Megtartotta éves rendes közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde, ahol a részvényesek valamennyi napirendi pontot jóváhagyták.
Mik a leggyakoribb hibák, amelyeket elkövetünk egy nyugdíj-előtakarékosság során? A Bankmonitor szakértői összegyűjtöttek 10 tipikus problémát, amelyeket érdemes elkerülni akkor, ha a nyugdíjunkra teszünk félre.
2023-ban is növekedett a nyugdíj-előtakarékosságban gondolkodók száma: a nyugdíjbiztosítások, önkéntes nyugdíjpénztárak és NYESZ-számlák felhasználói együttesen már 1,6 milliónál is többen vannak. Ideális esetben az öngondoskodás elhozza a kívánt eredményt, és a megtakarítók komoly anyagi biztonságban tölthetik nyugdíjas éveiket. Vannak azonban olyan gyakori hibák, amelyek hátráltathatják a cél elérését. A Bankmonitor mostani írása ezek beazonosításában nyújt segítséget.
1. Túl sokáig halogatjuk a nyugdíj-előtakarékosságot
A hosszú távú megtakarítások kapcsán az egyik leghasznosabb tényező a kamatos kamat hatása. Különösen igaz ez a nyugdíj-előtakarékosságra, hiszen ez esetben akár 30-40 éven keresztül is futhat a kiválasztott megtakarítás. A kellően korán indított megtakarítások sajátossága, hogy már egészen kicsi befizetésekkel is jelentős vagyont lehet felhalmozni: például, ha 25 éves kortól félreteszünk havonta 15 ezer forintot, akkor mai értéken 11,2 millió forint megtakarítással mehetünk majd nyugdíjba. Ha azonban 45 éves korunkig halogatjuk a dolgot, akkor már sokkal kevésbé tud érvényesülni a kamatos kamat, és azonos befizetési vállalással csupán 4,8 millió forintunk gyűlhet össze idős korunkra.
2. Túl kicsi összegeket teszünk félre
A nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók a legtöbb esetben viszonylag alacsony havi befizetést várnak el: az önkéntes nyugdíjpénztáraknál akár havi 5-6 ezer forint, a nyugdíjbiztosításoknál pedig akár havi 10-12 ezer forint is elegendő lehet a szerződés elindításához. Azonban a Bankmonitor szakértői szerint a helytelen megtakarítási tervezés csalódáshoz vezethet: nem szabad abban az illúzióban ringatnunk magunkat, hogy havi 5 ezer forintból milliomosok leszünk. A minimáldíjakhoz való igazodás helyett inkább azt kell kiszámolni, hogy mekkora havi befizetés tenné lehetővé a kitűzött nyugdíjcél elérését. Előfordulhat, hogy az életkorunkból és a reális hozamelvárásokból kiindulva a minimáldíjak többszörösét (például havi 30 ezer forintot) kell félretennünk.
3. Megfeledkezünk az inflációról, azaz a pénzromlásról
A pénzromlás, szakkifejezéssel élve az „infláció” a megtakarítókra is erősen hat. Minden évben pár százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, sőt, magas infláció idején akár 20-25% leértékelődés is megtörténhet egyetlen év leforgása alatt. Ez ellen valamiképpen védekeznünk kell: nem várhatunk nagy sikert attól a megtakarítástól, amelybe 20-30 évvel később is ugyanakkora összeget fizetünk be, mint a szerződés elindításának évében.
Ehelyett érdemes alkalmaznunk az inflációkövető díjemelést, másnéven indexálást, ami a befizetendő összegek automatikus emelkedését jelenti. 5%-os indexálás mellett például az első évben érvényes havi 20 ezer forintos befizetés a következő évben havi 21 ezer forintra emelkedik. Ez a módszer hatékonyan gondoskodhat arról, hogy a befizetett pénzösszegeink megőrizzék a reálértéküket, és nyugdíjba vonuláskor valóban rendelkezésünkre álljon a szükséges vagyon.
