Tízmilliárdokból épül a gyárország: már egyetlen új munkahely is sokba fáj a magyar államnak idén

Gazdasági szempontból nagyon komoly vállalást tett nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök. Mint két hete tartott évértékelőjében bejelentette, száz új gyárat akar a kormány Magyarországon épülni látni; később Szijjártó Péter külügyminiszter már azt is elárulta, hogy a beharangozott gyárak mindegyikét el akarják kezdeni még ebben az évben.

Már március közepéig is bejelentettek több nagy hazai beruházást - akár kezdetét, akár azt, hogy elkészült, és ezeket át is adták. A Pénzcentrum most kiszámolta, hogy az eddig részletesen ismert beruházások mennyibe kerülnek vagy kerültek a magyar adófizetőknek, és ezekkel hány munkahely jön létre: azaz mennyi pénzből lehet egy-egy álláshelyet megteremteni.

Tízmilliókért teremtenek meg egy munkahelyet

Alább az MTI-ben közzétett hírek alapján összeszedtük, milyen támogatott beruházásokat jelentettek be 2025. január elseje óta, és ebben több szabályt követtünk. Olyan projekteket írunk be a listába, amelyekben pontosan szerepelt,

• hogy hol és milyen beruházás jött létre,
• mekkora támogatást ad rá a magyar állam, illetve
• az előzetesen bejelentettek szerint mennyi munkahelyet teremt.

Ezután kiszámoltuk darabra, hogy az adott állami támogatás tükrében mennyibe kerül az államnak egyetlen munkahely.

Látható, hogy a végösszegek között nagyon komoly szórást tapasztalhatunk. A legolcsóbb munkahely "darabja" megáll tízmillió forintnál, de van olyan üzem, ahol 180 millió forint bekerülési költsége van egy munkahelynek. A Schneider Electric dunavecsei gyáránál a magyar állam pedig nagyjából 1,5 milliárd forinttal száll be a beruházásba.

Milyen a túl drága munkahely?

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ugyan valóban nagy a szórás a számok között, de meg kell nézni sok mindent, amikor "ítéletet mondunk" egy-egy beruházás személyenkénti áráról.

Szerintem nincs olyan, hogy túl drága munkahely, azonban érdemes különbségeket tenni az egyes beruházások típusai között. Nagyon nem mindegy, hogy milyen helyszínről beszélünk, tehát hova kerül ez a gyár, vagy hogy ahova ez kerül, ott milyen a társadalmi szituáció, milyen a munkaerőpiac állapota. Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen egyéb potenciál van a beruházás mögött: könnyen lehet, hogy vannak megállapodások bizonyos cégekkel -  és ugye itt ne feledjük, jellemzően multikról, és olyan vállaltokról beszélgetünk, akik nagy holdingokban gondolkodnak -, tehát lehet, hogy mi itt azt látjuk, hogy ez egy darab cég, de lehet, hogy van még a csoportban 60 másik; és könnyen lehet az is, hogy ez a deal arról szól, hogy ha minden jól alakul, akkor mondjuk öt éven belül hoznak ide még kettő másikat. Nagyon nem tudjuk ezekből azt leszűrni, hogy önmagában ez csak arról az 50-150-500 munkaerőről szól, vagy egy olyan potenciálisan hosszú távú üzleti viszonyról, ami akár ötször ennyit hozhat a konyhára, mert jönnek még ide cégek

- mondta erről. Virovácz Péter azt is hozzátette, hogy szerinte sok olyan tényező van, amit nem szoktak azonnal bemondani a beruházások ismertetésekor, csakhogy a tájegységi elhelyezkedésen kívül az is számít például, hogy a cég, ami végrehajtja azt állami támogatással, még egy sor szerződést köt, ami akár hosszútávon is jót tesz a képzésnek, majd a munkaerőpiacnak.

Nem mindegy a helyszín, nem mindegy, hogy milyen társadalmi rétegekről, nem mindegy, hogy milyen munkahelyekről beszélgetünk; csak kékgalléros vagy fehérgalléros munkahelyek is létesülnek? Nem mindegy, hogy K+F-es központról is beszélgetünk, vagy sima összeszerelő üzemről, és nem mindegy az sem, hogy milyen cégcsoport és milyen verseny volt a többi lehetséges hellyel. Sok esetben ugyanis úgy működik ez az egész, hogy a cég keresi a helyszínt és versenyezteti a potenciális jelölteket. Rengeteg olyan másik tényező van, ami miatt lehet, hogy a nap végén az egymillió forint per munkahelyes - most csak mondtam egy számot - támogatás sokkal többe fog kerülni, mint mondjuk a 100 milliós, egy 5-10 éves távon. Lehet, hogy vállalja a cég, hogy öt éven belül fejleszti az infrastruktúrát, vagy együttműködik majd egy egyetemmel: nagyon sok olyan megállapodás lehet még mögötte, ami nincsen benne abban, hogy mennyit ad az állam, és ebből és hány darab munkahely jön létre

- mondta még az elemző.

Kecskeméten a fű sem nőtt

Az ING vezető elemzője úgy véli, hogy fényes példa a kecskeméti Mercedes-gyár, de más, korábban nem ipari központként létező helyek sorsa is megfordult néhány beruházás után.

