Milliókat spórolhatnának a rezsiszámlákon a magyarok: így érdemes felújításba vágni

Jelentős megtakarítást hozhat mind a felhasznált energia mennyiségében, mind a rezsiköltségben a magyar lakásállomány jelentős részét adó családi házak korszerűsítése: a nyílászárók cseréje, a homlokzat és a padlásfödém szigetelése, a fűtésrendszer átalakítása, vagy megújuló energia alkalmazása (hőszivattyú beépítése), illetve ezek kombinációja. Az ingatlan típusától függően a rezsi akár több mint másfél millió forinttal is csökkenhet évente, és az elavultabb házak esetében alig három év alatt már meg is térülhetnek egyes korszerűsítési munkálatok – derült ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből, melyben azt vizsgálták, hogy milyen költségek mellett lehet felújítani a családi házakat, és milyen eredményekkel járna, mennyi idő alatt térülne meg a korszerűsítés. Mint kiderült, a felújítások sorrendje erősen függ a házak adottságaitól: az egyes korszerűsítési elemek esetén a megtérülési idők alapján más lehet az elvégzendő munkák sorrendje.

Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált hét háztípus mindegyikében a nyílászárók cseréje valósítható meg a legkisebb ráfordítással. Ezt a fűtésrendszer átalakítása, majd a homlokzat és a padlásfödém szigetelése követte, a legköltségesebbnek pedig a megújuló energia (levegő-víz hőszivattyú) beépítése bizonyult.

A felújítási költségek az egyes korszerűsítési elemeknél egy 1945 előtt épült, átlagosan 58 négyzetméteres családi ház esetében 1,1 és 7,1 millió forint között alakultak elemenként. Egy szintén akkoriban épült, de nagyobb, átlagosan 95 négyzetméteres háznál pedig 1,3 és 9,9 millió forint volt a bekerülési költség. Egy 1946 és 1980 között épült kisebb, átlagosan 61 négyzetméteres háznál a felújítási költségek 1 és 7,1 millió, egy nagyobb, átlagosan 100 négyzetméteres háznál pedig 1,2 és 10,5 millió forint között alakultak munkarészektől függően.

Egy 1981 és 1990 közötti, átlagosan 103 négyzetméteres családi ház esetében 1,8 és 12,2 millió forint között mozgott az egyes korszerűsítési elemek költsége, míg egy 1990 és 2000 között épült, átlagosan 108 négyzetméteres ingatlannál 2,3 és 14 millió forinttal kell számolni. Egy 2001 után elkészült, átlagosan 107 négyzetméteres ház esetében 2,2 és 13,7 millió forint között alakult az egyes felújítási fázisok költsége.

A felújítási elemeket külön-külön vizsgálva, az egyes családiház-típusok esetében a legnagyobb energiamegtakarítást a megújuló energia beépítésével lehetett elérni, mind a hét kategóriában magasan ez állt az első helyen. A második legnagyobb energiamegtakarítást a homlokzat és a padlásfödém szigetelése hozta, bár az 1945 előtt épült nagyobb átlagos alapterületű házak esetén ennek előnye akár minimális lehet a fűtésrendszer átalakításhoz képest. A legkevesebb energiát a nyílászárók cseréjével lehetett megspórolni a kalkuláció szerint. A munkálatok természetesen párhuzamosan is elvégezhetők, ami ennek megfelelően nagyobb energiamegtakarítást eredményez, azonban az egyes hőszigetelési és fűtési korszerűsítések révén elérhető energiamegtakarítás nem adódik össze, ezek együttes hatását külön határozták meg a szakértők.

Az egyes felújítási munkálatok nyomán elérhető rezsiköltség-megtakarítást vizsgálva az elemzők megállapították, hogy a jelenlegi lakossági rezsiár-struktúra mellett az 1945 előtt épült házak esetében évi 250 ezer-1,5 millió forintot, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió, az 1991 és 2000 közöttiek esetében 270-578 ezer, a 2001 után készült házak esetében 54-148 ezer forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.

A párhuzamosan elvégzett felújítási munkáknál ennél nagyobb rezsiköltség-megtakarítás érhető el, bár az egyes munkaelemek révén megspórolt rezsiköltségek nem adódnak össze – mutattak rá a szakértők, akik a megtakarított összegeket összevetették a felújítási költségekkel, így meghatározva az egyes felújítási munkálatok megtérülési idejét is.

Összességében a korszerűtlenebb, vagyis a lakások energiahatékonysági tanúsítványa szerint HH, II és JJ besorolású ingatlanok esetében jellemzően rövidebbek a megtérülési idők, míg a jobb műszaki feltételekkel rendelkező, FF és EE besorolású ingatlanok esetében több felújítási munka esetében is hosszú megtérülési idővel kell számolni.

Az 1945 előtt épült házaknál például a vizsgált négy felújítási munka esetében külön-külön a megtérülési idő a jelenlegi rezsiárak mellett rendszerben 3,1 és 7,3 év között alakult, a fűtésrendszer átalakítása és a nyílászárócsere állt az élen. Az 1946 és 1980 között épült házaknál 3,6 és 7,7 év volt a megtérülési idő, és szintén a fűtésrendszer átalakítása, illetve a nyílászárócsere térült meg a leggyorsabban. Az 1981 és 1990 között épült családi házak esetében 7,2 és 10 év közötti megtérülési idő volt kalkulálható, a legkedvezőbb eredmény ezúttal is a fűtésrendszer átalakításához tartozott.

Az 1991 és 2000 között megépült házaknál jellemzően már magasabb az egyes munkák megtérülési ideje, a fűtésrendszer átalakításánál 8,1 évvel, a nyílászárócsere esetében pedig 10,3 évvel lehet kalkulálni, a többi munka esetében pedig ennél is hosszabb idővel. A 2000 után épült családi házaknál a kedvezményes rezsiköltség mellett magas megtérülési idővel kell számolni minden korszerűsítési munka esetében.

„Az energiahatékonyság napjaink egyik legfontosabb kérdése a lakáspiacon is, annál is inkább, mert a hazai lakóingatlanok jelentős része elavult energetikai szempontokból. A felújítások felgyorsítása elengedhetetlen a hatékonyság növeléséhez.