4. Irreális hozamelvárásokat fogalmazunk meg
Természetes vágyakozás a befektetők részéről, hogy a félretett pénz „minél jobban kamatozzon”, pontosabban minél magasabb hozamot termeljen. Viszont a pénzügyi valóság erősen korlátozza a reálisan elérhető hozam nagyságát: hosszú távú tapasztalatok alapján a részvényportfóliók évi 10% körüli hozammal kecsegtetnek, a kötvényportfóliók pedig leginkább az infláció fedezésére képesek, de számottevő reálhozam elérését nem várhatjuk tőlük. A megtakarítási tervezés során arra is vigyáznunk kell, hogy ne kalkuláljunk túlzottan magas jövedelmezőséggel, hanem tartsuk szem előtt a kiválasztott portfólió tényleges hozampotenciálját. Egy hozzáértő tanácsadó segíthet az optimális hozamelvárás kialakításában, így megóvhatjuk magunkat a későbbi csalódástól.
5. Túl nagy befektetési kockázatot vállalunk
Egy befektetés mindig együtt jár valamekkora kockázattal, márpedig a különböző megtakarítók nagyon eltérő módokon viszonyulhatnak a kockázathoz. Általánosságban elmondható, hogy portfólióválasztás során főként a befektető életkorára, azaz a nyugdíjig hátralévő időtartamra kell tekintettel lenni. Ha már közel járunk a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, akkor jó eséllyel nem szeretnénk kockáztatni a pénzünket, ezért a biztonságos portfóliókat részesítjük előnyben. Fiatalabb korban sokkal könnyebb bátornak lenni, és a magasabb hozam reményében magasabb kockázatú portfóliót választani.
Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a megtakarító szubjektív igényeit sem. Ha például rögtön bepánikolnánk a portfóliónk árfolyamának (átmeneti) csökkenésétől, akkor életkortól függetlenül jobban járunk, ha nem vállalunk nagy részvénykitettséget. Máskülönben egy nehezebb időszakban eszünkbe juthat kiszállni a befektetésből, ami egyúttal a veszteség realizálását is jelentené.
6. Minden pénzt állampapírban tartunk
Nem csak a túl nagy kockázatvállalás okozhat súlyos károkat: hasonlóan veszélyes lehet, ha átesünk a ló túloldalára, és indokolatlanul kockázatkerülő stratégiát alkalmazunk. A képzeletbeli legbiztonságosabb portfólió 100% állampapír-kitettséggel rendelkezik, ennek a hosszú távú éves hozamát pedig tekintsük 3%-nak. Tegyük fel, hogy emellett egy évi 9%-os várható hozamú részvényportfólió is elérhető, melynek kockázata hosszú távon „kisimul”, tehát az átmeneti veszteségeket képesek kompenzálni a szerencsésebb évek nyereségei.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ha csak az állampapír-portfóliót tartjuk meg, akkor 30 év alatt havi 30 ezer forintos kezdő befizetéssel mai értéken 9,7 millió forintunk lesz idős korunkra. Amennyiben csak a részvényportfóliót tartanánk, akkor hasonló megtakarítási tempóval 26,2 millió forintunk is lehetne a számlánkon lejáratkor. Persze az is egy lehetőség, hogy az arany középutat járjuk, és valamilyen súlyozással megosztjuk befektetéseinket a két portfólió között: ekkor valahol a két érték között elhelyezkedő végeredményre számíthatunk.
7. Túl nagy költségű megtakarítást választunk
Egy megtakarítás költségei jelentősen befolyásolják az eredményességet. A különféle konstrukciók költségeinek összehasonlíthatósága érdekében Magyarországon bevezették a teljes költségmutatót (TKM): ez a mutató egyetlen számértékbe sűrítve jelzi, hogy mekkora éves hozamveszteséget okoz a megtakarítónak, hogy az adott konstrukción belül valósította meg a megtakarítást. Egy 4,5%-os (magas) TKM azt jelenti, hogy az éves hozamból 4,5%-ot elvisz a konstrukció költsége, míg 1,5%-os (kedvező) költségmutató esetén csupán 1,5%-ot kell átengedni a hozamból a szolgáltatónak. Mind az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók, mind a nyugdíjbiztosítási eszközalapok esetében külön-külön elérhetők ezek a költségmutatók – a döntéshozatal során erre a szempontra is érdemes figyelmet fordítani.