Önmagában azt nem várhatjuk el a mai világban, hogy ne jöjjön a tőke, hogy itt ne jöjjenek létre a munkahelyek. Sokkal inkább a minőség a kérdés. Húsz-harminc éve a „több az jobb” volt az elv: hozzuk ide, mindegy, hogy micsoda, de legyen, mert volt bőven munkaerő-tartalék. Mára annyit fordult a világ velünk és a régióval is, hogy inkább a „more quality is more”, vagyis a minőségre törekvés kellene, hogy legyen a jelszavunk. Lehet idehozni munkákat, lehet itt munkahelyeket teremteni, de sok esetben ezeknek lesz egy elszívó hatása, mert már nincsen feltétlenül annyi szabad munkaerő

- mondta Virovácz Péter. Szerinte azt kell megnézni, hogy milyen beruházást hová telepítenek, és példákkal is illusztrálta a fejlődést.

Nyilván itt megint meg kell nézni, hogy hova érkezik. Nem véletlenül dobták le Kelet-Magyarországra ezeket az újabb gyárakat, meg Dél-Magyarországra: Szeged és környéke nem nagyon volt ipari központ, Debrecen és környékén nem volt ipari központ. Nézzük meg, mi történt Kecskeméttel. Semmi nem volt, a fű sem nőtt, aztán odajött a Mercedes, köré épült egy egész ipari hub; az egyik legfejlettebb vármegyénk lett. Önmagában az nem rossz, hogyha hozunk ide munkahelyeket. A kérdés az, hogy ez minőségi munkahely-e, vagy megint csak darab-darab, jöjjön ide, és akkor föl tudunk mutatni valamit, vághassunk át szalagokat. Ez viszont inkább súlyosbíthatja a munkaerőhiányt: egyre nagyobb lesz a verseny, és főleg a kisvállalatok nem tudnak ezzel mit kezdeni

- mondta Virovácz Péter. A meghirdetett 100 új gyár program kapcsán a szakértő azt mondta, ez nem is feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen épül ennyi új üzem az országban - szerinte ennyire egyébként nincs is szükség -, inkább politikusi narratívának tartja azt:

A 100 új gyár egy ernyőprogram: nem arról szól, hogy Magyarország innentől kezdve az eddigieken felül többet költ arra, hogy gyárakat hozzanak létre. A program arról szól, hogy a már meglévő különböző projekteket - pl. Baross Gábor program, egyéb zöld program, FDI, amiket a HIPA is segített behozni –, az összes olyan beruházást, ami már a csőben van, ami állami programból jön létre, elkezdik összegereblyézni. Fölraknak egy listára 100, de még az is lehet, hogy 200 céget, és el lehet mondani, hogy tessék, megcsináltuk

- fogalmazott az elemző.

Ki fog itt dolgozni menni?

Egy héttel ezelőtti cikkünkben Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) kommunikációs alelnöke még úgy fogalmazott, hogy amíg nem tudunk sokkal többet arról, hogy mikor, hova és főleg kiknek épül a bejelentett 100 új gyár, nem igazán lehet megítélni azok hasznosságát.

Tudni kéne azt, hogy ez a száz új gyár milyen területen jön létre, de az biztos, hogy betanított vagy szakmunkásra lenne szükség. Milyen mértékű automatizálás lenne ezekben az üzemekben, gyárakban rendelkezésre áll-e eleve szakképzetlen munkaerő? Gyárbővítésről van szó, vagy teljesen egy új zöldmezős beruházásról? Most könnyebb a munkaerőpiacról szakképzett vagy szakképzetlen, de jobb minőségű munkaerőt felvenni. Az más kérdés, hogy a gyárak, hogyha ezt professzionálisan csinálják, akkor elsődlegesen a teljesítményértékelés alapján küldik el a munkavállalókat, és nem feltétlenül a legjobb dolgozók kerülnek ki a munkaerőpiacra, de ebben nem akarok általánosítani

- fogalmazott az alelnök. Kitért még arra is, hogy 100 gyár jelenleg szinte kezelhetetlen mennyiségnek tűnik a munkaerő becsatornázásának tekintetében.

Az induláshoz mindenféleképpen meglenne a létszám, de az, hogy 100 gyárhoz is, azt én nem tudom elképzelni. Valószínűbb, hogy külföldi munkaerő bevonásával ez nem lenne teljes mértékben megvalósítható, és az, hogy utána a gyár működéséhez, bővítéséhe, ha elindul a gazdaság, akkor a meglévő gyárak, üzemek milyen munkaerő-felszívó hatása lenne. Mindez nyilván a munkaerőpiacra nagyon komoly hatással bírna, és az megint elindulna egy bérverseny a szakképzett vagy szakképzetlen munkaerőért, illetve a külföldi munkaerőnek a behozatalára is megnőne az igény, ami nem biztos, hogy egyik pillanatról a másikra a magyar munkaerőpiac ki tud szolgálni

- tette hozzá Dénes Rajmund Roland.

A szakértő szerint tehát bár nincs túl drága munkahely, azt nehezen tudja elhinni, hogy valóban 100 új gyár épülése kezdődne el az idén. Mivel még részleteket sem tuddunk így az is kérdés, hogy a kormány a mennyiségre vagy a minőségre törekedne mindezekkel: a vilég most nem arra tart, hogy a mennyiség felé forduljunk el, ráadásul nem mindegy, hogy hová települnek a beruházások.