18 °C Budapest

Nincs piaca a használt lakásoknak? Közbelép a kormány

Pénzcentrum
2008. január 4. 10:05

Az ingatlantulajdonhoz tradicionális ragaszkodó magyar szemek számára meghökkentő, hogy van olyan hely a világon, ahol az építménynek szinte egyáltalán nincs értéke, az ingatlanoknak pedig gyér a másodpiaca. Ez a hely ráadásul a világ gazdasági nagyhatalmai közül kerül ki: Japánban a földrajzi és kulturális adottságokból fakadóan ugyanis másképp vélekednek a számunkra oly fontos ingatlan kérdésében.

A japánok gondolatvilágában a felépítmény mint érték egyáltalán nincs jelen, köszönhetően a gyakori földrengéseknek, melyek a történelem folyamán rendszeres időközönként elpusztították az épületeket. A falak helyett így az ázsiai ország lakói a földben találtak biztos értéket. Kialakult az az egészen egyedi, és az európai kultúrától távol álló gyakorlat, hogy az építményeket nem adják el, hanem a telek értékesítése előtt lebontják azokat, hogy azután újat építsenek helyette másutt.

Az állandó bontás egyik következménye, hogy a japán épületek rendkívül fiatalok, a lakóingatlanok több mint 60 százaléka az utóbbi 30 évben, vagyis 1980 után épült. A rövid, néhány évtizedes élettartam azonban arra ösztönözte a szigetország építtetőit, hogy silányabb minőségű, olcsóbb építőanyagokat használjanak, melyek épphogy, de kibírják a néhány évtizedes életkort.


A gyengébb minőségű építőanyagok használata mellett a megépült ingatlanok sorsát megpecsételi a karbantartás, felújítás hiánya. A bontás-építés folyamatát a második világháború utáni építési politika is tovább gerjesztette: a kormányzat adókedvezményben részesítette az új lakást építőket, miközben a használt ingatlanok kereskedelmét egyre súlyosabb adóterhekkel sújtotta.

Az építés fellendítése rendkívül sikeres volt, a szakértők szerint talán túl sikeres is. 1968-ra Japánban a megépült lakóingatlanok száma meghaladta a háztartásokét, vagyis több volt a lakás, mint amennyi a lakásra szoruló család. A telekárak szárnyalásával és a túlkínálat növekedésével létrejött ingatlanlufi azonban ekkor még nem, csak az 1990-es évek elején pukkadt ki.

A 20. század utolsó évtizedében a telekárak néhány terület esetében, nem kevesebb mint 80 százalékos csökkenést mutattak. Japánban a telek és az ingatlan tulajdonjoga nem csak törvényileg, de a lakosok gondolkodásában is különválasztott. Manapság azonban már egyiket sem tekintik olyan értékképző eszköznek, amely alkalmas lenne megtakarításaik elhelyezésére. Erre utal az is, hogy megtakarításuk több mint felét bankban tartják a japánok.

Az állandó rombolás azonban mind a környezetre, mind pedig Japán gazdasági helyzetére negatív hatással van, ezért a kormány most ismételt adókedvezményekkel arra szeretné ösztönözni az építtetőket, hogy jobb minőségű, időt álló építményeket hozzanak létre. A "200 éves otthon" program keretében a kormány 25 és 75 százalékos adókedvezményt biztosít azok számára, akik az általa meghatározott standardoknak megfelelő ingatlanokat építenek.

JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az adókedvezmény és az engedélyeztetési eljárás megkönnyítése mellett növelheti az építési kedvet az is, hogy a jelzáloghitelek futamideje ezáltal a korábban alkalmazott maximális 35 évről 50 évre növekedhet.

A japán ingatlanszakértők azonban szkeptikusak az intézkedéscsomag sikerességét illetően. Véleményük szerint a másodlagos kereskedés megindulásához az építési követelmények törvényben való szabályozására, illetve a piaci transzparenssé tételére is szükség lenne, akár a most ajánlottnál sokkal nagyobb kedvezmények mellett - írja az Economist.

Míg Japánban csak a lakások 13 százalékát értékesítik, addig ez az arány az európai országok esetében bőven 50 százalék feletti. Nagy-Britanniában például az ingatlanok 89 százaléka, Franciaországban pedig 66 százaléka kerül egy idő után új tulajdonosokhoz.

Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 17. kedd
Laura, Alida
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?