Friss hírek a tárgyalóasztaltól: ekkora évközi minimálbér-emelést akarnak a szakszervezetek

Bár korábban elhessegették a gondolatot, úgy tűnik, a héten mégis összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, többek között azért, hogy tárgyaljanak a minimálbérek évközi emeléséről - írta meg a Pénzcentrum ma reggel. Megkérdeztük az érintetteket, és meglehetősen felemás válaszokat kaptunk - de hogy leülnek tárgyalni még ezen a héten, azt egymástól függetlenül is megerősítették.

2-3 százalékos emelés kellene a Liga szerint

2023 január elsejétől a minimálbér bruttó 232 000, a garantált bérminimum összege pedig bruttó 296 000 forint - ezt hosszas tárgyalássorozat után döntötték el múlt decemberben, szinte napokkal csak Újév előtt. Akkor a kormány, a munkaadók és a munkavállalók úgy egyeztek meg, hogy ha év közben az inflációs adatok szükségessé teszik, akkor leülnek majd tárgyalni egy esetleges korrekcióról - úgy tűnik, hogy ez következik most.

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke a Pénzcentrumnak megerősítette, hogy már ezen a héten leülnek tárgyalni a VKF tagjai, hogy a korrekcióról tárgyaljanak. Ő azt mondta, hogy a LIGA legalább 2-3 százalékos emelést szeretne mind a minimálbér, mind pedig a garantált bérmuimum esetében.

A decemberi megállapodás értelmében, amit a munkavállalók és a munkaadók a kormánnyal kötöttek, az szerepelt, hogy ha az éves infláció alakulása szükségessé teszi, akkor ismét leülünk tárgyalni. Most már az elemzői várakozásokból az látszik, hogy az éves infláció 18 százalék körül lesz, ami szükségessé teszi a korrekciót – álláspontunk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is legalább 2-3 százalék lenne szükséges

- fogalmazott Mészáros Melinda. Azt is hozzátette, hogy az emelés már csak azért is szükséges, mert Magyarország nem követ egy fontos uniós irányelvet a bérek tekintetében.

Aggodalomra ad okot, hogy bár az uniós ajánlás szerint a minimálbérnek évről évre közelítenie kellene az átlagbérhez, Magyarországon ez még mindig nem halad jól. Szerintünk már csak ezért is szükséges lenne most az év közepén is ez a korrekció annak érdekében, hogy a bérek, amennyire lehet, megőrizzék a reálértéküket

- mondta a LIGA Szakszervezetek elnöke lapunk érdeklődésére.

Tárgyalnak, de miről?

A tárgyalások tényét Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is megerősítette. Hozzátette azonban, hogy szerinte korai lenne a minimálbérről tárgyalni.

Meg tudom erősíteni, hogy a héten asztalhoz ülnek a VKF tagjai, de abban nem vagyok egészen biztos, hogy a minimálbérről tárgyalni fogunk. A legutóbb azt mondtuk, hogy a féléves vállalkozói adatok ismeretében tárgyalunk majd újra erről, és nemhogy az adatok nincsenek meg, de még az év első fele sem ért véget

- fogalmazott Rolek Ferenc.

Ha tárgyalnak is, akkor nem a minimálbérről fognak, már csak az idő rövidsége miatt sem - ezt Dénes Rajmund Roland, a Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke mondta a Pénzcentrumnak.

Ha sikerül is tető alá hozni bármilyen megállapodást, annak július elsejétől lenne hatálya. Ma június 19-e van, tehát nem igazán látok arra esélyt, hogy a minimálbérről szóló tárgyalások bármelyik oldalról sikerrel záruljanak, tekintetbe véve, hogy ezek a tárgyalások több hétig, akár hónapokon át tartanak több szakaszba. Ettől csinálhatnak olyat, hogy augusztusra állapodnak meg visszamenőleges hatállyal, de ennek pedig szerintem értelme nem lenne

Dénes Rajmund Roland hozzátette azt is, hogy a hazai cégek több mint fele már a minimálbér és a garantált bérminimum felett fizeti az alkalmazottait, így többen már eleve beépítették az idei béremelés ütemezésébe a korrekciót - ahol pedig telik rá, ott biztosan lesz jutalom is.

A magyar vállalatok 50-60 százaléka már minimálbér felett fizeti a dolgozóit, és sok vállalat már az év elején belevette a béremelésbe, hogy magas infláció esetén a fizetés automatikusan emelkedik fél-egy százalékkal. Emellett a cégek dönthetnek úgy, hogy amennyiben az üzleti eredmény megengedi, akkor további pénzjutalmat adjon a dolgozóknak – mind a béremelést, mind a jutalmat érdemes kigazdálkodni egyébként, mert ellenkező esetben azt kockáztatják a munkaadók, hogy a legjobb dolgozói elmennek máshová

- mondta a szakértő lapunknak.

A cél azonos, a mérték nem

Hasonló választ kaptunk Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökének részéről is.

Igen, tárgyalunk, de egyelőre nem az emelésről, hanem arról, hogy a VKF megállapodásban szereplő gazdaági feltételek mutatói miként állnak, és ezek alapján indokolt-e az évközi emelés

- fogalmazott Palkovics Imre. Azt is elárulta, hogy céljaik a LIGA-val azonosak: a bérek reálértékét szeretnék megőrizni. A mértéket illetően viszont jóval többet szeretne kiharcolni a munkavállalóknak.

Azt szeretnénk, hogy a minimálbéren fizetett munkavállalók 2023-ban ne szenvedjenek el reálkereset vesztést. Ez úgy lenne elkerülhető, hogy az inflációt elérő emelésben részesüljenek a munkavállalók. Mint ismert, a VKF megállapodásban 16%-os emelés szerepel, és az, hogy amennyiben a 2023-as féléves adatok szerint az infláció meghaladja a 18%-ot, akkor újra kell tárgyalni a minimálbér-emelésről. Jelenleg nem ismertek még a KSH féléves adatai, de a mértékadó előrejelzések szerint 18% körülire várható az éves inflációs mérték. A másik fontos feltétel, hogy a gazdasági növekedés pozitív tartományban legyen ahhoz, hogy a munkáltatók ne zárkózzanak el a tárgyalások munkavállalók számára pozitív kifutásától. Amennyiben a fenti feltételek adottak lennének, és az évközi emelés reális lehetőségként kerülne asztalra, akkor az emelés legkorábban augusztustól volna lehetséges, és a 16%-os mértékű emelés és a feltételezett inflációs mérték közötti különbség, így 4-7%-os emelést tenne szükségessé, hogy éves átlagban meglegyen az inflációs mértékű emelés, a feltételezett 18% körüli mérték

- mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.