A közelmúltban komoly licitverseny alakult ki az életjáradék-piaci szereplők között, mely elsősorban a kezdeti kifizetés arányának feljebb tolódásában érhető tetten. A 3 nagy piaci szereplő korábban 20, később 25, ma pedig már általánosan 33%-át fizeti ki kezdőrészletként az ingatlannak.
A gyakorlatban egy jelentős fogalomzavarral találkozhatunk a gazdasági társaságok fizetésképtelenségével kapcsolatban. Általában nem tesznek különbséget a csőd és a felszámolás között, holott éppen a hitelezői igények kielégítése terén van jelentős különbség a két fogalom között. Mai áttekintésükben igyekszünk rendet tenni a fejekben, és tisztázni, hogy hitelezőként mikor milyen lépést érdemes tenni annak érdekében, hogy ténylegesen is a pénzünkhöz jussunk adósunktól.
Egyre népszerűbbé válik hazánkban a lakásért életjáradék program, mely azoknak a nyugdíjasoknak nyújt megoldást, akik rendelkeznek ingatlannal, de a nyugdíjukat kevésnek találják az általuk elfogadhatónak ítélt életszínvonal fenntartásához. A következőkben céljaiban ehhez hasonló, de lényegében a lakásért örökjáradék rendszertől teljesen eltérő üzleti modellt vizsgálunk meg közelebbről, amely jelenleg a hazai piacon még nem áll rendelkezésre.
Az idősödő társadalom szociális problémáinak hatékony kezelése érdekében a legnagyobb hazai nyugdíjas érdekképviseleti szövetség együttműködési megállapodást kötött a lakásért életjáradékot kínáló Hild Kft-vel. A Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) az öngondoskodást alapvető fontosságúnak ítéli a jelen és a jövő nyugdíjas korosztályai számára.
Volt-e ingó vagy ingatlan vagyon értékesítéséből, tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből, kamatból, osztalékból, árfolyamnyereségből vagy nyereményből származó bevétele vagy jövedelme? Ha ezzel a kérdéssel találkozik, akkor Önt kiszemelte az APEH egy vagyonosodási vizsgálatra.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek hazánkban is lakásért életjáradék konstrukció, főként az egyre nagyobb megélhetési költségek miatt. Az egyébként is túlkínálatos ingatlanpiacra kerülő lakások sorsának kérdése azonban komoly problémákat vethet fel a későbbiekben - írja a Napi.
Fognak itt ezek a pénztárak nyugdíjat fizetni? - hangzik el gyakorta a jogos kérdés szakemberek és laikusok szájából egyaránt, amikor a hazai magánnyugdíj-pénztárakban és az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott összegek sorsáról van szó. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a PSZÁF legfrissebb hírlevelében, a chilei példa alapján.
Az OTP-s Hild Imre bizonyítékainak hiányában elhalasztotta a tárgyalást a Fővárosi Bíróság a Hild Kft. elleni névhasználati perben. Mint ismeretes, az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatója el akarta tiltatni konkurensét, a Hild Ingatlanbefektető Kft-t Hild József nevének használatától.
Bevallás, kedvezmény, határidő, visszatérítés, tartozás. Ezek a kifejezések minden magyar állampolgár számára ismerősnek csengenek, mindegy, hogy munkavállalóként vagy munkaadóként keresi kenyerét. Az adózás, a szinte állandóan változó törvények mindannyiunk számára fejtörést okoznak. Adózásról szóló sorozatunk keretében szeretnénk választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésünkre. A második leckében a személyi jövedelemadó kerül nagyító alá.
Ma Magyarországon egyre többen csatlakoznak a nyugdíjasok közül az úgynevezett lakásért életjáradék típusú programokhoz. A programot biztosító pénzügyi intézmények közül hármat (Első Magyar Életjáradék, HILD Örökjáradék program, OTP Életjáradék Zrt.) kérdeztünk meg arról, hogy mi a teendő speciális esetekben.
Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy nem lehet elég korán elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjas évekre. Arról azonban nem szól a fáma, hogy mikor elértük a nyugdíjazás dicső pillanatát, mennyit is költhetünk el évente úgy, hogy kijöjjünk megtakarításainkból.
