Óriási ellentmondásban élnek a magyarok: dupla annyit pazarolnak, mint hinnék

A 2021 év végén, 2022 év elején készített országos, a magyar lakosságra reprezentatív kutatás az élelmiszerpazarlással kapcsolatos attitűdök és okok feltérképezésére fókuszált. A felmérés legjelentősebb eredménye a magyarok ellentmondásos hozzáállásának feltárása az élelmiszerpazarlással kapcsolatban. A lakosság többsége klímatudatosnak tarja ugyan magát, mégis jelentősen alábecsülik a háztartásaikban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét, értékét és annak környezetre gyakorolt hatását.

A legfőbb, élelmiszerpazarlással kapcsolatos ellentmondások:

• 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszerpazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 000 forintnyi élelemiszert dobunk a kukába.
• A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős mennyiségű élelmiszert pazarolnak a háztartások.
• A háztartások a pazarlás mennyiségét és az elpazarolt élelmiszer értékét is jelentősen alábecsülik: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek.
• Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4°C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5 °C-ra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

„Vezető háztartásigép-gyártó vállalatként a fenntarthatóság stratégiai terület, többek között szeretnénk, hogy vásárlóink többet tudjanak az élelmiszerek helyes tárolásáról. Célunk, hogy az általunk gyártott termékek, így például a Magyarországon készített felsőkategóriás hűtőszekrények, a vásárlókat abban segítsék, hogy kevesebb energiát használjanak és okos funkciókkal csökkentsék az ételpazarlást az otthonokban. A kutatással még egy lépéssel közelebb kerülünk célunkhoz, a klímasemleges működéshez és ahhoz, hogy többeket egy jobb életre inspiráljunk” – mondta dr. Gönczy Sándor, az Electrolux Magyarország ügyvezető igazgatója, az Electrolux Csoport Globális Mérnöki szenior alelnöke.

Maradék nélkül

A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobunk ki. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként túl sok élelmiszert vásárolunk, túl sok ételt készítünk. A friss zöldségek és gyümölcsök túl hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

„A Nébih célja a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme, amelybe a fenntarthatóság is beletartozik. Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma. Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, jelentős része a háztartásokban. Éppen ezért tartottuk kiemelten fontosnak, hogy a lakosságot folyamatosan tájékoztassuk, és óvodai, iskolai szemléletformáló programot indítsunk, így közösen vegyük fel a harcot a pazarlás ellen” – mondta Dr. Kasza Gyula, a Nébih Maradék nélkül programjának vezetője.

Esélyt az ételnek

A kutatás rávilágít, hogy szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra, ugyanis a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetjük a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről, másfelől a felnőttek általánosan több információt szereznek e téma, a megfelelő hűtési és fagyasztási szokások kialakítása kapcsán.

A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőség megőrzési idő között.

„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.