A magyar melósok fele jövőre lemondhat a béremelésről: ebbe ezernyi munkahely remeghet bele

A Profession.hu egy konferencia keretében ismertette az elmúlt évek adatai, valamint a várható változásokat a munkaerőpiaci trendekben a következő évre. Az előadások végén pedig a Stepstone Group egyik elemzője röviden összegezte a nemzetközi trendeket.

„Pesszimizmus és bizonytalanság a két szó, ami a mai napig megállja a helyét” – ezzel kezdet az adatok ismertetését Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési és termékmenedzsment igazgatója a konferenciát, és a 2023-mas adatokról számolt be. A foglalkoztatottságot illetően is felmérték a cégek hozzáállását, és az látható, hogy 14%-kal csökkent a tavalyihoz képest azoknak az aránya, akik pesszimisták voltak abban, hogy nő a foglalkoztatottság, és közel 10% azt jósolta, hogy konkrétan csökkeni fog ez a szám 1 év alatt. A gazdasági mutatókban sem láthatunk pozitív változást, sem az infláció sem a GDP terén. Ezt bizonyítja a munkanélküliségi ráta növekedése is.

Az állás hirdetések terén alapvetően csökkenő tendencia látható, idén 17%-kal kevesebb állást hirdettek, mint a tavalyi évben. Szektoronként rendkívül eltérő adatokat láthatunk, a legkiugróibb érték az IT szektorhoz tartozik, ott csaknem 65%-kal kevesebb hirdetés jelent meg idén, mint tavaly. A kereslet ezekkel az értékekkel fordítottan arányosan növekedett, az év első 9 hónapjába csaknem 60%-kal.  

A távmunka kapcsán elhangzott, hogy a magyar munkavállakó 2/3-a tudja úgy elképzelni a munkát, hogy részben vagy teljesen otthonról dolgozik, ez a hirdetéseken is látványos. Az elmúlt három évben a 0%-ról 10%-ra nőtt azoknak a hirdetéseknek az aránya, ahol a távmunka lehetősége fel van tüntetve.

A beszélgetéshez később Dencső Blanka, Profession.hu, piackutatás és üzletfejlesztési szakértő is csatlakozott, és a felmerülő kérdésekre Tüzes Imrével együtt válaszoltak. A munkahelyek fluktuációja kapcsán Dencső Blanka elmondta, hogy alapvetően az ezt kiváltó tényezők közzé a bér mellet a munkahelyi atmoszféra, és a távmunka lehetősége is bekerültek, mint tényezők. 

A bérek és béremelések kapcsán elhangzott, hogy ez elmúlt 1,5-2 év nagy nyomást helyezett a cégekre főleg az emelések terén. Míg korábban a béremelések a jutalmazás, elismerés részét képezték, az elmúlt időszakban ez átalakult kényszerré. Ha nem ad egy cég emelést elveszíti a munkavállalót.

53%-ban nyilatkoztak úgy a cégek, hogy jövőre terveznek növelni, ennek mértékét pedig átlagosan 11,2%-ra lőtték be.

10-ből 5 cég mondta azt, hogy van cafeteria rendszere, ennek pedig a mobil, laptop, SZÉP kártya (havi 10-30 000 forintig), céges autó és utazás támogatás a része.

Arra a kérdésre, hogy ha tényleg minden munkakeresőnek számít, hogy a hirdetés tartalmazza a bért, akkor miért nem kerül sokszor bele; Tüzes Imre elmondta, hogy ez sokszor abból fakad, hogy "házon belül nincsenek tisztázva a már foglalkoztatottak bére." 

Nemzetközi kitekintések

A konferencia végén Dr. Tobias Zimmermann, a Stepstone Group, munkaerő-piaci szakértő beszélt a német, brit, amerikai és magyar trendekről, valamint a munkavállalók AI-hoz vett viszonyulásáról. Munkanélküliség tekintetében kiugró értéket az elmúlt évben sehol nem láthatunk, ugyanakkor Németországban a megkérdezettek 73% nyitott arra, hogy munkát váltson, és ebből sokan passzív keresési módban vannak. Tehát nem keresnek aktívan, de ha jönne egy lehetőség, akkor váltanának.

Az AI kapcsán több kérdést tettek fel a munkavállakónak, és igen magas volt azok aránya, akik új lehetőségeket látnak az AI-ban és a válaszadók 57%-a gyakran vagy napi szinten használja a munkája során.