Az ingatlantulajdonhoz tradicionális ragaszkodó magyar szemek számára meghökkentő, hogy van olyan hely a világon, ahol az építménynek szinte egyáltalán nincs értéke, az ingatlanoknak pedig gyér a másodpiaca. Ez a hely ráadásul a világ gazdasági nagyhatalmai közül kerül ki: Japánban a földrajzi és kulturális adottságokból fakadóan ugyanis másképp vélekednek a számunkra oly fontos ingatlan kérdésében.
A japánok gondolatvilágában a felépítmény mint érték egyáltalán nincs jelen, köszönhetően a gyakori földrengéseknek, melyek a történelem folyamán rendszeres időközönként elpusztították az épületeket. A falak helyett így az ázsiai ország lakói a földben találtak biztos értéket. Kialakult az az egészen egyedi, és az európai kultúrától távol álló gyakorlat, hogy az építményeket nem adják el, hanem a telek értékesítése előtt lebontják azokat, hogy azután újat építsenek helyette másutt.
Az állandó bontás egyik következménye, hogy a japán épületek rendkívül fiatalok, a lakóingatlanok több mint 60 százaléka az utóbbi 30 évben, vagyis 1980 után épült. A rövid, néhány évtizedes élettartam azonban arra ösztönözte a szigetország építtetőit, hogy silányabb minőségű, olcsóbb építőanyagokat használjanak, melyek épphogy, de kibírják a néhány évtizedes életkort.

A gyengébb minőségű építőanyagok használata mellett a megépült ingatlanok sorsát megpecsételi a karbantartás, felújítás hiánya. A bontás-építés folyamatát a második világháború utáni építési politika is tovább gerjesztette: a kormányzat adókedvezményben részesítette az új lakást építőket, miközben a használt ingatlanok kereskedelmét egyre súlyosabb adóterhekkel sújtotta.
Az építés fellendítése rendkívül sikeres volt, a szakértők szerint talán túl sikeres is. 1968-ra Japánban a megépült lakóingatlanok száma meghaladta a háztartásokét, vagyis több volt a lakás, mint amennyi a lakásra szoruló család. A telekárak szárnyalásával és a túlkínálat növekedésével létrejött ingatlanlufi azonban ekkor még nem, csak az 1990-es évek elején pukkadt ki.
A 20. század utolsó évtizedében a telekárak néhány terület esetében, nem kevesebb mint 80 százalékos csökkenést mutattak. Japánban a telek és az ingatlan tulajdonjoga nem csak törvényileg, de a lakosok gondolkodásában is különválasztott. Manapság azonban már egyiket sem tekintik olyan értékképző eszköznek, amely alkalmas lenne megtakarításaik elhelyezésére. Erre utal az is, hogy megtakarításuk több mint felét bankban tartják a japánok.
Az állandó rombolás azonban mind a környezetre, mind pedig Japán gazdasági helyzetére negatív hatással van, ezért a kormány most ismételt adókedvezményekkel arra szeretné ösztönözni az építtetőket, hogy jobb minőségű, időt álló építményeket hozzanak létre. A "200 éves otthon" program keretében a kormány 25 és 75 százalékos adókedvezményt biztosít azok számára, akik az általa meghatározott standardoknak megfelelő ingatlanokat építenek.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az adókedvezmény és az engedélyeztetési eljárás megkönnyítése mellett növelheti az építési kedvet az is, hogy a jelzáloghitelek futamideje ezáltal a korábban alkalmazott maximális 35 évről 50 évre növekedhet.
A japán ingatlanszakértők azonban szkeptikusak az intézkedéscsomag sikerességét illetően. Véleményük szerint a másodlagos kereskedés megindulásához az építési követelmények törvényben való szabályozására, illetve a piaci transzparenssé tételére is szükség lenne, akár a most ajánlottnál sokkal nagyobb kedvezmények mellett - írja az Economist.
Míg Japánban csak a lakások 13 százalékát értékesítik, addig ez az arány az európai országok esetében bőven 50 százalék feletti. Nagy-Britanniában például az ingatlanok 89 százaléka, Franciaországban pedig 66 százaléka kerül egy idő után új tulajdonosokhoz.

Jön az ingyenes szigetelési pályázat: nem kamu, több tízezer magyar háztulaj lehet jogosult 2025-ben
Már csak a végrehajtási rendeletre és a hivatalos katalógusra vár a piac, hogy elinduljon a felújítási roham: új lendületet kaphat az ingyenes lakossági födémszigetelés.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Berobbant a grillszezon: mutatjuk, mik lesznek az idei újdonságok
Egzotikus ízek is megjelentek a PENNY kínálatában.