8. Idő előtt kivesszük a felhalmozott pénzösszeget
A nyugdíj-előtakarékosság, amint neve is mutatja, arra szolgál, hogy idős korban kiegészítő jövedelmet biztosítson a várhatóan nem kielégítő mértékű állami nyugdíjon felül. Sokan azonban elkövetik azt a hibát, hogy a szerződés elindítása után néhány évvel „feltörik” a megtakarításukat, és valamilyen más kiadást finanszíroznak belőle. Ez két okból is nagyon szerencsétlen megoldás: egyrészt jelentős veszteségekkel, büntetésekkel és adófizetési kötelezettségekkel járhat, másrészt értelemszerűen nem fog teljesülni az eredetileg kitűzött nyugdíjcél.
Természetesen kialakulhat olyan élethelyzet, amikor nincs más megoldás, és muszáj hozzányúlni ezekhez a tartalékokhoz is, de ha van más lehetőség, akkor érdemes érintetlenül hagyni az aranytojást tojó tyúkot – később ezért nagyon hálásak leszünk magunknak!
9. Elfelejtünk kedvezményezetteket megjelölni
A nyugdíj-előtakarékossági konstrukcióknál (a NYESZ kivételével) van lehetőség haláleseti kedvezményezett megjelölésére. Ez azért hasznos, mert a megjelölt kedvezményezettek a hagyatéki eljáráson kívül adó- és illetékmentesen juthatnak hozzá a felhalmozott pénzösszeghez, amennyiben a megtakarító elhalálozik. Ha elmulasztjuk a kedvezményezettek megjelölését, akkor sokkal problematikusabb az öröklési folyamat: a megtakarítás a hagyaték részét képezi és a törvényes örökösöket illeti meg.
Ha van már megtakarításunk, de nincsenek megjelölve kedvezményezettek, akkor érdemes gyorsan bepótolnunk ezt a mulasztást, ha pedig most tervezünk elindítani egy szerződést, akkor a kezdetektől fogva legyen kőbe vésve, hogy kik és milyen arányban részesedhetnek a félretett pénzből, amennyiben a nyugdíjkorhatár elérése előtt távoznánk az élők sorából.
10. Nem használjuk ki az állami támogatást
A nyugdíjmegtakarítások előnye az is, hogy általuk lehetőség nyílik némi személyi jövedelemadó-visszatérítésre. A jelenlegi szabályozás szerint a megtakarítási számlára teljesített éves befizetések 20%-a kapható meg állami támogatásként, de ennek mindegyik konstrukció esetében van egy plafonja. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok legfeljebb évi 150 ezer forint adóvisszatérítésben részesülhetnek, a nyugdíjbiztosítási szerződésekre évente legfeljebb 130 ezer forint jár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetében pedig évi 100 ezer forintban maximálták az elérhető állami támogatást. Az évtizedek során ez a támogatás több millió forinttal is növelheti a számlaegyenleget, ezért meglévő szerződések kapcsán mindenképpen érdemes gondoskodni a megszerzéséről. Ha pedig még nincs nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor ez lehet az egyik érv, ami az öngondoskodás mellett szól.
Ezeken a helyeken igazán gondtalan életet élhetnek a nyugdíjasok 2024-ben: mégis, mi lehet a titkuk?
A magyar idősek boldogságszintje nagyon alacsony, a 70. helyre volt elég a 143-ból a ranglistán. A horvátok ugyan mögöttünk vannak, de előznek a román, szerb,...
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.