Nyakunkon a nyugdíjkrízis? Ezek a magyarok még az államtól várják a segítséget

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól várják - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) 2019-es kutatásából. Korcsoportok szerint azért van eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már csak 42 százalékosra, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás csökkenő határaival. Ez a jelenség ráirányítja a figyelmet az egyéni felelősség növekedésére és a nyugdíjcélú takarékosság fontosságra, még akkor is, ha az út elején járunk.

Öt megkérdezettből kettő úgy vélte: a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni. Csak minden tizedik magyar - kevesebben, mint a világátlag - gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

A magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást - a világátlag e tekintetben csak 18 százalék.  A magyar dolgozók mindössze 7 százaléka rendelkezik "nyugdíjstratégiával", vagyis írott nyugdíjtervvel, ugyanakkor csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna - ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám esetében Magyarország idén alacsonyabb értéket kapott: az 5,3-as végeredmény a tavalyi 13.hely után a 14. pozícióra lett elegendő a többi vizsgált országhoz képest. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága - amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek - a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A pénzügyi jártasság a millenniumi generáció és a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb.

Szorongás az idős kor miatt

A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált,  hogy - a felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest -  a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy legalább havonta egyszer nyomasztja őket a nyugdíjas korra való hosszú távú felkészülés. A nők ráadásul jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

A magyarok idős korral kapcsolatos legnagyobb félelme a hanyatló egészségi állapot (54 százalék) és az anyagi ellehetetlenülés (51 százalék). Döntő többségük bizonytalan azt illetően, hogy nyugdíjas korában képes lesz-e fedezni jelenlegi életminőségét, tízből kilencen gondolják úgy, hogy nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre. Ennek ellenére a magyarok azok a világátlaghoz képest, akik kevésbé hajlamosak egészséges életmódot folytatni: csupán 58 százalékuk kerüli az olyan káros szokásokat, mint a túlzott alkoholfogyasztás, valamint dohányzás, és csak 43 százalékuk veszi komolyan az egészségét, vagyis jár rendszeresen orvosi felülvizsgálatra. A férfiak és a nők is 80 éves medián életkorra számítanak, amiből 70 évet remélnek jó egészségben eltölteni. Miközben a nők átlagos várható élettartama Magyarországon 80 év, a férfiaké csupán 73 - tehát a férfiak túlbecsülik az élettartamukat.

Idősbarát közösségek és a család

Az aktív korú magyarok élete a család körül forog: ötből hárman (63 százalék) állították, hogy ez a legfontosabb szempont jövőjük tervezésénél. Ezt követi az anyagi biztonságuk megalapozása és megteremtése (49 százalék), valamint az élet élvezete (49 százalék).  Élvezni a nyugdíjas kor adta szabadidőt, több együtt töltött pillanatot megélni a családdal és a barátokkal, valamint utazgatni a világban - ez az aktív korú magyarok mintegy kétharmadának a fő célja nyugdíjas korára.

A kutatás szerint az aktív korúak fontosnak tartják az idősbarát közösségeket, a nyugdíj melletti munka lehetősége viszont kevéssé preferencia számukra. Honfitársaink az idős kori otthonkiegészítők közül az orvosi műszereket (39 százalék) és a segélyhívó pánikgombot (38 százalék) értékelik a legfontosabbnak. Az idősek saját otthonukban maradását mind érzelmileg, mind a függetlenség megőrzése szempontjából fontosnak tartják.

Újragondolt nyugdíjrendszerek

A hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement.  Országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció megalkotását tartja szükségesnek, amely figyelembe vesz olyan szempontokat, mint munka, aktív életmód és független életvitel, s amelyben fontos az idősbarát közösségek szerepe. A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen - a többi közt - az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe. A ma dolgozói ugyanis kizárólag olyan közösségtől remélhetnek boldog és értékes idős kort, amely a szükségleteiktől függetlenül, egyformán támogat minden korosztályt. A kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés - a nyugdíjrendszerek esetében - a világon mindenhol központi szerephez jut - világított rá a jelentés.