Súlyos tévhit kering a magyarok körében: egy egész generáció issza a levét

Egyre fontosabb szerep jut világszerte az Y-generáció tagjainak, hiszen mind nagyobb részét alkotják a keresőképes aktív lakosságnak. Így van ez hazánkban is, hiszen közel 1,7 millió Y-os fiatal van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az X-generáció után a második legnépesebb nemzedéknek számítanak Magyarországon. Míg azonban más korosztályok esetében viszonylag egységes képet kaphatunk az őket jellemző értékekről, gondolkodásmódról és attitűdökről, ez az Y-generáció esetében egészen változatosan alakul. A betöltött életévek helyett a fiatal felnőttek között inkább az élethelyzetbeli változások számítanak valódi mérföldkőnek: míg a munkavállalás első éveiben a „bakancslistás” tételeket pipálják ki az Y-osok (főként utazásra, élményekre vagy drágább elektronikai eszközökre költenek), a házasságkötés és a gyermekvállalás után előkerülnek a megtakarítások, a lakásvásárlás, még később pedig a hosszabb távú célok és az öngondoskodás is fontos szempontként fogalmazódik meg.

Mítosz és valóság – ilyennek látja magát az Y-generáció

A Generali kutatása a 20-as és 30-as korosztály pénzügyi attitűdjeit övező sztereotípiák és tévhitek valóságtartalmát térképezte fel – mégpedig éppen az érintettek, az Y-generáció tagjainak megkérdezésével. Milyen elképzelések rejtőznek valójában a hedonistának és jövőnélkülinek bélyegzett korcsoport gondolkodása mögött?

1. Mítosz: a fiatal felnőttek pénzügyi döntéseiben komoly szerepe van a szülők, közvetlen hozzátartozók által mutatott példának. Valóság: a válaszokból az derült ki, hogy a fiatalok valóban gyakran követik az otthoni példákat a pénzügyekben is, sőt, a szolgáltatók és a termékek kiválasztásában is meghatározó példának tekintik a szülőket. Sokszor ebből a szempontból is későn önállósodnak, és inkább családi flottához vagy szolgáltatáscsomaghoz csatlakoznak szívesen.
2. Mítosz: a generáció legfiatalabb tagjainál semmilyen formában nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság. Valóság: ez nem teljesen igaz. Jellemző, hogy mobiltelefonra, fényképezőgépre, laptopra, illetve utazásokra nem csak szívesen költenek, hanem biztosítják is őket. A válaszadók szerint csak a 20-as éveik második felében jelenik meg az igény a megtakarításra, ennek konkrét céljáról azonban még ekkor sincsenek meggyőződve, inkább csak azt tudják, hogy szeretnének félretenni.
3. Mítosz: továbbra is az ingatlan az elsőszámú befektetési cél azok körében, akik félre tudnak tenni. Valóság: teljes mértékben igaz. Ebben a tekintetben nem történt változás az idősebbekhez képest, a lakásvásárlás az Y-generáció számára is az elsődleges befektetési forma. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik félre tudnak tenni, azok is csupán havi 10-20 ezer forintos megtakarítással gazdálkodhatnak, ráadásul sokan kilátástalannak látják ezt a vállalkozást, előtakarékosság helyett pedig jellemzően a viszonylag egyszerűen elérhető hitelfelvételben gondolkodik a korosztály.
4. Mítosz: a generáció tagjai viszonylag későn, 35 éves koruk után kezdenek el foglalkozni a nyugdíj kérdésével, ráadásul sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban. Valóság: valóban nagy ellentmondás van a korosztályban ezen a területen, hiszen miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában egyáltalán nem hisznek, az alternatívákról nincsenek ismereteik, és egyáltalán nem jellemzi őket tudatosság ezen a téren. A gyermekek számára megkezdett megtakarítás egyébként hangsúlyos szerepet kap a generáció gondolkodásában: „nem rakok félre nyugdíjra, nem tudom, megérem-e. A gyerekeimnek rakom félre”.

Edukáció és rugalmasság kell a pénzügyekben

A kutatás eredményei tehát egyértelmű képet festetettek a kettészakadt Y-generációról: míg 30 éves kor alatt a rövidebb távú (1-3 év) megtakarítási megoldások jellemzőek, 30 év felett kerülnek képbe a hosszabb távú célok, és még ennél is később az öngondoskodás. Érdekesség azonban, hogy az előítéletekkel szemben a fiatal felnőttek egyáltalán nem ragaszkodnak annyira a digitális kommunikációhoz, mint amennyire gondoljuk: kifejezetten fontos számukra a személyes, bizalmi kapcsolat, amit az ügyintézőkkel, pénzügyi tanácsadókkal alakítanak ki, ez pedig a döntéshozatalban is sokat számít. Hogyan ösztönözhető tehát ez a korosztály a tudatosabb jövőtervezésre, megtakarításra és öngondoskodásra?

Két fontos tanulságot vonhatunk le az Y-generációtól érkezett visszajelzésekből. Az egyik az, hogy a pénzügyi edukációt kiemelt területként kellene kezelni már az egészen fiatal korosztályok körében is, mert sokszor az tartja őket vissza a megtakarításoktól és az öngondoskodástól, hogy nincsen elegendő információjuk, a tájékoztatást pedig bonyolultnak és nehézkesnek érzik, így inkább bele sem fognak. Emellett pedig az is világossá vált, hogy ennek a generációnak szabadon felhasználható, rugalmas és könnyen módosítható pénzügyi termékekre van szükségük, melyek a folyamatosan változó igényeikhez és éppen aktuális élethelyzetükhöz is alkalmazkodnak. Ahelyett tehát, hogy céltalannak bélyegezzük ezt a generációt, olyan megoldásokat és ismereteket kell kínálnunk nekik, melyekkel hasznos és elérhető opcióként tekinthetnek a pénzügyi jövőtervezésre

– mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.