélyeknek csak eladáskor kell jutalékot fizetnie, amely az ingatlan elhelyezkedésétől függően az eladási ár 1-3 százaléka.

Ügyvédi díjjal azonban nem kell számolnunk, az emírségek területén ugyanis a szigorú tulajdonszerzési szabályok miatt nincs szükség ügyvédre a szerződéskötéskor. Bár a vásárlók bizonyosan örülnek az így megtakarítható 1-1,5 százaléknak, nem árt jó előre tisztába jönni a szabályokkal, nehogy kellemetlen meglepetések érjenek bennünket.

Olcsó ingatlanok? Jobb, ha melléteszed...

A HSBC adatai szerint a piacnyitás óta az ingatlanárak alapját adó telekárak is felrobbantak a városban. Míg 2005-ben még 550 dolláros (100 ezer forintos) négyzetméterenkénti áron lehetett telket vásárolni, addig 2006-ban 1000 dolláros, a tavalyi évben pedig már 1400 dolláros (240 ezer forintos) négyzetméterárral kellett számolnia a fejlesztőknek.

Egy egyszobás lakás ára fejlesztéstől, elhelyezkedéstől és minőségtől függően 30 és 50 millió forint között változik. Tehát már félmillió forint körüli négyzetméteráron is ingatlanhoz juthatnak az Abu Dhabit preferálók, az árak azonban bőven egy millió felett is alakulhatnak.

A jelenlegi kínálat szerint egy 2 szobás lakásra 90 millió forintot kell félretennünk, a négyzetméterárak azonban bizonyos, luxusfejlesztések esetében akár 2 millió forint felé is emelkedhetnek. Bár a magyar szemek számára ez az árszínvonal már kiemelkedően magas, nem szabad elfelejtenünk, hogy Abu Dhabit nem Budapesthez, hanem sokkal inkább Londonhoz vagy Moszkvához kell hasonlítani.

Ami még dubai: megépül a csoda?

Az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Dubaihoz hasonlóan, egymás után jelentik be az építészeti remekek terveit. Bár a Dubai jelképévé vált Burdzs al Arab helyett itt egy ötcsillagos szálloda várja majd vendégeit, hasonlóan gyönyörű "köntösben". Az expo közelében épülő 160 méteres épület óriást a Hyatt International üzemelteti majd.

Az építkezések már elkezdődtek, a Capital Gate elnevezést viselő toronyház várhatóan 2009-ben nyitja majd meg kapuit. Az ugyanezen név alatt fejlesztésre szánt 8 milliárd dirhamból új városközpontot szeretnének létrehozni, irodákkal és lakóparkokkal.

Forrás: www.europe-re.com

A Capital Gate azonban nem az egyetlen turistacsalogató beruházás: Saadiyat szigetén épülhet fel a kulturális centrum, mely helyet adna öt több ezer fő befogadására képes színháznak. A tengerre néző színháztermek mellett itt kap majd helyet a világ legnagyobb Guggenheim múzeuma. A komplexum várhatóan 2010-ben nyitja majd meg kapuit.

A kifejezetten turisztikai látványosságnak szánt fejlesztések mellett a környezettudatos építészet is helyet kap. Bár még csak terveken létezik, várhatóan néhány éven belül már valóság lesz az a 6 négyzetkilométert felölelő fejlesztés, melynek keretében egy ökológiailag teljesen önálló város épül majd meg.

Forrás: kwc.org

A Foster + Partners álmodta meg Masdart, ahol a zéró emisszió, zéró szennyezéssel párosul majd. A város energiaellátásáról egy napenergia erőmű gondoskodik majd, az autósközlekedés helyét pedig környezetbarát tömegközlekedés veszi át, mely biztosítja, hogy lakóknak max. 200 métert kelljen gyalogolni a következő megállóig. A hagyományos városfalon kívül nap- és szélerőművek és farmok kapnak majd helyet, ezáltal biztosítva a város önellátó képességét.