Az áremelés általában nem jelent problémát, árcsökkentésnél az eladók inkább kivárnak.
Az ingatlantulajdonhoz tradicionális ragaszkodó magyar szemek számára meghökkentő, hogy van olyan hely a világon, ahol az építménynek szinte egyáltalán nincs értéke, az ingatlanoknak pedig gyér a másodpiaca. Ez a hely ráadásul a világ gazdasági nagyhatalmai közül kerül ki: Japánban a földrajzi és kulturális adottságokból fakadóan ugyanis másképp vélekednek a számunkra oly fontos ingatlan kérdésében.
A japánok gondolatvilágában a felépítmény mint érték egyáltalán nincs jelen, köszönhetően a gyakori földrengéseknek, melyek a történelem folyamán rendszeres időközönként elpusztították az épületeket. A falak helyett így az ázsiai ország lakói a földben találtak biztos értéket. Kialakult az az egészen egyedi, és az európai kultúrától távol álló gyakorlat, hogy az építményeket nem adják el, hanem a telek értékesítése előtt lebontják azokat, hogy azután újat építsenek helyette másutt.
Az állandó bontás egyik következménye, hogy a japán épületek rendkívül fiatalok, a lakóingatlanok több mint 60 százaléka az utóbbi 30 évben, vagyis 1980 után épült. A rövid, néhány évtizedes élettartam azonban arra ösztönözte a szigetország építtetőit, hogy silányabb minőségű, olcsóbb építőanyagokat használjanak, melyek épphogy, de kibírják a néhány évtizedes életkort.
A gyengébb minőségű építőanyagok használata mellett a megépült ingatlanok sorsát megpecsételi a karbantartás, felújítás hiánya. A bontás-építés folyamatát a második világháború utáni építési politika is tovább gerjesztette: a kormányzat adókedvezményben részesítette az új lakást építőket, miközben a használt ingatlanok kereskedelmét egyre súlyosabb adóterhekkel sújtotta.
Az építés fellendítése rendkívül sikeres volt, a szakértők szerint talán túl sikeres is. 1968-ra Japánban a megépült lakóingatlanok száma meghaladta a háztartásokét, vagyis több volt a lakás, mint amennyi a lakásra szoruló család. A telekárak szárnyalásával és a túlkínálat növekedésével létrejött ingatlanlufi azonban ekkor még nem, csak az 1990-es évek elején pukkadt ki.
A 20. század utolsó évtizedében a telekárak néhány terület esetében, nem kevesebb mint 80 százalékos csökkenést mutattak. Japánban a telek és az ingatlan tulajdonjoga nem csak törvényileg, de a lakosok gondolkodásában is különválasztott. Manapság azonban már egyiket sem tekintik olyan értékképző eszköznek, amely alkalmas lenne megtakarításaik elhelyezésére. Erre utal az is, hogy megtakarításuk több mint felét bankban tartják a japánok.
Az állandó rombolás azonban mind a környezetre, mind pedig Japán gazdasági helyzetére negatív hatással van, ezért a kormány most ismételt adókedvezményekkel arra szeretné ösztönözni az építtetőket, hogy jobb minőségű, időt álló építményeket hozzanak létre. A "200 éves otthon" program keretében a kormány 25 és 75 százalékos adókedvezményt biztosít azok számára, akik az általa meghatározott standardoknak megfelelő ingatlanokat építenek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az adókedvezmény és az engedélyeztetési eljárás megkönnyítése mellett növelheti az építési kedvet az is, hogy a jelzáloghitelek futamideje ezáltal a korábban alkalmazott maximális 35 évről 50 évre növekedhet.
A japán ingatlanszakértők azonban szkeptikusak az intézkedéscsomag sikerességét illetően. Véleményük szerint a másodlagos kereskedés megindulásához az építési követelmények törvényben való szabályozására, illetve a piaci transzparenssé tételére is szükség lenne, akár a most ajánlottnál sokkal nagyobb kedvezmények mellett - írja az Economist.
Míg Japánban csak a lakások 13 százalékát értékesítik, addig ez az arány az európai országok esetében bőven 50 százalék feletti. Nagy-Britanniában például az ingatlanok 89 százaléka, Franciaországban pedig 66 százaléka kerül egy idő után új tulajdonosokhoz.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Kiderült, mi okozta a szúrós szagot a kiürített budapesti iskolában
- Megverték a kukást, mert nem tudtak tőle parkolni
- Ledöntötték Radnóti Miklós szobrát Győrben
- Felmászott a fiatal a vagon tetejére, nagy baj lett belőle
- Jól bevásárolt Waberer’s-ből a Mol
- Gönczi Róbert: a migrációs paktum újra összehozza Budapestet, Pozsonyt és Varsót