2023-ban érkezik a feketeleves: készülhetünk a tömeges elbocsátásokra?

Lázár János építési és közlekedési miniszter még múlt héten beszélt arról, hogy fél- háromnegyed évig nagyon nehéz lesz most az építőiparban a leállított állami beruházások miatt - erről ma lapunk is beszámolt. A tárcavezető arra figyelmeztette a vállalkozókat, hogy most bizony hozzá kell nyúlni a tartalékaikhoz, hogy meg tudják tartani a munkaerőt. Megígérte, hogy átmeneti támogatásokat biztosítanak az állami beruházások újraindításáig. Az Évosz elnöke ennél sokkal pesszimistább: szerinte a leálló nagyberuházások miatt tömeges elbocsátások jöhetnek az építőiparban. Szakértőket kérdeztünk arról, szerintük mi a helyzet: mint kiderült, azért ők nem ennyire látják borúsan a közeli jövőt.

Kiket fog érinteni?

Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy az építőipari szakmák közül hol lehet a legnagyobb mértékű leépítés, kiknek kell félteni az állásukat? Petz Raymund, a GKI igazgatója szerint valóban előfordulhatnak elbocsátások, csakhogy ez olyan szegmensét érinti az építőiparnak, akik máshol újra tudják kezdeni a munkakeresést.

Eddig is volt munkaerőhiány az építőiparban, a mi felmérésünk szerint a covid előtt ez 60 százalékon tetőzött, most, a legutolsó felmérésünk szerint már csak 22 százalékos. Ez bár jelentős csökkenés, de még mindig a cégek csaknem negyedét érinti, elsősorban a szakmunkás és mérnöki állásokban van hiány. Ha feltételezzük, hogy az építőipar visszaesése 5-10 százalékos lesz, akkor valószínű, hogy lesznek elbocsátások. Azt gondolom, leginkább a szakképzetlen, segédmunkási munkakörökben, a betanított munkások érzik majd leginkább az elbocsátásokat

 - mondta lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Intézet igazgatója.

Vége a kóklerek korszakának?

Nem számít tömeges elbocsátásokra Pallag Gyula, az Építő, Fa, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek szövetségének elnöke. Mind kérdésünkre elmondta, szerinte marad olyan beruházás, amit nem fognak leállítani, és a szakmának különben is jót tenne némi vérfrissítés.

Sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy a képzett szakemberek hiánya meddig tart még, most ugyanis az a helyzet, hogy egyre kevesebbet találni ilyenből. Ráadásul minden nagy beruházás azért nem is állt e, megmaradtak a stratégiailag fontos beruházások, például Paks II – amint ennek az építése elindul, biztosan lesz munkájuk a képzett mérnököknek, szakembereknek. Emellett meg kell jegyezni azt is, hogy az elmúlt időszak „szabadrablása” után mennyire tisztul meg a piac – sokkal könnyebb volt az építőiparban kontárokba belefutni, márpedig az mindenkinek az érdeke, hogy az iparban több legyen a jó szakember

- reagált a szakszervezet elnöke.

Hasonló megtisztulást vár a piacon Dénes Rajmund Roland, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke is. Szerinte bár leépítések valóban várhatóak, tömeges kirúgásokra biztosan nem kell készülni, ráadásul még mindig zajlanak olyan építkezések, amelyeket már leállítani sem lehet.

Példaként lehet említeni a 3-as metró felújítását, ami immár öt éve húzódik, és csak várhatóan ebben az évben fejezik be végre – ez egy olyan építkezés, amely a munkaerőt képes lehet felszívni, és már leállítani sem fogják, akkor ugyanis hatalmas kötbéreket kellene fizetni ide vagy amoda. Emellett én is azt várom, hogy a szakmából most el fog tűnni az az egyszerűen ép ésszel felfoghatatlan helyzet, amely az építőanyagok piacán és a magukat mestereknek nevező emberek piacán egyszerre folyt: nem tartható tovább a drágulás, és kellett is már jönnie valaminek, ami kicsit visszafogja ezt a helyzetet.

Dénes Rajmund Roland szólt azokról is, akik várhatóan áldozatai lesznek a leépítésre, de hozzátette: tömeges leépítésre szerinte nem kell készülni.

Azok pedig, akiket tényleg elenged az építőipar, jó eséllyel nem mennek külföldre, hiszen sem a nyelvtudás hiánya, sem a munkabírás tempója nem elég a most az iparból kikerülő betanított munkásoknak ahhoz, hogy nyugati munkavállalásban gondolkodjanak. De ha meg is tennék, akkor a háború miatt a nyugati országok építőipara felszívta a menekülő ukrán vendégmunkásokat, így még a piacon se nagyon van hely

 - fogalmazott a Pénzcentrumnak a szakértő. Az elszálló építőanyagárakkal lapunk éppen ma foglalkozott behatóan, ezt a cikket itt tudod újra elolvasni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki felújítana: elment az esze a barkácsboltoknak?

2022. januárja óta a csempe ára 65 százalékkal emelkedett, de a laminált parketta is 50 százalékkal került többe idén januárban, mint egy évvel korábban.

Lázár János szólt arról is, hogy mivel nagy bajban lehetnek idén az építőipari vállalkozások, várható, hogy valamilyen átmeneti támogatást fundálnak ki nekik. Ennek pontos részleteiről megkérdeztük az Építési és Közlekedési Minisztériumot, amint válaszolnak, mi is frissítjük majd cikkünket.