Működésének első évfordulójára minden megyeszékhelyen teljeskörű szolgáltatást szeretne biztosítani a másfél hónapja működő FHB Bank, amely a korábbinál kisebb önrészt megkövetelő termékkel és fordított jelzálog-konstrukcióval lepi meg a közeljövőben a piacot.
Egy cikksorozat keretében, a piaci szereplők segítségével megnézzük, hogy ki milyen befektetési, megtakarítási lehetőséget kínál az ügyfelei számára. Az első részben a biztosítási szektor portékáit vettük górcső alá.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007. január 4-én megállapította, hogy a Hild Ingatlanbefektető Kft., illetve az Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt. a "Hild Örökjáradék Programról" kiadott tájékoztatásaival megtévesztette a fogyasztókat. Emiatt a két vállalkozásnak összesen 13,5 millió forint bírságot kell fizetnie. A döntés nyilvánosságra hozatalát követően az érintettek a GVH döntésével kapcsolatban közleményt adtak ki, amelyben több pontatlan megállapítás is szerepel. A nyilvánosság teljes körű és pontos tájékoztatása érdekében a versenyhatóság fontosnak tartja megjegyezni a következőket:
Egyértelmű helyzetet kívánt teremteni a Hild Csoporthoz tartozó Örökjáradék Zrt., amikor felvette Hild József, a híres építész nevét. A név felvételének oka az OTP Életjáradék Zrt. vezérigazgatójának, Hild Imrének a magatartása, aki rendszeresen megkérdőjelezte a Hild csoport névhasználatának jogosságát, és cége reklámjaiban személyesen szerepelve megnehezítette a két cég megkülönböztetését a fogyasztók előtt.
Bírságolt, de a Hild Csoporthoz tartozó Örökjáradék Zrt. szerződéseiben nem talált kivetnivalót a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa. A főként néhány sajtónyilatkozatra és újságírói félinformációra alapozott elmarasztaló döntést és a kiszabott bírságot azonban megalapozatlannak és igazságtalannak tartja a cég. A Társaság bírósághoz fordul, mihelyt megérkezik a döntés írásos indoklása.
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a 2007. január 4-én tartott tárgyalásán hozott határozatában megállapította, hogy az Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt. és a Hild Ingatlanbefektető Kft. 2005-ben és a 2006-ban a "Hild Örökjáradék program"-ról adott piaci tájékoztatásukkal megtévesztették a fogyasztókat. A jogsértés miatt az Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt. 500 ezer, a Hild Ingatlanbefektető Kft. 13 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
A biztosítási szerződés komoly dolog, az életbiztosítási szerződés még komolyabb. A legkedveltebb változata az ún. vegyes életbiztosítás, ami a tartamon belüli halálesetre vagy a tartam végének elérésére vonatkozik. És ez adja az egyik legfontosabb különbséget az ún. nem-élet biztosításokkal szemben: a biztosító egészen biztosan fizetni fog, csak azt nem tudjuk, mikor (hiszen nincs más kijárat, a szerződés hatálya alatt "élni vagy halni kell"). Lényeges körülmény, hogy a már létrejött életbiztosítási szerződést a biztosító nem mondhatja fel! Ezért különös gonddal kell eljárniuk, amikor új terméket fejlesztenek, hiszen 30-40 évre kötelezik el magukat.
Ma hazánkban, a megfelelő szabályozás hiányában, bármilyen cég vagy pénzügyi szervezet köthet életjáradék-szerződést. Sőt egyelőre az sem tisztázott, hogy az ilyen szerződések ingatlanpiaci vagy biztosítási terméknek minősülnek.
Magas a hiány, csökken az infláció, kamatot vág a jegybank, veszélyes a devizahitel, csúszik az euró bevezetése, zuhan az árfolyam, száguld a BUX. Nap mint nap halljuk ezeket a híreket, találkozunk velük a médiában. De pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések és hogyan befolyásolják mindennapi életünket, befektetéseinket, adósságunkat ? Nos ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához rendelkezni kell némi gazdasági alapismerettel. Cikksorozatunkban arra vállalkozunk, hogy végigvezetjük az Olvasóinkat a gazdaság összefüggő, néhol bonyolultnak tűnő világán.
